Gyurcsány Ferenc ismertette a sarokszámokat (Fotó: MTI)
Elmaradt a piaci hatás
Elképzelhető, hogy a kötvényhozamok emelkedéssel nyugtázzák az új konvergenciaprogram számait, de a forint már nem roggyant meg a frissen publikált számokra. A piaci hatás nagyjából már lezajlott a kiszivárgott prognózisok alapján, a befektetők most az augusztus 28-án megjelenő jegybanki inflációs jelentés számaira, illetve a kamatdöntésre koncentrálnak. A piacon 50 bázispontos kamatemelésre számítanak.
A konvergenciaprogram két elkülöníthető részből áll majd, 2006–2009 között a tartós egyensúly kialakítása, 2009–2011 között pedig a tartós, magas szintű növekedés feltételeinek megteremtése a cél – hangsúlyozta tájékoztatóján Gyurcsány Ferenc. Ezek szerint jövőre az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány 6,8 százalék, 2007-ben 4,3 százalék, 2009-ben 3,2 százalék, 2010-ben 2,7 és 2011-ben 2,2 százalék lesz.
Az adósság rosszabb
Gyurcsány elmondta, hogy a kormány 2009 után is folytatja az államháztartási hiány csökkentését: a 2009-et követő 4 évben fél-fél százalékpontos GDP-arányos államháztartási hiánykiigazítást tervez a kormány. A GDP-arányos államadósság – amelynél már tartózkodtak bármiféle kedvezményes elszámolástól – jövőre 71,5 százalék, 2008-ban 72,7 százalék lesz, azt követően kezdődik a csökkenése. 2009-ben az adósságráta 70,8 százalék, 2010-ben 68–69 százalék, 2011-ben 65-67 százalék lesz.
A GDP növekedése viszont lelassul, jövőre 2,3 százalék, 2008-ban a 2,8 százalékkal már ismét növekvő pályára áll, 2009-ben pedig 4,1 százalék, 2010-ben 4,3 százalék, 2011-ben 4,6 százalék lesz – mondta a kormányfő.
A kormány a 2007-es inflációs várakozását 5,5 százalékról 6,2 százalékra, 2008-as várakozását pedig 3,0- ról 3,3 százalékra módosította – közölte Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök a kormány várakozásait ismertetve elmondta: erre az évre a kormány 2 százalékos egy főre jutó reáljövedelem-emelkedést vár. A 2007-ben egy százalékot meghaladó csökkenés és a 2008-as stagnálás után 2009-ben indul meg a bérek növekedése.
A beruházások jövőre 2,1 százalékkal, 2008-ban 3,7 százalékkal, 2009-ben 7 százalékkal emelkednek, míg a lakossági fogyasztás 2007-ben a mínusz 0,9 százalék után 2008-ban eléri a nulla növekedési szintet, 2009-ben a 1,5 százalékos, 2010-ben pedig a 2,6 százalékos fogyasztási többletet – mondta Gyurcsány Ferenc.
A legmarkánsabb csökkentés
A miniszterelnök a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó reformok között a közszférát érintő intézkedéseket nevezte az állami kiadások csökkentése érdekében hozott legmarkánsabb lépéseknek.
Mint mondta: a kisebb létszám és az átalakuló intézményrendszer együttesen a közszféra dologi kiadásait is mérsékelné, így együttesen a közszféra egészének működési kiadásai a GDP jelenlegi 18,4 százalékáról 2009-re 15,2 százalékra mérséklődnének.
A tájékoztatón a miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormány a konvergenciaprogram kereteit szerdán a munkavállalókkal, csütörtökön délelőtt a munkáltatókkal ismerteti meg. A kormány első olvasatban augusztus 24-én tárgyalja, és azt követően válik hivatalossá a program – jelezte Gyurcsány Ferenc. Ezt a tervezetet küldik meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, a parlamenti pártoknak, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar nemzeti Banknak és a Konvergencia Tanácsnak – tette hozzá a miniszterelnök.
Közelebb a valósághoz
Nem követte erőteljes forintgyengülés vagy kötvényhozam-emelkedés a konvergenciaprogram frissen publikált sarokszámait, miután az nagy meglepetést már nem okozott a piacnak. Az adósság és az infláció mértéke ugyan kicsit magasabb a kiszivárogtatott prognózishoz képest – kommentálta a bejelentést Németh Dávid, az ING Bank elemzője – de közelebb áll a realitáshoz. A jövő évi 6,2 százalékos infláció várhatóan a jegybank augusztus 28-án megjelenő inflációs jelentésének a számaihoz is közelíteni fog, így az eddigiekkel szemben nem lesz akkora szakadék a kormány és a központi bank helyzetértékelése között.
Az ING elemzője szerint az mindenképpen pozitívum, hogy a programban lefektetett deficitpálya 2009-re fordulatot jelez előre: ekkorra a lefaragásoknak már csak 2 százaléka származik a bevételi oldalról, és 6,4 százalék a kiadások csökkentéséből adódik. Azt viszont még most sem lehet tudni, hogy milyen intézkedések adják ezt a bizonyos 6,4 százalékot, de a számok alapján remélhető, hogy strukturális reformok állnak a háttérben. Erre egyébként Gyurcsány Ferenc is utalt, amikor úgy fogalmazott, hogy „a program strukturális reformok sorozatát tűzi ki célul”.
