Oktatás: mégis jön a tandíj
A kormány első 100 napja eseménydúsan telt az oktatás területén: a felsőoktatási reform első lépéseként az állami finanszírozású felsőoktatási képzéseken is bevezetik a tandíjat, vagyis a fejlesztési részhozzájárulást, melynek teljes összege az intézményeknél marad, és amelyet teljes egészében a hallgatói támogatásokra kell fordítani. A közoktatást érintő változtatások szintén borzolják a kedélyeket. 2007 szeptemberétől a pedagógusok kötelező óraszáma nőni fog, egy középiskolai tanárnak 2 órával kell majd többet tanítania ugyanannyi bérért. Emellett kötelezővé teszik 2010-től az angol nyelv oktatását. A kistelepülések ügyét az úgynevezett Partneriskola-programmal kívánják megoldani, melynek értelmében nem zárják be a kistelepülések iskoláit, de irányítási feladataikat összevonják 2007 szeptemberétől.
Munkaügy: fókuszban a szakképzés
A munkaügyi tárcát összevonták a szociális és esélyegyenlőségi minisztériummal, élére Kiss Péter került, aki így a rendszerváltozás után immáron harmadszor került a munkaügyi minisztérium élére. Ezen a területen a szakképzés, felnőttképzés átalakítását jelölte meg fókuszpontnak az új miniszter. Konkrét lépések egyelőre nem történtek, de a tervek szerint a hamarosan bevezetésre kerülő mesterszintű képzést elvégzők számára valamilyen kiemelt javadalmazási rendszert dolgoznak ki. A minisztérium a közszférabeli elbocsátások koordinálásában is szerepet vállalt: a szakszervezetek a szaktárcával állapodtak meg az elbocsátások feltételéről, valamint a minisztérium irányítása alá tartozó Foglalkoztatási Hivatal létrehozott egy speciális szolgáltató centrumot, amely az elbocsátottak munkakeresését segíti. Szintén a Foglalkoztatási Hivatal koordinálja a versenyszférabeli cégekkel kötött, a köztisztviselők foglalkoztatására irányuló megállapodásokat.
Az „új” szaktárca elődjéhez hasonlóan támogatja a munkaügyi ellenőrzéseket, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkája Kiss Péter minisztersége alatt is prioritást élvez. A szociális területen most készítik elő a Nemzeti Stratégiai Jelentést, amely az Európai Bizottságnak ad összefoglalást a szociális védelemről és a társadalmi összetartozás helyzetéről, és az ezeken a területeken elérendő célokról szól. A most készülő, Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosítása értelmében pontosítanák a program kedvezményezetteinek körét, a pénzügyi kiszámíthatóság biztosításának kérdését, megoldást keresnek a maradványképzési problémára, az elhúzódó finanszírozások rövidítésére, illetve arányosabb delegálási rendet, egyszerűbb pályázati eljárást, olcsóbb működtetést javasolnak. Módosították a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyát szabályozó törvényeket is, ami kedvezményeket von el a közalkalmazottaktól és köztisztviselőktől.
Egészségügy: vizitdíj és Zöld könyv
Alighanem az új egészségügyi miniszter borzolta leginkább a kedélyeket az első 100 napban: beiktatása elején ugyan bejelentette, hogy lesz egészségügyi reform, a részletekről viszont a későbbiekben nem nyilatkozott. Molnár Lajos június közepén nyilvánosságra hozta a társadalmi vitának szánt Zöld könyvet. A vizitdíjat és a reform részleteit csak szeptember elsején jelentette be. A vizitdíj bevezetése mellett több botrány is kibontakozott Molnár Lajos intézkedései körül. Az Országos Mentőszolgálattól azonnali hatállyal elvette a betegszállítást, majd a szervezetek nyomására kitolta a határidőt az év végig. Bár nem Molnár Lajos döntése volt, az orvosok mégis őt hibáztatták, hogy megszüntették a színlelt szerződéseket, ezáltal az orvosi ügyeletért kevesebbet kapnak az orvosok. A szakminiszter egyébként első lépései között megváltoztatta a közgyógy-ellátási rendszert, és nyomozást indított az illegális szervkivételek miatt.
Pénzügyminisztérium: szembenéztek a hiánnyal
Életbe lépett a magyar gazdaság folyamatairól szóló legborúsabb elemzői és ellenzéki forgatókönyv, amikor Veres János pénzügyminiszter június 8-án bejelentette: kiigazítások nélkül a tervezett 1545 helyett 2545 milliárd lehet a költségvetés hiánya az év végén. Uniós szabvány szerint, nyugdíjkorrekcióval együtt számítva mindez azt jelentette, hogy a deficit eléri aGDP 8 százalékát a költségvetési törvényben szereplő 4,7 százalék helyett. Másfél hónappal később, július 25-én a kormány ismét korrigált: az autópálya-építések büdzsén belüli elszámolása miatt 8,6 százalékos lesz az év végén a deficit. Az elszálló hiány miatt nem készített pótköltségvetést a kormány, mert a tárca szerint erre csak a folyó kiadások jelentős emelkedése miatt kerülhetne sor. A kabinet többször nem módosított: az Európai Bizottságnak a múlt héten elküldött konvergenciaprogramban jövőre 6,8, 2008-ra 4,3, 2009-re pedig 3,2 százalékos deficitcél szerepel. Érdekes, hogy míg az idei hiánycél 8 százalékra emelésekor a Pénzügyminisztérium elvileg lehetségesnek tartotta az euró 2010-es bevezetését, addig az unióban elküldött dokumentumban céldátum már nem szerepel. A bejelentésekre a piac mindannyiszor rosszul reagált, a forint gyengült: elemzők nemcsak a hiánycsökkentés módját bírálták, hanem hiteltelennek nevezték a költségvetési politika egészét.
Gazdaság: megszorítások terepe
Az már a tavaszi választások előtt is biztos volt, hogy amennyiben marad hatalmon a koalíció, úgy továbbra is Kóka János vezeti a gazdasági tárcát, sőt minisztériuma megkapja az informatika és hírközlés feladatát is. Kinevezését követően, a FigyelőNetnek adott interjújában a miniszter úgy nyilatkozott: az SZDSZ már a választások előtt jelezte, hogy kiigazításokra lesz szükség az államháztartás egyensúlyának helyreállítása miatt. Bár Gyurcsány Ferenc a kiigazításokról először azt mondta: nem fog fájni, mára kiderült, hogy dehogyisnem. Az intézkedések nyomán a hazai vállalkozások idén 80, jövőre 440 milliárd forinttal többet fizetnek be a büdzsébe a megemelt társasági adó, a magasabb járulékok nyomán, és az eddig előnyöket élvező evások is rosszabbul járnak. Szakértői becslések szerint a megszorítások azt eredményezik, hogy az idei 4 százalék körüli gazdasági növekedés jövőre 2 százalékra mérséklődik, visszaesnek a beruházások, minek jelei már most is látszanak, és hosszabb idő után ismét nőni fog az infláció, ami jövőre a kormány szerint 6,2 százalékos lesz. A gazdaság lassulásához a lakossági fogyasztás enyhe visszaesése is hozzájárul, hiszen augusztustól a gáz ára 30, a villamos áramé 14 százalékkal lett magasabb, s fokozatosan átalakítják a támogatások szerkezetét. Szeptembertől a 15 százalékos általános forgalmi adó körébe tartozó termékek és szolgáltatások áfája 20 százalékra emelkedett, s nőttek a munkavállalókat sújtó járulékterhek is, aminek következtében csökkent a nettó bér. Hónap elejétől a lakossági megtakarítások is kevesebbet fialnak a 20 százalékos kamatadó miatt, s megsarcolják a tőzsdei árfolyamnyereséget is.
Ami a közlekedést illeti, Kóka János bejelentette, hogy decemberig 28 vasúti mellékvonalat szándékoznak bezárni, és megnyirbálják a közlekedési kedvezményeket is.
FVM: kevés történt
A kormányban szintén a folytonosságot képviseli Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A tárcánál a legfontosabb feladata az elmúlt száz napban annak kezelése volt, hogy májusban a hazai háziszárnyas-állomány egy részénél is megjelent a madárinfluenza, tízmilliárdos kárt okozva az ágazatnak. Mára megszüntették a karanténokat, a károk megtérítésével viszont részben adós maradt a kormány. Jelentős gondokat okozhat az elkövetkező hónapokban az egyre növekvő gabonafelesleg kezelése, egyelőre nem látni, hogy milyen megoldást talál a tárca.
Külügy: reflektorfényben Göncz Kinga
Göncz Kinga maga is meglepődött, mikor Gyurcsány Ferenc kormányfő felkérte külügyminiszternek, azt pedig akkor még aligha sejtette, hogy az első 100 nap alatt többet kell majd exponálnia magát, mint elődjének két teljes év alatt. Pedig a kezdet semmi rendkívülit nem ígért: néhány nappal beiktatása után a kormány nevében elismerte Montenegrót önálló államként. Ezt azonban komolyabb kihívások követték: megérkezett hazánkba George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Bár a vízumkérdésben nem sikerült áttörést elérni, az inkább presztízsünket, mint hazánk gazdasági lehetőségeit javító látogatás különösebb bonyodalom nélkül lezajlott.
Újabban a magyarellenes szélsőségesek részvételével megalakult szlovák kormánykoalíció, majd az ezt követő magyarellenes atrocitások bőven szolgálnak tennivalóval. Göncz Kinga pedig tiltakozott, érvelt, jegyzéket nyújtott át, és több alkalommal találkozott szlovák kollégájával.
Honvédelem: fontos feladat Afganisztánban
A honvédelmi tárcát nem kis meglepetésre Szekeres Imre kapta. A kinevezése után a FigyelőNetnek adott interjújában távlati célként azt határozta meg, hogy – mint fogalmazott – „a sorkatonai szolgálat helyett létrejött önkéntes hadsereg professzionális haderővé váljon”. Első lépésként átalakították a minisztérium szerkezetét: 650 helyett 500 fősre zsugorodott, a korábbi 28 főosztály számát pedig 11-re csökkentik. Az első 100 nap talán legfontosabb döntése az afganisztáni feladat elvállalása: aMagyar Honvédség a Holland Királyságtól ősztől átveszi az általuk két éven át működtetett tartományi újjáépítési csoport vezetését. Az úgynevezett afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport 157 katonája már elutazott a misszió helyszínére.
Igazságügy: kibővülve a rendőrséggel
Az igazságügyi tárca első száz napja nem bővelkedik nagy horderejű döntésekben. A legfontosabb újítás talán az volt, hogy a kormányfő Petrétei József régi-új igazságügyi miniszter alá rendelte az addig a Belügyminisztériumhoz tartozó rendészeti szerveket, mint a rendőrség vagy a katasztrófavédelem. A feladatokkal együtt azonban nem vették át a belügyi tárca adott egységekhez tartozó dolgozóit is: a miniszternek 149 embert kellett leépítenie.
Belügyből területfejlesztés
Érdekes átalakuláson ment keresztül a Belügyminisztérium: míg Lamperth Mónika maradt a tárca élén, az alatta jelentősen átalakult, és Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumként működik tovább. A változás lényege, hogy az addig hagyományosan idetartozó rendészeti szervek az igazságügyi tárcához kerültek. Az első száz nap tehát a szervezeti felépítés, feladatrendszer szervezeti és működési szabályzatának újrafogalmazásával telt.
MeH: Szilvásy a tűzijátékról lett híres
A kancelláriaminiszterre hárult eddig a legtöbb reformnak nevezett megszorító intézkedés bejelentése. Szilvásy György kommunikálta ugyanis, hogy a közszolgálati szférából elbocsátanak legalább tízezer embert, illetve több központi költségvetésből finanszírozott intézményt is megszüntetnek. Emellett pedig az ő felügyelete alatt keresik az új kormányzati negyed helyszínét is. Szilvásy György egyébként nem a kirúgások bejelentésével vesztette a legtöbbet népszerűségéből, hanem az augusztus 20-i katasztrófával. A vihar után ugyanis az ő fejét követelte az ellenzék, mert szerintük a katasztrófáért leginkább őt terheli felelősség.
Környezetvédelem: kiállás Verespatakért
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter nem sokat hallatott magáról a kormány első 100 napjában. Kirúgott a környezetvédelmi igazgatásból közel 300 dolgozót, majd a nyár többi részét vizsgálódással töltötte: júniusban vizsgálatot rendelt a miskolci szennyezett ivóvíz ügyében, majd augusztusban a 20-i katasztrófával kapcsolatban. Persányi újbóli beiktatása után is többször felemelte hangját a verespataki aranybánya megnyitása ellen, illetve közmeghallgatást is szervezett ezzel kapcsolatban.
