Gazdaság

Drámai eredmények a multiláncoknál, veszteséges lett az Auchan, a Spar és a Penny is, jócskán olvadt az Aldi nyeresége

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Betett az extraprofitadó és az energiaköltségek növekedése a kereskedelmi multiláncoknak – a friss mérlegek alapján négyből három nagy lánc is veszteséges lett 2022-ben. A számok sokkolóak, sokkal nagyobbat harapott le a cégektől az állam, mint korábban bármikor.

2020-ban még úgy számoltunk, hogy a hat legnagyobb kereskedelmi üzletlánc békebeli nyereségének a felét is elviheti a májustól kirótt különadó. Igaz, 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hoztak össze, amiből bőven utalhattak haza osztalékot külföldi anyacégeiknek. Akkoriban a nagy érvágásként megélt, sávosan progresszív adó több mint 46 milliárd forintot vihetett el tőlük, és azt jósoltuk, egy időre vége az osztalékesőnek.

A tavalyi adatokból nemhogy osztalék, hanem már nyereség is csak nyomokban látszik. 2022-ben a befizetett különadó a többszörösére nőtt, a hat nagy láncnál megközelítette a 130 milliárd forintot. Összehasonlításképpen: a veszélyhelyzet előtti időkben még 6 milliárd forint alatt volt a kereskedelmi láncok adóbefizetése.

Spar: a 15 százalékos árbevétel-növekedés sem volt elég

A Spar Magyarország Kft.-nél tavaly 766,2 milliárd forint lett az értékesítés nettó árbevétele, ez 15,4 százalékos növekedés az előző évhez képest. Noha ez némileg meghaladja az inflációt, a cég adózott eredménye így is mínuszba csúszott, nem is kicsit, 13,1 milliárd forinttal. Ez az előző évhez képest bő 18 milliárd forintos zuhanás. Értékelésük szerint az árbevétel növekedése nem tudta kompenzálni a kiskereskedelmi és az extraprofitadó, valamint a megnövekedett energiaköltségek hatását, mivel 26,7 milliárd forint kiskereskedelmi adót (benne extraprofitadót) kellett befizetniük tavaly.

A társaság tavaly két új szupermarketet nyitott és hét üzlete zárt be, az év végén 375 boltot üzemeltetett, az átlagos foglalkoztatotti létszám az előző évhez képest 418-cal, 13 210-re csökkent.

Kiskereskedelmi adó, pótadó, különadó, extraprofitadó

A kiskereskedelmi adó 2022-ben sávos volt, 500 millió forint nettó árbevétel alatt nem kellett fizetni, míg 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1 százalék volt a mértéke, 30 és 100 milliárd forint között 0,4 százalék, a nettó árbevétel 100 milliárd forint feletti része után január végéig 2,5 százalékot, februártól pedig már 2,7 százalékot kellett fizetni. Ezen kívül tavaly még úgynevezett kiskereskedelmi pótadót is kellett fizetni, ami a kiskereskedelmi adó 80 százalékával volt egyenlő, és az extraprofitadós csomag része volt.

 

2023-ban a sávok maradtak, az adómérték azonban 500 millió forintos árbevétel felett 0,15 százalékra emelkedett, 30 milliárd forint felett 1 százalékra, felette pedig 4,1 százalékra. Azt is lehet már tudni, hogy ezzel nincs vége: 100 milliárd forint feletti nettó árbevételnél az extraprofitadó mértéke 4,5 százalékra nő 2024-ben.

 

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tavaly május végén közleményt adott ki, melyben jelezték, hogy az extraprofit megadóztatása (a kiskereskedelmi adó, továbbá az élelmiszerárstopba bevont termékek forgalmazási vesztesége mellett) újabb számottevő terhet jelent, tovább szűkíti a vállalkozások lehetőségeit. A szakmai érdekképviselet emlékeztetett arra is, hogy az extraprofitadót a kiskereskedelemben is az árbevétel alapján kell elszámolni, így közvetlenül nem kapcsolható össze a kiskereskedők profitjával, vagyis nem értelmezhető.

 

A kiskereskedelem a Covid-járvány idején válságadót fizetett, melyet az ágazat kiskereskedelmi különadóként azóta is fizet. Az adó 2022-es terhét 80 milliárd forint körülire becsülték, ezen felül az árstop miatt szakértői becslés alapján február és június között az OKSZ tagvállalkozásai 25–30 milliárd forinttal „támogatták” a magyar családokat. Akkor mindent egybeszámítva úgy kalkuláltak, hogy az extraprofitadó 60 milliárd forintos előirányzatával együtt a kereskedelmi ágazat terhelése 200 milliárd forint lesz 2022 első félévében.

 

Az FMCG rangsorban közölt adatok alapján a nemzetközi láncoktól 2022-ben több mint 130 milliárd forint kiskereskedelmi adó és extraprofitadó folyt be, ebből a hat nagy lánc adója 127,6 milliárd forint volt.

Varga Jennifer / 24.hu

Az Auchannál a forgalom is csökkent

Az Auchan Magyarország Kft.-nél – amelybe nemrég szállt be a leggazdagabb magyarok egyike, Jellinek Dániel – az értékesítés nettó árbevétele is csökkent 2022-ben, 279 millió forinttal, 354,1 milliárd forintra. A mérlegben azt írják, hogy ezen belül az áruértékesítés azért csökkent, mert 2021 közepén az üzemanyag-értékesítés kikerült a kft. tevékenységi köréből. Adózott eredményük mínusz 1,8 milliárd forint lett, ez 9,9 milliárd forintos zuhanást jelent.

Az energiaköltségeknél jelzik, hogy az áram árának jelentős emelkedése és az árfolyamhatás okozta a növekedést. Elektromosenergia-kiadásuk végeredményben több mint a duplájára, 7,1 milliárd forintra gyarapodott.

Az adók soron több mint 60 százalékos növekedést mutattak ki, összesen 15,6 milliárd forint kötelezettséget, megjegyezve, hogy az extraprofitadó miatt keletkezett a többlet. Az FMCG-rangsorban 12,6 milliárd forintnyi kiskereskedelmi adó szerepel a nevük mellett.

Boltszámuk nem változott, 24 egységük üzemelt, átlagos állományi létszámuk azonban 465-tel csökkent, 5817 volt.

A Penny különadója 7,6 milliárd forinttal nőtt

A Penny-Market Kereskedelmi Kft.-nél 83 milliárd forinttal bővült az értékesítés nettó árbevétele, így meghaladta a 404,6 milliárd forintot. Adózott eredményük azonban így is negatívba csúszott, több mint 155 millió forinttal, holott az előző évben még majdnem 4,4 milliárd forint nyereséget mutattak ki.

Ágazati különadóként 13,1 milliárd forintot kellett befizetniük, 7,6 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. Közüzemi díjaik összege a harmadával nőtt, 3,6 milliárd forintra.

A láncban tavaly 228 üzlet működött, eggyel több, mint 2021-ben, átlagos létszámuk 79-cel, 4531-re nőtt.

Róka László / MTVA

Az Aldi továbbra is nyereséges, bár kevésbé

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-nél az értékesítés nettó árbevétele több mint 100 milliárd forinttal (a harmadával) nőtt 2022-ben az előző évhez képest, és meghaladta a 417 milliárdot. Adózott eredményük ugyan nem csúszott mínuszba, de csökkent: 8,5 milliárdról 5,97 milliárd forintra, ami az eredménytartalékba került, vagyis osztalékot nem fizettek 2022-ben, ahogyan az előző évben sem.

Energiaköltségük majdnem a háromszorosára emelkedett, közelítve a 6,2 milliárd forinthoz. Kiskereskedelmi különadót, illetve extraprofitadót az FMCG-rangsor alapján 13,3 milliárd forintot fizettek.

A romló feltételek ellenére üzleteik száma tízzel, 163-ra gyarapodott, átlagos létszámuk pedig 383-mal, 4165-re bővült.

A legnagyobb hat lánc közül az üzleti évet december záró négy összesen közel 2000 milliárd forint árbevételt hozott össze, nyereséget viszont tehát csak az Aldinak sikerült kimutatnia. A mintegy 6 milliárdos eredménnyel szemben a másik három versenytárs összesen 15 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

A hatosból a Tesco és a Lild mérlege évközi, július végére várható. Annyi már most tudható, hogy a Tescónak 25 milliárd, a Lidlnek pedig 36,9 milliárd forint különadót kellett befizetnie 2022-ben.

Kapcsolódó
Toronymagasan vezeti a Lidl a kereskedelmi láncok toplistáját Magyarországon
Úgy tűnik, a kormánynak nem sikerült kiszorítania a multikat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik