Élő Nagyvilág

„Eltaposnak, mint egy bogarat” – jósolta Lukasenka Prigozsinnak

VLADIMIR SMIRNOV / SPUTNIK / AFP
VLADIMIR SMIRNOV / SPUTNIK / AFP
  • Prigozsin gépe leszállt Minszkben.
  • 2014 óta megszállva tartott területet foglaltak vissza az ukránok.
  • Putyin elismerte: orosz katonákat öltek a Wagner zsoldosai.
  • A frontra látogatott Zelenszkij, majd elmondta: valamennyi támadási irányban sikerült területet szerezniük.
  • Hétfői tudósításunkat itt olvashatják vissza.

Direkt kérték nyugatról az ukránokat, hogy a Wagner lázadása alatt ne lőjenek oroszországi célpontokat.

A CNN írt egy cikket arról, mit tudtak az amerikaiak a Wagner lázadása előtt, és mire kérték emiatt az ukránokat. A cikkből többek között kiderül, hogy

  • A többi NATO-tagország elég ideges volt, mert az amerikaiak nem osztották meg velük, hogy felkelés készül. Az amerikaiak szerint viszont ez veszélybe sodorta volna a forrásaikat.
  • Az amerikaiak hónapok óta követték Prigozsin és az orosz hadvezetés harcát. Feltűnt nekik az is, hogy a Wagner fegyvereket és lőszert tartalékol.
  • Az viszont meglepte őket, milyen kevés ellenállást láttak a Wagner előrenyomulásával szemben.
  • Putyint is meglepte a lépés, de nem is akart jelentős erőket elmozdítani a frontról.
  • Prigozsin szerintük is veszített volna, ha megpróbálja elfoglalni Moszkvát.
  • Arra számítottak, hogy valami harc lesz a Wagner és a reguláris hadsereg között, de még őket is meglepte, hogy ekkora lázadás lett.
  • A nyugati erők arra kérték az ukránokat, hogy ne használják ki a káoszt arra, hogy Oroszországon belüli célpontokat lőjenek, mert nem akarták, hogy úgy tűnjön, mintha a Nyugat szervezte volna Prigozsinék lázadását.

Megszűnnek Ukrajnában a koronavírus-karanténok

Július 1-jével megszűnik Ukrajnában a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett országos karantén és veszélyhelyzet, amely 2020 márciusa óta volt érvényben – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a kormány keddi ülésén.

Karanténnak a régiónként a járványhelyzet súlyossága szerint eltérő korlátozásokkal járó óvintézkedések rendszerét nevezték Ukrajnában. A kormányfő hozzátette, hogy a karantén időszakában a hatóságok olyan válaszmechanizmusokat dolgoztak ki, amelyek segítenek egy teljes körű háború idején is. Az ország ellen tavaly februárban indított orosz háború kezdete óta Ukrajnában hadiállapot van érvényben.

Most az új kihívásokra új módszerekkel és megközelítésekkel válaszolunk. Köszönet azoknak az orvosoknak, akik az elmúlt évek során önzetlenül küzdöttek a járvány ellen, és mindent megtettek a következmények minimálisra csökkentésének érdekében

– hangsúlyozta Smihal.

Az orvosok hihetetlen munkát végeztek. A legsötétebb időkben, amikor a világ még nem tudta, mennyire veszélyes a Covid-19, amikor nem volt vakcina, és nem volt mód arra, hogy az emberek valahogy megvédjék magukat a betegség súlyos következményeitől, az orvosok nem haboztak elfogadni ezt a kihívást, és folytatták a munkát

– méltatta az egészségügyi dolgozókat közleményében a szaktárca. A világjárvány kezdete óta több mint 5,5 millió koronavírusos fertőzöttet jegyeztek fel Ukrajnában.

(MTI)

Rakétaelhárító rendszerekről tanácskozott Oroszország és Kína

Az orosz és a kínai külügyminisztérium rakétaelhárító rendszerekről egyeztetett – írja a Guardian.

A Reuters beszámolója szerint az orosz külügy honlapján annyit közöltek, hogy alapos eszmecsere zajlott a kérdés különböző vonatkozásairól, globális és regionális szempontból, és hozzátették, hogy a jövőben is folytatnak majd ilyen konzultációkat.

Amióta 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Oroszország egyre jobban igyekszik, hogy Kínától kereskedelmi és diplomáciai támogatást kapjon – írja a Reuters.

Emlékeztettek, hogy Kína eddig nem ítélte el az inváziót, Washington és más nyugati szövetségesei pedig az év elején azt mondták, hogy Kína fontolgatja fegyverek szállítását Oroszországnak, igaz, ezt Peking tagadta.

Az EU 500 generátort küld a Nova Kahovka-i gátszakadás helyszínére

Az Európai Unió azt követően, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus és humanitárius partnerek útján már nyújtott segítséget Ukrajnának a Nova Kahovka-i gátszakadás hatásainak kezelésére, 500 generátort küld a Lengyelországban tárolt rescEU-készletből az érintett dél-ukrajnai régióba – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A brüsszeli közlemény szerint a generátorok a létfontosságú infrastruktúra, például szivattyúállomások és szennyvíztisztító telepek helyreállítását fogják segíteni az érintett dél-ukrajnai térségben. A különböző méretű generátorok (12,5 kilowattól 1100 kilowattig) teljes összeértéke 16 millió euró (mintegy 6 milliárd forint) – közölték.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos a közlemény szerint kijelentette: a gát lerombolása „a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni felháborító támadás” volt Oroszország részéről. A vízi erőmű gátjának lerombolása katasztrofális következményekkel járt a környezetre és a helyi közösségekre nézve – húzta alá.

Az Európai Unió korábban vízszűrő berendezéseket, szivattyúkat és más eszközöket is küldött a szükséget szenvedő lakosságnak – emlékeztetett a szlovén biztos.

A Nova Kahovka-i duzzasztógátat június 6-án reggel érte támadás. A dél-ukrajnai herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározójának gátját felrobbantották. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a szerencsétlenségért, amelynek halálos áldozatai is voltak, és amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására.

(MTI)

STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP A helyi lakosok hordozható generátorral töltik telefonjaikat az ukrajnai Hola-Prisztany városában, miután a Nova Kahovka gát összeomlása után levonult az árvíz 2023. június 17-én.

Az ukrán kormány megrótta Vitalij Klicskót

Kedden az ukrán kormány megrótta a kijevi polgármestert, miután kritizálták az óvóhelyek állapotát a városban. Az eset azért került elő, mert egy óvóhely zárva volt, két nő és egy kislány pedig emiatt kénytelen volt az utcán átvészelni egy orosz légitámadást.

Ezzel párhuzamosan leváltották két kijevi kerület ideiglenes vezetőjét is. Egyelőre nem tudni, Klicsko ellen indul-e bármilyen eljárás.

Ukrán légierő: Oroszország eddig mintegy száznegyven H-22-es rakétát vetett be Ukrajna ellen

Oroszország az Ukrajna elleni invázójának kezdete óta mintegy 140 darab pontatlan H-22 rakétát használt fel az ország támadására – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy keddi tévéműsorban.

A tisztségviselő kiemelte, hogy ezt a típusú rakétát már nem gyártják Oroszországban, mert elavultak, de még mindig van belőlük raktáron.

Ez a fegyver elavult, nem nagy pontosságú, sűrűn lakott városokat támadnak velük, amit mi másnak is lehet nevezni, ha nem terrorizmusnak nemzetünk ellen. Oroszország a feszültség fenntartásával és terrorral próbál nyomást gyakorolni Ukrajnára, meg akarja törni a szellemünket, és engedményekre kényszeríteni minket,

fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy az orosz hadseregnek még mindig van elegendő, mintegy száz darab ebből a típusú rakétákból.

OSE COLON / ANADOLU AGENCY / AFP Egy orosz H22-es szuperszónikus rakéta által felrobbantott lakóház Dnyipróban, 2023 februárjában. A támadás az ukrán hatóságok szerint 45 halálos áldozattal, és további 80 sebesülttel járt.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ilyen rakétákat ráadásul Ukrajna adott át korábban Oroszországnak Tu-22-es repülőgépekkel együtt gázadósságként és Ukrajna leszerelésének részeként,

emelte ki.

Szavai szerint ezek a rakéták nagyon gyakran nem érik el a céljukat, talán a nem megfelelő tárolásuk miatt, ami kedvező Ukrajnának. Mindazonáltal leszögezte, hogy hagyományos ukrán légvédelmi rendszerekkel szinte lehetetlen ballisztikus pályán repülő H-22-es rakétákat lelőni.

Ezeket olyan eszközökkel lehet megsemmisíteni a levegőben, mint a Patriot, vagy más olyan rendszerekkel, amelyek képesek ballisztikus pályán repülő rakéták lelövésére. Ukrajnának azonban még mindig kevés ilyen rendszere van,

tette hozzá.

Dmitro Lunyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója közölte, hogy kedden az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre a régióban lévő Kremencsuk város ellen. A település mellett hétvégi házakat ért találat, az előzetes információk szerint senki sem sérült meg. Megjegyezte, hogy létfontosságú infrastrukturális létesítményben sem okozott kárt a légicsapás. Hozzátette, hogy H-22-es rakétákat lőttek ki a térségre vélhetően orosz Tu-22-es gépekről – írja az MTI.

Kremencsukban napra pontosan egy évvel ezelőtt egy bevásárlóközpontot ért légitámadás. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik tanácsadója kiemelte, hogy a mostani támadás ugyanúgy délben történt, mint ahogy tavaly, ráadásul ugyanolyan rakétával.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített keddi összefoglalójában azt írta, hogy az előző nap folyamán kilenc ukrajnai régiót ért orosz támadás, legalább három civil vesztette életét és nyolcan sebesültek meg. Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 590-nel 226 170-re nőtt. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett öt harckocsit és 28 tüzérségi rendszert.

Putyin eligazította a biztonsági erőket

Vlagyimir Putyin orosz elnök kivételesen feltűnt a Kremlön kívül is, amikor eligazítást tartott Oroszország biztonsági erőinek. Itt Prigozsin meneteléséről azt mondta, hogy a biztonságiak polgárháborút akadályoztak meg.

A közönségben ott volt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is, akit Prigozsin meg akart buktatni a menettel.

„Félúton el fognak taposni, mint egy bogarat” – állítólag ezt mondta a fehérorosz elnök Prigozsinnak

Aljakszandr Luksenka fehérorosz elnök kedden újabb részleteket hozott nyilvánosságra a hétvégén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Jevgenyij Prigozsin Wagner vezetővel folytatott beszélgetéseiről, miután azt állította, hogy döntő szerepet játszott a szombati lázadás leállításában – írja a CNN.

Lukasenka azt állította, hogy szombaton helyi idő szerint délelőtt 10 órakor telefonon beszélt Putyinnal az Oroszország déli részén kiéleződő válságról. „A legveszélyesebb rész nem az volt, hogy éppen mi történik, hanem az, hogy mi jöhet még ezután és milyen következményekkel lehet számolni” – mondta a fehérorosz elnök. Ezután azt javasolta Putyinnak, hogy ne siessen, beszéljenek Prigozsinnal és annak parancsnokaival.

Lukasenka szerint az orosz elnök azt mondta neki, hogy Prigozsin nem válaszol a telefonhívásokra. Ez ellentmond azoknak a sajtóhíreknek, miszerint Prigozsin hiába próbálta szombaton hívni Putyint, az nem akart vele beszélni.

A fehérorosz elnök ezért maga próbált elérhetőséget találni a Wagner vezéréhez, és „a nap közepére már három csatornát is megszerveztünk, amelyeken keresztül beszélhetünk Rosztovval”, ahol Prigozsin állomásozott. Helyi idő szerint szombat délelőtt 11 órakor Lukasenka elmondása szerint felhívta Prigozsint, aki „azonnal felvette a telefont”, és „a hangja eufórikus volt”.

Az első körben 30 percet beszéltünk és csak káromkodtunk. Később elemeztem a beszélgetést: tízszer több volt a káromkodás, mint a normális beszéd. [Prigozsin] természetesen előre bocsánatot kért, majd elkezdett mesélni nekem ezekkel az obszcén szavakkal,

mondta Lukasenko, aki figyelmeztette Prigozsint, hogy a Wagner erőit megsemmisítik, ha folytatják a menetelést Moszkva felé.

Félúton eltaposnak benneteket, mint egy bogarat,

emlékezett vissza Lukasenka arra, hogy a fehérorosz állami média szerint szombaton egy telefonbeszélgetés során ezt mondta Prigozsinnak. Az elnök szerint a zsoldosvezér azt mondta neki:

Igazságot akarunk! Meg akarnak fojtani minket! Elmegyünk Moszkvába!

„Hosszú ideig próbáltam meggyőzni őt”, mondta Lukasenka, végül azt mondta neki, hogy azt csinál, amit akar, ne sértődjön meg, de a fehérorosz dandár készen áll arra, hogy átirányítsák Moszkvába. Hozzátette, ha a helyzet elfajul, akkor „Belarusz lesz a következő”.

A CNN kereste Prigozsin sajtószolgálatát, hogy megerősítsék a Lukasenka által elmondottakat, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

Lukasenka megerősítette, hogy megérkezett Prigozsin

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök megerősítette a Telegramon, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője megérkezett Fehéroroszországba.

Teljesítve lettek azok a biztonsági garanciák, amelyeket tegnap kért. Valóban megérkezett ma Belaruszba

– mondta. Korábban már voltak hírek, amelyek szerint a Wagner vezetője megérkezett Minszkbe, de a Kreml azt mondta, ők nem tudják, hol van a zsoldoscsapat vezetője.

A Wagner csoport 336 milliárd forintnyi rubelt kapott az orosz államtól egy év alatt

A Wagner zsoldoscsoportot teljes egészében az orosz állam finanszírozta, amely 2022 májusa és 2023 májusa között 86 milliárd rubelt költött rá – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Guardian beszámolója szerint. Ez nagyjából 336 milliárd forintnak felel meg.

Az orosz elnök a biztonsági erőkkel tartott megbeszélésen azt is elmondta, hogy a Wagner vezére, Jevgenyij Prigozsin ezen kívül majdnem ugyanennyit keresett ugyanebben az időszakban az élelmiszer- és vendéglátó üzletágából.

Lukasenka tanulna a Wagnertől

A fehérorosz elnök azt mondta az állami Belta hírügynökségnek, hogy az országa tanulni akar a Wagner zsoldoscsoport tapasztalataiból.

Ha idejönnek a parancsnokaik és elmondják nekünk, hogy mi most a fontos, az nagyon értékes tudás, és ez az, amit meg kell szereznünk a Wagnertől.

Lukasenka azért beszélhetett erről, mert a Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin végül azzal a garanciával adta fel a Moszkva elleni vonulását, hogy Belaruszba mehet, ahová várják azokat a wagnereseket is, akik nem akarnak az állami haderővel leszerződni. A belarusz diktátor azért a helyzet veszélyességét is kommentálta azzal, hogy

Közelről fogjuk figyelni őket.

Tankokat és nehézfegyverzetet kap az orosz nemzeti gárda

Úgy tűnik, a következő polgárháború-közeli helyzetre már most fel szeretne készülni a Viktor Zolotov vezette nemzeti gárda, mivel a vezető bejelentette, hogy tankokat és nehézfegyverzetet kapnak a gárdisták, miután közel jártak ahhoz, hogy felkelőktől kelljen megvédeniük Moszkvát.

Zolotov szerint egyébként a Wagner felkelői akkor sem tudták volna bevenni Moszkvát, ha nem adják fel félúton.

STRINGER / AFP Egy Wagner zsoldosai által használt orosz harckocsi a dél-oroszországi Rosztov-városában 2023. június 24-én.

Cseh kormányfő: Nem szabad alábecsülni az oroszországi helyzetet

A múlt hét végi oroszországi események bebizonyították a NATO keleti szárnya megerősítésének a szükségességét és helyességét – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden Prágában sajtótájékoztatón.

Az oroszországi helyzet jóval kevésbé stabil, mint amilyennek tűnt, és nagyon gyorsan bizonytalanná válhat,

vélte Petr Fiala, miután találkozott Jana Cernochová védelmi miniszterrel és Karel Rehkával, a cseh hadsereg vezérkari főnökével.

Jakub Porzycki / NurPhoto / AFP Petr Fiala, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke.

A cseh kormányfő szerint figyelni kell az Oroszországban működő magánhadseregekre, illetve félkatonai szervezetekre is.

Oroszországban magánhadseregek és félkatonai szervezetek léteznek. A helyzet bármikor nagyon bizonytalanná, rendkívül veszélyessé válhat. Ezt nem szabad alábecsülni,

figyelmeztetett Fiala.

A kormányfő, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök a találkozón elsősorban az ukrajnai helyzet alakulásáról cseréltek véleményt. Fiala a sajtótájékoztatón közölte: Csehország az idén május végéig egyebek között 24 harckocsit, 76 gyalogsági páncélozott járművet és 645 tankelhárító lövedéket küldött Ukrajnának.

A cseh hadsereg raktáraiban továbbra is van olyan technika, amely átadható az orosz támadással küzdő Ukrajnának. A tartalék hadianyag mennyiségét és állapotát Karel Rehka rendszeresen ellenőrzi – mutatott rá újságírók előtt a védelmi miniszter.

Petr Fiala elmondta, Csehország az év első öt hónapjában továbbá 16 darab, légvédelmi rendszereknél használható speciális járművet, 144 ezer légvédelmi eszközt, 57 ezer ágyúlövedéket és több más hadianyagot is adott az ukránoknak.

A tavaly az Ukrajnának szállított cseh hadianyag között 38 harckocsi, 55 gyalogsági páncélozott jármű, többtucatnyi más katonai jármű, több mint 30 ezer pisztoly, 11 ezer puska, több mint 4,2 millió kézifegyverekbe való lőszer, több ezer páncélököl, rakétavető és más fegyver, lőszer illetve hadianyag volt – hangzott el a sajtótájékoztatón.

(MTI)

A Vatikán komolyan veszi a békemissziót: Kijev után most Moszkvába megy a pápai megbízott

Moszkvába látogat szerdán és csütörtökön Matteo Zuppi bíboros, az ukrajnai háború lezárása érdekében közvetíteni próbáló vatikáni békemisszió vezetője – jelentette be kedden a Vatikán.

MTI / EPA / Ukrán elnöki hivatal

A közleményben azt írták, a bolognai bíboros Ferenc pápa megbízottjaként azzal a céllal utazik az orosz fővárosba, hogy bátorítsa azokat „az emberiességi gesztusokat”, amelyek hozzájárulhatnak

a jelenlegi tragikus helyzet megoldásához és egy igazságos békekötés elősegítéséhez.

Matteo Zuppi, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, három hete járt Kijevben. Akkor a Vatikán azt közölte, alaposan meg akarják ismerni az ukrán vezetés álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el az igazságos béke elérését.

Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, hogy vezesse az ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemissziót. (MTI)

Putyin a fegyveres erők vezetőinek: Lényegében megállítottak egy polgárháborút

Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben mondott beszédet a biztonsági szolgálatok vezetőinek. Jelen volt az Szergej Sojgu védelmi miniszter is, akit Prigozsin lázadás útján akart megbuktatni.

Önök megvédték az alkotmányt, polgáraink életét és szabadságát. Megmentették a hazánkat egy válságtól, lényegében megállítottak egy polgárháborút

– méltatta a jelenlévőket Putyin.

Kremlin Press Office / ANADOLU AGENCY / AFP Vlagyimir Putyin orosz elnök a biztonsági erők előtt elmondott beszédekor Moszkvában, 2023. június 27-én.

Az orosz hadseregről elmondta: biztosították a stratégiai szempontból legfontosabb létesítmények kiszámítható működését, beleértve a védelmi létesítményeket, a határvédelmet, a hátországot, miközben folytatták a hősies küzdelmet a fronton. – Nem kellett kivonnunk harci egységeket a különleges katonai műveleti övezetből – mondta Putyin.

Több bajtársunk is elesett a lázadókkal való összecsapásban. Nem hátráltak meg, becsülettel teljesítették a parancsot és a katonai kötelességüket

– méltatta a Wagner lázadása során elhunyt orosz pilótákat Putyin, akikre egy perc néma csenddel emlékeztek az orosz fegyveres erők vezetői.

(CNN)

A Kreml nem ismeri Prigozsin tartózkodási helyét

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a Kremlnek nincs információja Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetőjének hollétéről.

Mint ismert, a Wagner hétvégi zendülése egy Lukasenka által tető alá hozott megállapodással ért véget. A belorusz elnök lehetőséget adott Prigozsinnak, hogy a lázadás feladásáért cserébe Fehéroroszországba költözzön. Ugyanez a lehetőség nyitva áll a Wagner zsoldosai előtt, akiknek ellenkező esetben júliusi hatállyal csatlakozniuk kell az orosz reguláris erőkhöz. Peszkov elmondta: nem tudja, hány wagneres harcos csatlakozik majd az orosz haderőhöz.

A Meduza értesülése szerint Prigozsin gépe kedd délelőtt landolt a Minszk melletti machuliscsi katonai repülőtéren.

(The Guardian)

Orosz védelmi tárca: brit katonai repülőgépek tartottak az orosz határ felé

Két orosz Szu-27-es vadászgép hétfőn elfogott három brit katonai repülőgépet, amelyek a Fekete-tenger felett az orosz határ felé tartottak – tájékoztatott az orosz védelmi minisztérium.

A tárca közleménye szerint egy RC-135-ös felderítő és elektronikai harci repülőgépet és két Typhoon vadászrepülőgépet fogtak el, melyek visszafordultak, amint az orosz vadászgépek megközelítették őket.

(The Guardian)

Zsoldosok helyett hétmillió szerződéses katonát vizionálnak Moszkvában

Hétmilliós, szerződéses hadsereg felállítását szorgalmazta hétfőn Leonyid Szluckij, az orosz Liberális Demokrata Párt vezetője, parlamenti képviselő, hogy az ország biztonságának garantálásához ne legyen szükség zsoldosokra. Szluckij szerint – aki közvetlenül a háború kirobbanása után részt vett az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon – Oroszországnak a jelenlegi sorkatonaságon felül legalább hétmilliós, katonai és polgári alkalmazottból álló szerződéses hadseregre van szüksége.

Az országnak nincs szüksége katonai magáncégekre és hasonlókra

– hangsúlyozta Szluckij a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson. Hozzátette: „Vannak problémák a reguláris hadseregben, de a katonai magáncégek azokat nem tudják megoldani.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete alapján az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát év elején 137 ezer fővel növelték. Az elnök a hadsereg összlétszámát 2 039 758-ban határozta meg, ebből 1 150 628 a katona. Szergej Sojgu védelmi miniszter januárban bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát 2023-2026 között másfél millió főre növelik. (MTI)

Lukasenka harckészültséget rendelt el a Prigozsin-puccs idején

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden közölte, hogy a hétvégi oroszországi fejlemények idején kiadta a parancsot a köztársaság fegyveres erőinek teljes harckészültségbe helyezésére – olvasható a TASSZ keddi hírében. Az orosz állami hírügynökség tudósítása szerint Lukasenka úgy fogalmazott:

A történelem arra tanított meg mindenkit, hogy a fehéroroszok képesek megvédeni a hazájukat. Erősebbek voltunk és leszünk minden kihívásnál.

Szocsi, 2023. június 9. Vlagyimir Putyin orosz (b) és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megbeszélést folytat Putyin nyári rezidenciáján, a szocsi Bocsarov Rucsejben 2023. június 9-én.
MTI/AP/Pool/Kreml/Gavriil Grigorov

Mint ismert, Vlagyimir Putyin hozzájárulásával Alekszandr Lukasenka szombaton tárgyalásokat folytatott Jevgenyij Prigozsinnal, melynek nyomán a Wagner csoport visszavonta a Moszkva felé tartó hadoszlopait, és visszatért a táboraiba. Az FSZB sajtóirodája éppen ma jelentette be, hogy a Wagner csoport tagjai ellen indított büntetőeljárást megszüntették, egyúttal Prigozsin gépe megérkezett Minszkbe.

Lezárták a vizsgálatot: büntetlenséget kapnak a Wagner-zsoldosok

Több egybehangzó forrásra hivatkozva a Guardian azt írja: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lezárta a vizsgálatot a Wagner csoport hétvégi fegyveres lázadása ügyében. Mint ismert, a Wagner-erők tagjai Rosztovban katonai épületeket foglaltak el, majd Moszkvába indultak.

A lap szerint a fegyveres lázadás tényével kapcsolatos büntetőeljárást az FSZB azért zárta le, mert a büntetőügy nyomozása során megállapítást nyert, hogy annak résztvevői abbahagyták a lázadásra irányuló cselekményeiket.

A védelmi minisztérium ugyanakkor bejelentette, hogy a Wagner-zsoldosok arra készülnek, hogy átadják a felszereléseiket.

A vizsgálat büntető szankció nélküli lezárásának híre egyébként éppen akkor pattant ki, amikor Jevgenyij Prigozsin magánrepülőgépe Minszkben landolt.

Prigozsin gépe leszállt Minszkben

Az Embraer Legacy 600 típusú üzleti repülőgép, amelyet Jevgenyij Prigozsin használ, 07:40-kor landolt a Minszk melletti machuliscsi katonai repülőtéren – írja a Meduza a Belarus Gayun megfigyelőcsoport információjára hivatkozva. Ugyanezen a repülőtéren 7 óra 58 perckor – a FlightRadar adataiból ítélve – egy másik magánrepülőgép is leszállt, amely Szentpétervárról érkezett.

Korábban az Important Stories és  az OCCRP arról  számolt be, hogy ugyanez az üzleti repülőgép a Wagner csoport lázadását követő napon a Don menti Rosztovból Szentpétervárra repült. Ezt megelőzően ez a gép azokat a városokat járta körbe, amelyeket Prigozsin májusban és júniusban meglátogatott. A régi lajstromszámú repülőgép a Prigozsinnal való kapcsolata miatt 2019-ben felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, 2020-ban pedig új regisztrációt kapott.

Brit hírszerzés: 2014 óta megszállva tartott területet foglaltak vissza az ukránok

Közzétette szokásos, reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi tárca.

A jelentés pontjai az alábbiak:

  • Az ukrán légideszant csapatok kisebb előrenyomulást hajtottak végre a Donyeck városához közeli Krasznohorivka falutól keletre. Ez az a terület, ahol a régi, 2014-től 2022 februárjáig befagyott frontvonal húzódik.
  • Az orosz invázió tavalyi kezdete óta nagy valószínűséggel ez az első olyan eset, hogy az ukrán erők visszafoglaltak egy 2014 óta megszállva tartott területet.
  • A Donyecki Népköztársaság területén állomásozó csecsen erők és a szakadárokból álló alakulatok vélhetően túlterheltek a frontvonal teljes hosszában, egyidejűleg végrehajtott ukrán támadások miatt.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1673568034710069251

A frontra látogatott Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij hétfő esti videóüzenetében elmondta: az ellentámadásba lendült ukrán csapatok minden fronton előretörést tudtak elérni.

Harcosaink minden irányban előrenyomultak. Ez egy boldog nap

– mondta az ukrán elnök, aki saját maga is ellátogatott a donyecki frontra, hogy az ellentámadásban résztvevő csapatokkal találkozzon.

Zelenszkij az ukrán haderő két katonáját tüntette ki, és elmondása szerint számos operatív döntést hozott meg az ukrán tábornokokkal.

Zelenszkij ukrán előretörésről szóló állításait független fél idáig nem hitelesítette.

(CNN)

Putyin lerótta tiszteletét a Wagner lázadása alatt lelőtt orosz pilóták előtt

Hétfő este televíziós beszédet intézett az orosz néphez Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a Wagner-csoport bezárását javasolta, de hozzátette, hogy betartja az ígéretét, miszerint a magánhadsereg zsoldosai áttelepülhetnek Fehéroroszországba, ha akarnak.

Beszédében a Wagner lázadása alatt lelőtt orosz pilóták előtt is lerótta tiszteletét. Ez volt az első olyan alkalom, hogy az orosz vezetés nyilvánosan elismerte, hogy veszteségeket szenvedett el az orosz légierő, amikor hétvégén Prigozsin emberei Moszkva ellen vonultak.

Az elesett, hős pilótáink bátorsága és önfeláldozása tragikus, pusztító eseményektől mentette meg Oroszországot

– mondta Putyin.

Arról továbbra sincs hivatalos információ, hogy a wagneresek hány repülőgépet lőttek le, és hány pilóta veszett oda.

A Rybar nevű orosz katonai blog szerint Prigozsinék legalább hat helikoptert és egy repülőgépet lőttek le, melynek következtében 13 orosz pilóta vesztette életét.

(The Guardian)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik