A Kossuth rádió reggeli műsorából jelentkezett be Orbán Viktor. A miniszterelnök hosszasan beszélt a magyar-amerikai kapcsolatokról, de szót ejtett az orosz-ukrán háborúról, Macron kínai útjáról és az inflációról is.
Az interjú legfontosabb kijelentései:
- David Pressmann amerikai nagykövet szerdán délután bejelentette, az Amerikai Egyesült Államok szankció alá vonta a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) három felsővezetőjét, és magát a budapesti központú bankot is. A bank alelnöke, Laszlóczki Imre is szankciós listára került. Ezt követően Orbán Viktor aláírta a kilépést az IIB-ből. Az esettel kapcsolatban Orbán hangsúlyozta: nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó. Megnézte a Washington által közzétett listát, és a 34 szankcionált magánszemély között egy magyar van. Orbán úgy látja, a döntés alapvetően pénzügyi szakemberekről szóló akció volt. A kormányfő megjegyezte, hogy a banknak lehetett volna komoly szerepe a közép-európai gazdaságokban, de az amerikai szankciók ellehetetlenítették a működését, ezért úgy döntött, ilyen körülmények között a bank munkájában Magyarország részvétele értelmetlen.
- Orbán hangsúlyozta: az Egyesült Államok a barátunk, szövetségesünk. Az értékközösség és a gazdasági kapcsolatok összekötik a két országot. Ugyanakkor az együttműködést megkönnyíti, ha republikánus elnök ül a Fehér Házban. A kormányfő szerint tudomásul kell venni, hogy az amerikai nagykövetek politikai kinevezettek, minden esetre furcsának tartja, hogy plakátokon hirdetik a washingtoni kormány politikáját. Mint ismert, a Nyugati Pályán nevű csoport indított amerikai pénzből plakátkampányt, melyen a ruszkik haza felirat szerepel. Erről Orbán elmondta: „Mi a ruszkikat hazaküldtük 1989-ben. Személyesen is emlékszem rá”.
- Orbán szerint a legfontosabb véleménykülönbség az Egyesült Államokkal a háború kérdésében van, de ezt a amerikai-magyar barátságnak ki kell bírnia.
- A miniszterelnök ismét eszkalációs kockázatokról beszélt. Két fontos hírt emelt ki: a britek a szegényített urántartalmú lövedékeket akarnak eljuttatni a frontra, az oroszok pedig taktikai atomfegyvereket telepítenek Fehéroroszországba. Orbán szerint a háború további kiterjedése valamilyen atomfegyver bevonásával is járhat.
- Méltatta ugyanakkor Emmanuel Macron pekingi látogatását. Úgy látja, a francia elnök potenciális partnereket és nem ellenségeket keres, ami hasonlít a magyar állásponthoz: a saját érdekeinkből kell kiindulni, ne mások érdekeit vegyük figyelembe. Végig kell gondolni, hogy az amerikai külpolitikai érdekek egybeesnek-e az európaiakkal. Orbán szerint a francia elnök az egyetlen európai vezető, aki történelmi távlatokban képes gondolkodni. Ugyanakkor ő nem a keresztény reneszánszban hisz, mint Orbánék.
- 25,2 százalék volt az infláció márciusban. Ez Orbán szerint kevés ahhoz, hogy kivezessék az ársapkákat: voltak ugyan drasztikus áresések, de ennek a spektruma még szűk. A kormányfő azt reméli, hogy áprilisban érzékelhetőbb, általánosabb lesz a drágulás lassulása, május-júniusban pedig határozott esésre számít.
- A miniszterelnök szerint nem folytatható a végtelenségig Ukrajna finanszírozása. Az ukrán nyugdíjakat, fizetéseket, az oktatás- és egészségügyet mind Európa fizeti, ami hiányzik az európai gazdaságból, ráadásul szerinte, ha abbahagynánk Ukrajna finanszírozását, egyből véget érne a háború is.