„Csehország számára a legnagyobb biztonsági veszélyt Oroszország jelenti”

Ukrajna orosz harci repülők fenyegetése miatt felfüggesztette az újonnan létesített fekete-tengeri gabonafolyosó forgalmát – közölte csütörtökön a Barva Invest ukrán tanácsadó cég az ország tengeri kikötői igazgatóságára hivatkozva.

A tengeri kikötői igazgatóság szerda este közleményt adott ki, amely szerint október 26-tól felfüggesztik a hajók mozgását a folyosón

– hozta nyilvánosságra a Barva Invest a Telegramon.

A felfüggesztés a cég közlése szerint gyakorlatilag már két napja érvényben van a hadsereg döntése miatt, amelyet a megnövekedett orosz légi tevékenységből eredő fenyegetésre hivatkozva hoztak.

„A jelenlegi tilalom a csütörtöki nap végéig érvényes, de elképzelhető, hogy meghosszabbítják” – fűzte hozzá a Barva Invest.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelentette be, hogy utasítást adott hiperszonikus rakétákkal felszerelt MiG-31-es vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett. Az ukrán déli műveleti parancsnokság szerdán figyelmeztetett arra, hogy az orosz légierő aktív harci cselekményekbe kezdett: aznap négy bombát dobott le az orosz hadsereg a térségre.

Ukrajna augusztusban hozta létre a humanitárius tengeri folyosót elsősorban gabonaszállításokra az afrikai és ázsiai országokba.

Ukrán tisztségviselők közlései szerint eddig több mint 40 teherszállító hajó használta a tengeri folyosót, és másfél millió tonnányi rakomány hagyta el ezen keresztül Ukrajna területét. A szállítmányok zöme gabona, valamint olajos magvak, növényi olajok és repce volt.

Az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnökről szóló bizonyítékok dossziéit mutatták be a német szövetségi ügyészeknek annak a kampánynak a kezdetén, hogy az egyetemes joghatóság elvét alkalmazzák a háborús bűnösök bíróság elé állítására.

Az ügyeket csütörtökön délelőtt nyújtotta be a Clooney Foundation for Justice (CFJ), amely 16 túlélőt és az áldozatok családjait képviseli három különböző háborús bűnügyben.

Az ügyek között van egy Odessza melletti tengerparti üdülőhely elleni válogatás nélküli rakétatámadás, amelyben 22 ember halt meg, egy Harkiv régióban tavaly tavasszal elkövetett kivégzés, ahol négy férfit gyilkoltak meg; illetve Kijeven kívül 2022 márciusában számos kivégzés, kínzás és szexuális erőszak elkövetése.

Az első ügyek azért kerültek Berlinbe, mert a német igazságszolgáltatási rendszer élen jár a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények üldözésében az egyetemes joghatóság elve alapján, amely szerint egyes visszaélések olyan súlyosnak minősülnek, hogy a nyomozás és a vádemelés kötelessége messze túlmutat azon a területen, ahol a bűncselekményeket elkövették.

Anya Neistat, a Docket, a CJF bizonyítékok gyűjtésével és háborús bűnügyekkel foglalkozó kezdeményezésének jogi igazgatója azt mondta, hogy a nemzetközi támogatottság magas az Ukrajnában elkövetett széles körben elterjedt visszaélések vádemelésében:

Itt az ideje, hogy lássuk, hogyan változnak a szavak valódi cselekvéssé – és számítunk a német ügyészekre, hogy utat mutatnak.

A bizonyítékokat megosztották a háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészségével is . Az ICC azonban csak korlátozott számú ügyet képes folytatni azzal a céllal, hogy a legmagasabb szintű elszámoltathatóságra törekedjen. Az ügyész Vlagyimir Putyin ellen már elfogatóparancsot adott ki. (Guardian)

Csehország számára a legnagyobb biztonsági veszélyt Oroszország jelenti – állapította meg a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS), a cseh civil elhárítás a 2022-es évről szóló jelentésében, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.

A BIS kedvezően értékelte, hogy Prága tavaly tovább csökkentette az orosz diplomáciai képviselet létszámát Csehországban, mert közülük sokan „diplomáciai fedezettel lényegében kémtevékenységet folytattak”. „Ennek következtében növekszik az ellenséges tevékenység veszélye a civil szférában” – mutatott rá a BIS. Másfelől megjegyezte, hogy a megnehezült körülmények miatt az oroszok kémtevékenysége egyre inkább Csehországon kívülre helyeződik.

Prága és Moszkva az utóbbi években kölcsönösen a minimumra csökkentették diplomatáik számát a másik országban, bezárt a brünni és a Karlovy Vary-i orosz konzulátus, és a cseheknek hónapok óta nincs nagykövetük Moszkvában.

Kína és a kínai felderítés Peking érdekeinek érvényesítése céljából tavaly igyekezett továbbfejleszteni kapcsolatait a cseh politikusokkal és növelni befolyását a cseh közvéleményre. Különösen a cseh-tajvani viszont miatt támadják Prágát – olvasható a jelentésben.

A dokumentum szerint az iszlám terrorizmus veszélye jelenleg Csehországban „alacsony”, s a néhány ezres csehországi iszlamista közösség köreiben „nem tapasztalható a radikalizmus erősödése”. A cseh elhárítás éves jelentése mindig két részből áll. A nyilvánosságra hozott részletek mellett van egy nem nyilvános része is, amellyel csak a parlamenti képviselők ismerkedhetnek meg.

Peking után nem sokat kellett várnia a magyar külügyminiszternek, most egy minszki konferencián találkozhatott az orosz külügyminiszterrel. Cikkünket itt olvashatja.

Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok határozottan elítélte, hogy Észak-Korea fegyvereket és katonai felszereléseket szállít Oroszországnak. A reuters beszámolója szerint nevezett országok közös közleményt adtak ki a témában, amely szerint megerősítették, hogy több fegyverszállítás is történt. A beszámoló szerint konténereket szállító hajók mozogtak a két ország kikötői között.

Oroszország és Észak-Korea ugyanakkor tagadta, hogy történt volna ilyen transzfer, és hogy észak-koreai katonai felszerelést használnának az Ukrajna elleni háborúban.

Bár a szállítmányok tartalmáról nincsenek bizonyítékok, a jelentések szerint a konténereket később az ukrán határ közelében lévő orosz hadianyag-tárolókba szállították. Észak-Korea cserébe katonai segítséget kér Oroszországtól saját képességeinek fejlesztése érdekében.

„A fegyverszállítások jelentősen megnövelik az orosz agresszió okozta emberveszteséget” – olvasható a három ország külügyminiszterének közleményében. Ebben hangsúlyozzák, hogy az Észak-Koreával folytatott fegyvertranzakciók sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is, amelyeket Moszkva is megszavazott.

A két ország közötti katonai együttműködést Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun szeptemberi találkozója után élénkült meg.

Az etnikum- és vallásközi összhang az orosz államiság alapja, minden más álláspont oroszellenes – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor szerdán este Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit.

A közel-keleti válság kiéleződéséről szólva azt mondta, Oroszország „aggodalommal és szívfájdalommal” követi a Szentföldön kialakult helyzetet. Putyin részvétét fejezte ki mindazok hozzátartozóinak, akik a Hamász palesztin szervezet fegyveresei által október 7-én Izrael ellen elkövetett támadás során életüket vesztették. Hozzátette: „nyilvánvaló, hogy semmiben sem vétkes embereket nem szabad felelősségre vonni mások által elkövetett bűncselekményekért”. Elfogadhatatlannak nevezte a „kollektív felelősség” elvét, „amikor öregek, nők, gyerekek, egész családok halnak meg, emberek százezrei maradnak fedél, élelem, víz, áram és orvosi ellátás nélkül”, ahogyan az a Gázai övezetben történik.

Putyin ismételten kifejtette az orosz álláspontot, amely szerint a konfliktus az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján oldható meg, ami „két független, szuverén állam: Izrael és Palesztina létrehozását” feltételezi. Arra is figyelmeztetett, hogy a konfliktus „messze túlterjedhet a Közel-Kelet határain”. Mint mondta, „egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő, hogy minél több más országot és népet vonjanak be a konfliktusba”, ami szerinte “a káosz, a kölcsönös gyűlölet valódi hullámát indíthatja el”.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a többpólusú világ megakadályozása érdekében eszközként használja egyebek között az iszlamofóbiát, antiszemitizmust, de „ruszofóbiát is be szokott vetni”. Azt mondta, hogy Nyugaton „hivatalos szinten dicsőítik a náci bűnözőket és az antiszemitákat”, Ukrajnában pedig a kánoni ortodox egyház betiltására és az egyházszakadás elmélyítésére törekednek.

Az etnikumok és vallások közötti összhangot az orosz államiság alapjának nevezte, minden mást pedig oroszellenesnek bélyegzett.

Társadalmunkban az egyetértés, az egység feltétlen érték. Mi egy nép vagyunk, egy hazánk van, és jólétéért és biztonságáért mindannyian közösen viseljük a felelősséget

– mondta az elnök, egyúttal köszönetet mondott a vallási vezetőknek az orosz hadsereg és a katonák családtagjainak támogatásáért. (MTI)