Közélet

Politikai menekültnek tartja magát az Oroszországba költöző osztrák exkülügyminiszter

arald Tittel / dpa / Getty Images
arald Tittel / dpa / Getty Images
Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter nevét akkor ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor esküvője alkalmából nagy lagzit tartott, amelyen megjelent Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki előtt pukedlizett, és akivel táncolt is. Politikai karrierje nem sokkal később megtorpant, de orosz kapcsolatait nem szakította meg. Ausztriában ezt nem igazán értékelték, előbb Franciaországba, majd Libanonba, a napokban pedig Oroszországba költözött, hogy „segítse az Orosz Föderáció politikájának meghatározását”. Áldozatnak tartja magát, aki Ausztriában „de facto” munkavállalási tilalom alá esik. Szeretett pónijait orosz állami géppel szállították Szentpétervárra.

Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter Szentpétervárra költözött, és egy orosz katonai géppel vitték vele a pónijait is.

Kneissl 2018-ban azzal tett szert világhírre, hogy az esküvőjére meghívta az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, és táncolt is vele. Ráadásul megköszönve a táncot még egy pukedlit is bemutatott, csaknem letérdelt az orosz elnök előtt. Ez a kép aztán főleg az orosz médiát járta be, azzal az értelmezéssel, hogy Putyin előtt meghajol egy nyugati miniszter.

Ekkoriban persze még nem zajlott az Ukrajna elleni orosz invázió, de a nemzetközi közösség már 2018-ban sem nézte jó szemmel az osztrák külügyminiszternő gesztusát. A Kreml ugyanis nemzetközileg folyamatosan elszigetelődött, aminek akkor éppen az volt az oka, hogy botrányos körülmények között próbálták meggyilkolni Szergej Szkripalt. A gyilkossági kísérletbe ugyanis nem a Nagy-Britanniában élő feltételezett célpont, hanem egy háromgyerekes angol családanya halt bele, rajta kívül pedig még négy embert mérgeztek meg az Egyesült Királyság területén.

A megmérgezettek között volt Szkripal és lánya is, a férfi egykor az orosz, később viszont a brit hírszerzésnek dolgozott. 2019-ben az EU-ban szankciókat rendeltek el emiatt az orosz katonai hírszerzés két feltételezett ügynöke ellen, akiket a BBC egy 2014-es csehországi robbantással is összefüggésbe hozott.

Jack Taylor / Getty Images Rendőrök állnak a kordon mellett a Szergej Szkripal elleni idegméreg-támadáshoz kapcsolódó helyszín közelében 2018. március 16-án az angliai Salisburyben.

Kneissl házassága szempontjából sem volt jó ómen Putyin meghívása a lagzira: 2020-ban ugyanis elvált a férjétől, Wolfgang Meilingertől. Addigra már – 2019. május 28-án – megbukott Sebastian Kurz koalíciós kormánya is, melyben Kneissl elvileg független miniszter volt. Valójában a bevándorlásellenes Szabadságpárt, az FPÖ jelölte őt a koalíciós kabinetbe, amelyet Kurz Osztrák Néppártjával együtt alkottak, és amelyben Kneissl 2017 decembere és 2019 májusa között volt tárcavezető. A rákövetkező, ügyvezető-szakértői kormányban Kneissl még hat napig volt külügyminiszter, majd amikor ez a kabinet is lemondott 2019. június 3-án, kormányzati karrierje véget ért.

Sorsszerű volt Kneissl távozása az osztrák kormányból. Ugyanis az az ember ajánlotta őt oda, aki miatt a Kurz-kabinet megbukott: Heinz-Christian Strachéról, az osztrák FPÖ akkori vezéréről van szó, aki 2019-ben belekeveredett az Ibiza-videó botrányába.

Az Ibiza-affér lényege az volt, hogy a FPÖ-vezér feltételezett „affinitását” kihasználva Strachét egy fedősztorival csapdába csalták. Egy állítólagos orosz milliárdos unokahúga azt sugallta neki, hogy anyagilag is támogatná a nagybátyja a pártot, amin kapva kapott volna a politikus. Csakhogy kiderült, megrendezett volt a szituáció, és éppen a napokban indult eljárás az ellen a lett állampolgárságú nő ellen, akit több év után azonosítottak az osztrák hatóságok, és aki a videó tanúsága szerint orosz milliárdosrokonnak adta ki magát Strachénak.

Strache botránya és Kneissl Oroszországba költözése aligha tesz jót az FPÖ-nek, amelyet Ausztriában egyre többen hoznak kapcsolatba Putyinnal és rendszerével, ám amely vezeti a közvélemény-kutatásokat.

STRINGER / AFP Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár beszédet mond Drezdában 2023. február 24-én.

A 2019-es Strache-botrány miatt gyorsan véget ért Kneissl külügyminiszterkedése, hiába védte meg éppen Strache a politikusnőt a Putyin előtti pukedlizés miatt, aminek kapcsán az is felmerült, hogy a Parlamentben számoltatják be. Ezután kezdődött Kneissl „vesszőfutása”: említettük, hogy 2020-ban elvált, közben anyagi nehézségekről panaszkodott, mire a Putyinnak alárendelt egyetemek, vállalatok és propagandamédiák siettek a segítségére. 2020-tól a Russia Today (RT) tévécsatorna külpolitikai elemzője lett, és ettől az évtől kezdve vendégprofesszorként tanított az MGIMO moszkvai egyetemen.

2021-ben úgy tűnt, „örökre” megoldódnak az anyagi gondjai, hiszen az egyik legnagyobb orosz olajcég igazgatótanácsának tagja lett. Ezzel olyan nyugati politikusokhoz csatlakozott, mint Gerhard Schröder, a német szociáldemokraták egykori kancellárja, aki szintén jól fizetett állásokat kapott Putyintól. És aki emiatt Kneissl osztrák exminiszternőhöz hasonlóan számos bírálatot kap hazájában.

Visszatérve Kneissl-re, a Rosznyefttől kapott pozíció betöltése után nem sokkal Moszkva megindította csapatait Ukrajna ellen, s

az európai szankciók miatt 2022 májusában, EU-s állampolgárként az exkülügyminiszternő kénytelen volt lemondani az olajcégben betöltött tisztségéről.

Hiába hangsúlyozza 2022-ben frissített életrajzában, hogy a Rosznyeft csak 40 százalékban van orosz állami tulajdonban, és még a brit BP-nek is van részesedése a cégben.

A külügyminiszteri posztról való 2019-es kényszerű távozása óta Kneissl hiába járta Európát, a Közel-Keletet, illetve Oroszországot, a bizonytalanság körülötte állandósulni látszott. Ausztriából állítólagos „halálos fenyegetések” miatt távozott. Ezután Franciaországba települt át, de ott nem látták szívesen, állítólag még bankszámlát sem tudott nyitni. Erről egy orosz tévécsatornának nyilatkozott. Majd Libanonban bukkant fel. A neten elérhető, szintén 2022-ben frissült francia életrajza szerint ottani lakos, de a friss hírekből tudjuk, hogy azóta Oroszországba települt át.

Az orosz érdekeltségű Telegramon szerdán tett közzé egy posztot Kneissl, melyben leírta, megdöbbent, hogy az Oroszországba költözése politikai színezetet kapott. Az is kiderült, hogy könyveit, ruháit és pónijait a DHL szállította el Marseille-ből Bejrútba 2022 júniusában, miután „kitiltották” Franciaországból. Libanon viszont csak átmeneti megoldásnak bizonyult, és hathetente Oroszországba repült dolgozni – említettük, hogy vendégprofesszor volt a moszkvai MGIMO egyetemen.

Most itt is telepedik le, de nem a fővárosban, hanem Szentpéterváron, Putyin szülővárosában. A helyi egyetemmel együttműködésben indított el egy agytrösztöt, amelyet ő vezet majd. A GORKI nevű folyamatelemző-megfigyelő központ azért jön létre Kneissl szerint, hogy

segítse az Orosz Föderáció politikájának meghatározását,

elsősorban a Közel-Keletre fókuszálva. Az orosz TASZSZ hírügynökségnek Kneissl elmondta, hogy mivel sok munkája lesz az általa (is) alapított GORKI kutatóközpontban, ezért határozta el, hogy Oroszországba költözik.

Közben megragadta az alkalmat arra, hogy hazáját is kritizálja egy vlagyivosztoki fórumon (ahol Putyin is beszélt korábban, például arról, hogy hiba volt tankokat küldeni Magyarországra 1956-ban). Kneissl azt mondta, hogy Ausztria magatartása „skizofrén” Oroszország irányába. Szerinte az osztrák politika sosem fárad ki abban, hogy elítélje Oroszországot, miközben azokat, akiknek máig élő üzleti kapcsolata van Moszkvával, azzal vádolják, hogy „véres pénzt keresnek”. Ez csúsztatás, ugyanis a Politico szerint Ausztriát az Európai Bizottság korábbi főtitkára, a bizottság ausztriai irodájának vezetője, Martin Selmayr kritizálta nemrég, amikor Bécset az orosz gáz mindmáig tartó importja miatt vádolta azzal, hogy „vérdíjat”, illetve „véres pénzt” fizet Moszkvának. Emiatt az osztrák külügyminiszter Alexander Schallenberg be is kérte hivatalába Selmayrt.

A Politico ennek kapcsán azt is megjegyzi, hogy Ausztriát történeti szálak kötik Oroszországhoz. (Az ország egy része szovjet megszállás alatt is volt a második világháború után – egészen az 1955-ös osztrák államszerződés aláírásáig.) Ausztria a brüsszeli lap szerint csatlakozott az EU-szankciókhoz, és bírálja Oroszországot, de továbbra is fenntart kereskedelmi kapcsolatokat vele, és azon kevés európai ország közé tartozik, amely továbbra is importál orosz gázt.

Jurij KADOBNOV / AF Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és osztrák kollégája, Karin Kneissl közös sajtótájékoztatót tart a 2019. március 12-i moszkvai találkozójuk után.

Kneissl Oroszországba költözéséhez orosz közreműködés is kellett. A Guardian szerint az orosz segítség azt jelentette, hogy egy katonai gépet küldtek a pónikért Szíriából.

Kneissl pályafutása

Karin Kneissl 1965-ben született Bécsben, és először oda is járt egyetemre, jogi diplomát, majd doktori címet szerzett, de közben arabisztikát is tanult. Ez nem véletlen, hiszen gyerekkorában hosszú ideig Jordániában élt. Az édesapja Husszein jordán király pilótája volt, majd segített megszervezni a jordán légi társaságot. Később a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, az amerikai Georgetown Egyetemen, egy jordán felsőoktatási intézményben, egy olasz egyetemen és a párizsi elitképzőn, az ENA-n is tanult, sőt ott is szerzett végzettséget. 1990 és 1998 között az osztrák külügyminisztériumban és külföldi diplomáciai állomáshelyeken dolgozott, tehát későbbi külügyminisztersége nem tekinthető megmagyarázhatatlannak. Később szabadúszó lett: könyveket és publicisztikákat írt, de tanított is a bécsi diplomáciai akadémián és az ottani egyetemen is. Helyi politikusként az Osztrák Néppárt jelölésével több éven át megválasztották független képviselőnek Seibersdorfban, ahol a farmján lovakat és más állatokat tartott a 2000-es évek elején.

Kneissl egyébként az orosz Vidsboku nevű hírcsatorna szerint idén nyáron egy Rjazany környéki faluban tűnt fel, Petrusovóban. Az orosz tévének nyilatkozva azt mondta, hogy menekülnie kellett Európából, ezért ment előbb Libanonba, hiszen tud arabul. (Saját bevallása, önéletrajza szerint alapszinten magyarul is tud a volt külügyminiszter.)

Jelenleg oroszul tanul Kneissl, könyveket már elkezdett olvasni ezen a nyelven. Nyáron még nem tudta, mennyi ideig marad Petrusovóban, csak egy hónapra fizette ki az ingatlant, amit ezek szerint csak bérelt. Azt mondta a lapnak, hogy nem tudja, mi lesz a jövője, és külön hangsúlyozta, hogy a sokat emlegetett esküvői tánc óta nem találkozott Vlagyimir Putyinnal.

Kneissl az orosz médiának azt is elmondta, hogy közel hatvanévesen nehéz új életet kezdeni.

Az osztrák sajtóban mindeközben arról vitatkoznak a kommentátorok, hogy megvonják-e Kneissltől az osztrák állampolgárságot.

Egyelőre nem jutottak dűlőre az elemzők, ugyanis jogi és politikai szempontok is közrejátszhatnak a hatóságok döntésében. A kettős állampolgárságot – ha netán felvenné az oroszt –, nem támogatják Ausztria törvényei, de más okokból, tehát idegen államok érdekében a hazája ellen végzett tevékenység miatt is megvonhatnák esetleg az állampolgárságát.

Kneissl egyébként az osztrák Der Standard szerint „politikai menekültnek” tartja magát, mivel úgymond de facto munkavállalási tilalom alá esett a hazájában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik