Belföld

Nem jött be a tanársegédeknek az egyetemi modellváltás, továbbra is annyit keresnek, mint egy Aldi-dolgozó

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A fenntartóváltás, vagyis a magyar felsőoktatási intézmények kiszervezése sem húzta ki a tanársegédek és adjunktusok bérezését a raktárosi fizetések szintjéről – állítja cikkében a G7. A portál kiderítette azt is, hogy nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között: a bölcsészkarokon, művészeti karokon, pedagógusképzéseken tűnnek a legalacsonyabbnak a fizetések.

Mint írják, a kormány által modellváltásnak nevezett folyamat során speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemeken a tanársegédi fizetések bőven elmaradtak a tavalyi átlagkeresettől, a doktori fokozathoz kötött adjunktusi címmel rendelkező oktatók átlagos bére legalább már meghaladta azt. Ettől még volt olyan alapítványi egyetemen dolgozó tanársegéd, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség.

Míg 2008 és 2014 között az adjunktusi alapbér az átlagkeresettel egyezett meg vagy legalább a közelében volt, addig mostanra mintegy 60 százalékára esett vissza. A tanársegédi alapjuttatás pedig 2008-ban az átlagbér bő 90 százaléka volt, az mostanra mintegy csak fele.

A gazdasági portál szerint fontos megjegyezni: az alapjuttatás mellett a tanszékvezetésért, adminisztratív pluszfeladatok vállalásáért további nettó 20 ezer forintos vagy akár magasabb juttatás jár. Számos oktató egyéb, béren kívüli juttatásokban is részesülhet, például pályázatok útján. Vagyis a tanársegédek és adjunktusok átlagosan durván bő 25 százalékkal kereshetnek többet, mint a bértábla szerinti alapbérük.

A G7 forrásai szerint azonban a bérkiegészítést biztosító lehetőségek rendkívüli egyenetlenül oszlanak el tudományterületenként és intézményenként, ráadásul inkább a tapasztaltabb, idősebb tanársegédek és adjunktusok részesülnek ezekben – ők viszont sok esetben már készen, tehát minden szakmai elvárásnak megfelelve várhatnak éveket is arra, hogy eggyel feljebb lépjenek az egyetemi ranglétrán.

Az alapítványi egyetemeken 2022-ben – nem a hivatalos statisztika, hanem – a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) adatai szerint az adjunktusok bruttó átlagfizetése 532 214 forint volt, míg a tanársegédeké 429 500 forint. Ezeket az összegeket a mintegy 510 ezer forintos, 2022-es közalkalmazottak nélküli átlagbérrel vagy a tavaly decemberi 581 900 forintos átlagkeresettel érdemes összevetni.

A portál megkeresésére csak két, közalapítványi fenntartású egyetem (a PTE és az SZTE) küldte meg a fizetési adatait. Ezekből kiderül, mivel idén egy újonnan belépő Aldi áruházi dolgozó kezdőbére üzlettípustól függően 430–473 ezer forint, 451 ezer forintos átlagot nézve ezt a bért jóformán csak a PTE Orvostudományi és Műszaki és Informatikai Karának tanársegédi, valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának tanársegédi bérei haladják meg. A többi kar tanársegédei a két egyetemen kevesebbet keresnek ennél.

Az adjunktusi átlagbérek többsége már meghaladja az áruházi dolgozóét, kivéve a PTE bölcsész, jogi és művészeti karán. Az SZTE gazdaságtudományi és művészeti karán pár ezer forinttal több csak az átlagfizetés – olvasható a G7 cikkében.

Kiemelt kép: Egyetemi hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetemen. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik