Az uniós források befagyasztása miatt kényszerpályára került az Orbán-kormány, ezért rástartolt a háztartások pénzére. Elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó terheken, illetve a lakossági befizetéseken keresztül igyekszik megfogni a pluszforintokat, annak érdekében, hogy csökkentse a példátlan mértékű államháztartási hiányt. Alapvető változás nem történt, hiszen a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok jellemzően eddig is a fogyasztási típusú adókat részesítették előnyben a jövedelmi típusú adóztatással szemben. A 2024-es büdzsé tervezetéből ugyanakkor egy kifejezetten bevételnövekedés-központú költségvetés képe rajzolódik ki, melynek legutóbb támasztékot is adott a Pénzügyminisztérium (PM) a jövő évi adócsomag benyújtásával.
A törvényhozási gyakorlatban az jellemző, hogy tavasszal és ősszel készül adócsomag a következő évre. Az utóbbi időben mindig az őszi csomag volt a nagyobb, most azonban a nyár elejére húzódó tavaszi is tartalmaz fajsúlyos, széles tömegeket és komoly összegeket érintő változásokat.
„Érdemes felkészülni arra, hogy ez még nem minden, várhatóak egyéb változások is” – figyelmeztetett Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. Az adószakember szerint az október végén, november elején érkező adócsomagban jelenik majd meg például a globális minimumadószabályok bevezetése, a kormányzat egy 15 százalékos kiegészítő adót vet ki egyes nagyvállalatokra. Ez magyarázza, hogy a 2024-es költségvetésben az előző évihez képest közel 15 százalékkal nagyobb, 1153 milliárdos társasági adóbevételt irányoztak elő. A mostani adócsomagban még nincs nyoma a részleteknek, a Niveusnál úgy tudják, a PM-ben jelenleg épp a részletszabályokon dolgoznak, melyek közül sok még tisztázatlan.
Dömpingben húzták fel a bevételi terveket
A fogyasztáshoz kapcsolt adók bevételei biztosítják majd a jövő évi költségvetés számára a legnagyobb hozadékot. E bevételi csoportra kicsivel több mint 11 ezer milliárd forintot irányzott elő a kormány, ez 8,4 százalékkal haladja meg a 2023-as várható teljesítést. (Összehasonlításképp: a vállalkozások befizetéseinek előirányzata 4,2 százalékkal, 3772,9 milliárd forintra csökken.) Vagyis a kormány jövőre a fogyasztás bővülésével számol, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly december óta esik, a visszaesés áprilisban elérte a 12,6 százalékot.
Az általános forgalmi adó előirányzata 8574 milliárd, ez 7,4 százalékkal (összegében 588 milliárd forinttal) haladja meg a 2023-as előirányzatot. Ez az egy évvel ezelőttihez viszonyítva visszafogottabb várakozás, hiszen a kabinet 2022-höz képest közel 900 milliárddal húzta fel az áfa-előirányzatot az idei évre. A jövő évi előirányzat már előrevetíti azt a kormányzati várakozást, hogy az év végére szeretnék egy számjegyűre csökkenteni a pénzromlás mértékét. Ám még így is ambiciózus a cél a jelenlegi fogyasztáscsökkenést nézve.
Az új adócsomag tükrében a kabinet nem feltétlenül az áfán keresztül szeretné elővarázsolni azt a többletet, amely a magyar háztartásoktól érkezhet a költségvetésbe. Bár a friss adótörvények tartalmaznak kedvezményeket is, a nagyobb súlyú szabályozók nyomán egyértelműen a lakossági sarcok növekedése várható. Ráadásul olyan hatások jelennek meg a horizonton, melyek egyáltalán nem arra utalnak, hogy az éves inflációt 2024-ben sikerül majd 6 százalékra csökkenteni, amivel a Pénzügyminisztérium most kalkulál.
Itt van mindjárt a jövedéki adó, amelynek előirányzatát az ideihez képest 14,5 százalékkal, 1677,7 milliárd forintra húzták fel. A napokban derült ki, hogy az adócsomagban
Komolyabb megugrás látható még
- az útdíjak előirányzatánál, amely 33,7 százalékkal, 549 milliárd forintra növekszik,
- a légitársaságok hozzájárulásának előirányzatánál, amely 11,6 százalékkal, 39,3 milliárd forintra bővül,
- továbbá a biztosítási adó 234,2 milliárdos előirányzatánál, ez 6,7 százalékkal nagyobb a tavalyinál.
Kibővíti a kormány a népegészségügyi termékadóval sújtott áruk körét is. Új, adóköteles terméknek minősülnek majd egyebek közt a magas cukortartalmú és alacsony rosttartalmú reggeliző- és gabonapelyhek, valamint a cukros üdítők, szörpök szélesebb körére vetik ki az adót. Hogy ennek milyen bevételi hatása lehet, annak nem találtuk nyomát a költségvetésben.
Áttételes, de annál komolyabb hatással járhatnak az extraprofitadóknál eszközölt változások. A gyógyszergyártók, a bankok és az energiaszolgáltatók esetében ugyan csökkentette a kormány az előirányzatot, de a kiskereskedelmet sújtó különadó esetében 21,7 százalékkal, 249,7 milliárd forintra növelte. Márpedig ez utóbbi terhét minden jel szerint egy az egyben a fogyasztókra hárították a kereskedők, részben emiatt – illetve az ársapka hatásaként – alakult ki nálunk Európa legmagasabb élelmiszer-inflációja.
Az adócsomag nyomán eddig ideiglenesnek mondott terheket is állandóvá tesz a kormány: ezek közé tartozik például a pénzügyi tranzakciós adó, a kiterjesztett népegészségügyi termékadó és a repülőjegyadó.
Az érintett vállalkozások eddig csak átmenetinek tekintették ezeket a különadókat, hiszen a kabinet pusztán rendeleti szinten szabályozta őket. Emiatt a piaci szereplők eddig nem feltétlenül emelték be az árazásukba e tételek kiadásait. Ám azzal, hogy ezek az adók törvényi szintre kerültek, nagy valószínűséggel
azon szereplők is beépítik árazásukba, akik eddig nem tették, ami az adott termékek vagy szolgáltatások drágulását fogja okozni a jövőben
– kommentált lapunknak Runyai Ádám, a BDO Magyarország adóigazgatója.
A várható áremelkedés mértékét egyelőre még korai megbecsülni.
Az infláció egyébként csökkenő pályára került: a januári 25,7 százalékos csúcsról a legfrissebb, májusi adatok alapján 21,5 százalékra mérséklődött. Ez még mindig rendkívül magas, ám az látható, hogy a nemzetközi hatások – egyebek közt a csökkenő energia- és nyersanyagárak – szükségszerűen begyűrűznek a hazai árakba is, és e trend a következő hónapokan folytatódhat. Ez a folyamat azonban várhatóan meg fog törni 2024 elején, az adócsomag bevezetésének következményeként.
A vezető kereskedelmi láncok nemrég leadott mérlegbeszámolóiból látható, hogy az ágazat nyereségessége folyamatosan csökken, sőt három nagy szereplő is veszteséges lett. A kereskedők profitabilitása a végtelenségig nem bírja el a pótlólagos adóterhet, ami azt jelenti, hogy várhatóan a fogyasztói árakat növelik majd, ami megjelenhet az inflációs számokban. Emiatt könnyen lehet, hogy a jövő évi költségvetést még akár 2024-ben félévkor is korrigálni fogják – értékelt Bagdi Lajos.
A bankbetétek adóztatásával is sokat vághatnak zsebre
Az új adócsomag másik fontos eleme, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetését kiterjesztik olyan, befektetésekből származó jövedelmekre, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, és ez alapján 15 százalékos szja-t kell utánuk fizetni.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette, hogy a 13 százalékos szocho-kötelezettség kiterjesztésével nem az volt a céljuk, hogy az adóbevételeket növeljék, hanem az, hogy a jellemzően bankbetétekben szunnyadó lakossági megtakarításokat az állampapírpiac irányába tereljék.
A 2024-es büdzsétervezet alapján a személyijövedelemadó-bevételek előirányzata 15 százalékkal nő, a szochóé pedig 22 százalékkal. A bérek növekedésével együtt automatikusan nő az szja- és a szochó-bevétel is, de úgy tűnik, hogy a két adónem bevételei között 7 százalékos eltérést állapított meg a PM.
Bagdi Lajos szerint a minisztériumban úgy kalkulálhattak a szochóval, hogy a 15 százalékos növekményt a bérnövekedés számlájára írták, a fennmaradó részt pedig a kamatra fizetendő bevételeknek.
Nagy kérdés, milyen mértékben fog elvándorolni a pénz a bankbetétekből az állampapírokba. A kormánynál valószínűleg számoltak azzal, hogy a magyar lakosság pénzügyi tudatossága nem túl erős, és földcsuszamlásszerű átvándorlás biztosan nem lesz.