– Van még egy fontos cél: hosszabb távon nullára, igen nullára szeretném csökkenteni a halálos balesetek számát a városban. Hogy ez nem lehetetlen cél, azt több európai nagyváros példája mutatja. Igen, édesapám halála miatt ebben nekem személyes elkötelezettségem, érzelmeim is vannak (a politikus édesapja közlekedési balesetben vesztette életét, a szerk.). De nem tekintem ezt valamiféle magánügynek, hanem fontos közösségi célnak. Évente mintegy ezer súlyos közlekedési baleset történik Budapesten, szerintem politikától mentes közös ügyünk ennek a számnak érdemi csökkentése – Karácsony Gergely így jelentette be a Facebookon még 2020. áprilisában, hogy drasztikus változásokat szeretne elérni a fővárosi közlekedésben. Az azóta eltelt három évben ezt a célt nem sikerült elérni, ugyanakkor a közelmúltban felpörögtek az események.
2023 tavaszán a Harminckettesek terén egy ittas sofőr csapódott a villamosmegállóba, ahol halálra gázolt egy fiatal nőt. Az esetet követően a főpolgármester azonnali egyeztetéseket kezdeményezett a rendőrfőkapitánnyal, egyúttal „finomította” korábbi célkitűzését:
Július elsején az Árpád hídon történt újabb tragédia, ahol feltehetően egymással versenyző autók okoztak tragédiát, amiben egy vétlen kerékpáros veszítette életét. Azon túl, hogy Karácsony baromnak nevezte az érintett sofőröket, emlékeztetett, hogy a fővárosi közgyűlés néhány nappal korábban fogadta el Budapest közlekedésbiztonsági stratégiáját. Ebben is vállalták: ha törik, ha szakad, sebességmérő kamerák telepítésével fellépnek az eszelős gyorshajtók ellen.
Mint a 24.hu most megtudta, a stratégia az elméleti síkról kilép és a gyakorlati megvalósítás is elkezdődik.
Jönnek az első új fix traffipaxok
A főpolgármesteri hivatal sajtóosztálya lapunk megkeresésére közölte, hogy első lépésként a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága közbeszerzési értékhatár alatt 45 sebességmérésre alkalmas, fix telepítésű kamerát vett bérbe, amelyek felszerelésének helyszínét a technikai adottságok és a közlekedésbiztonsági veszélyek figyelembevételével lehet kijelölni.
Technikai adottságnak számít egyrészt az, hogy jelenleg is használt olyan közúti konzolokra lehet felszerelni a kamerákat, amelyek azt elbírják, másfelől az, hogy az adott konzolon kell lennie a gyengeáramú betáplálási pontnak és olyan optikai hálózatnak, ami a kamera adatainak továbbítását biztonságosan lehetővé teszi.
Arról is tájékoztattak, hogy
a kamerák telepítési helyszíneinek előkészítése folyamatban van, az első kamerák felszerelésére még augusztus folyamán sor kerül.
A kamerák a rögzített adatokat – a két, nemrégiben megrongált Váci úti fővárosi traffipaxhoz kifejlesztett informatikai megoldás alkalmazásával – a fővárosi közúti forgalomirányítási rendszeren keresztül automatikusan továbbítják a rendőrség részére. Gyorshajtás esetén a rendőrség bírságolhat, az ebből származó bevétel is a központi költségvetési illeti meg.
100 kamera, 200 edukációs sebességmérő a cél
Felhívták arra is a figyelmünket, hogy korábban tévesen futott körbe a sajtón az a hír, miszerint 300 sebességmérő kamera kihelyezése van tervbe véve.
A BKK honlapjára feltöltött stratégiában hosszasan részletezik, hogy mire lenne szükség. Összehasonlításként említik Párizs belvárosát (105 négyzetkilométer, 2,1 millió lakos), ahol 50 sebességmérő radar működik. A rendőrség Budapesten (525,2 négyzetkilométer, 1,8 millió lakos) jelenleg összesen 4 helyszínen végez állandó sebességmérést irányonként 1-1, összesen 8 fix telepítésű kamerával (M1/M7 bevezető, M3-as bevezető, Nagykőrösi út, Váci út). Ezt a rendszer a rendőrség 4 új sebességmérővel bővíti, két fix sebességmérő készüléket terveznek a repülőtérre vezető gyorsforgalmi útra, egyet-egyet pedig a Weiss Manfréd útra, illetve a 6-os számú főútra. A 35 kilométer hosszú párizsi Boulevard périphérique-en 8 sebességmérő kamera üzemel. Budapesten (a nevezett párizsi sugárúthoz leginkább hasonlító) 20 kilométer hosszú Hungária körúton 4-5 kamerára lenne szükség.
A csaknem 200 kilométer hosszú budapesti térségi és gyorsforgalmi úthálózaton ez már 45 kamerát jelentene, az 500 kilométer hosszú főúthálózaton (feleakkora sűrűséggel számolva is) 55-57 kamera, azaz összesen körülbelül 100 kamerára lenne szükséges.
Mint a stratégiában fogalmaznak, ez a szám magasnak tűnik ugyan, de a rendszer bővítése és a feldolgozás automatizálása, a rendszer működtetése minimális emberi erőforrással megoldható és a büntetési bevételekből pénzügyileg is fenntartható lehet. A hitelesített sebességmérő radarokat érdemes a főbb utakra (50 km/óra vagy nagyobb megengedett sebesség) elhelyezni, a helyi és 37 gyűjtőutcában (20-30 km/óra megengedett sebesség) úgynevezett edukációs radarok (mely csak jelzi a sebességet, de nem büntet) alkalmazását javasolják a helyük időszakos változtatásával.
Kitértek arra is, hogy a kihelyezett eszközök hatóterületét azzal is lehet növelni, ha a kamerák helyét változtatják (tartódobozukat a helyükön hagyva üresen is). Ezekre a francia közlekedésbiztonsági intézkedésekre azért hivatkoztak, mert használatukkal Franciaországban lényeges javulás állt be a szabályok betartása és a közlekedésbiztonság terén.
Nem tolonganak a kerületek a saját sebességmérőkért
Az Országos Rendőr-főkapitányság a 24.hu megkeresésére közölte, hogy a sebességmérők kihelyezését a rendőrség minden esetben egyedileg bírálja el.
„A település a beszerzést megfinanszírozhatja jóváhagyott igény alapján. Az igényeket első körben a területileg illetékes rendőri szervek vizsgálják meg, majd egyetértés esetén eljuttatják azt az ORFK-ra, ahol szakmailag, valamint a háttér informatikai rendszer terhelhetőségét figyelembe véve történik az igény jóváhagyása. Pontos korlátot a rendőrség nem fogalmazott meg” – tudtuk meg.
Így történhetett meg az is, hogy a II. kerület nem várt a fővárosra, és a saját hatáskörben kiépített hét új sebességmérőt, amit az önkormányzat finanszírozott.
Ugyan a rendőrségtől azt a választ kaptuk, hogy az eszközök aktuális piaci áráról és a beszerzés, szállítás jelenlegi átfutási idejéről a sebességmérő készülékek gyártója rendelkezik pontos információval, Az ár magába foglalja a tervezést, az engedélyezést, a telepítést és magukat az eszközöket. – A helyszínekről a rendőrséggel közösen, az ő ajánlásaik alapján döntöttünk. Ezeken a helyszíneken eddig is végeztek méréseket, ráadásul a lakossági igények nagyobb része is ezekről a helyszínekről hiányolta a gyakoribb mérést. A hét helyszínből hat esetében végeztünk előzetesen forgalomszámlálást és sebességmérést a Budapest Közút segítségével – közölte a II. kerületi önkormányzat sajtóosztálya.
A megállapodás alapján ezeket az eszközöket a rendőrség üzemelteti. Az áramot a II. kerület fizeti hat helyen, a hetedik helyszínen, az Árpád fejedelem útján jelen állás szerint Budapest Közút fogja fizetni. A karbantartás és az esetleges meghibásodások javításának terhe az önkormányzaté, tették hozzá.
A jelenlegi hét helyszín mellé a II. kerület még idén tervez további három sebességmérő helyszínt telepíteni, de a jelek szerint más kerületek nem követik a példájukat. A rendőrségtől legalábbis lapunk azt az információt kapta, hogy
a Budapest II. kerületi sebességmérő készülékeken kívül a rendőrségnek nincs tudomása más kerületek általi beszerzésről.
Korábban egyébként a svédországi példán keresztül mutattuk be, hogy miként tehetnék halálosbaleset-mentessé Budapestet.
