Tech

Mi ez a mindenkit lázban tartó chatbot? És hogyan változtatja meg az életünket a MI?

Karl-Josef Hildenbrand / picture alliance / Getty Images
Karl-Josef Hildenbrand / picture alliance / Getty Images
Az írásban mindenből is levizsgázó programot, a ChatGPT-t megálmodó koponyák és a mesterséges intelligencia szakértői egyetértenek abban, hogy forradalmi változás előtt állunk. Sokan vannak, akik a munkájukat, sőt, egyenesen az életület féltik az öntudatra ébredő mesterséges intelligenciától. A technológia hívei viszont a felemelkedésünket segítő szárnyakat, a munkánkat megkönnyítő mankókat látják a világhírű chatbotban és annak árnyékában, a sci-fiket idéző apokalipszisről pedig azt gondolják: nem kell tőle tartani.

Bár sokan nincsenek tisztában vele, de már ma is rengeteg eszköz vesz körbe minket, amelyek mesterséges intelligenciát (MI vagy AI – Artificial Intelligence) használnak. Elég ránéznünk bármelyik közösségi oldalra a telefonunkon, esetleg berakni egy random zenét a Spotify-ról vagy egy random videót a YouTube-ról, hogy igénybe vegyük a mesterséges intelligencia segítségét.

Ennek ellenére, amikor egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztés híre járja be a sajtót, sokan vészharangot kongatnak az állásukat vagy konkrétan az életüket féltve. Az utóbbi időszakban is rendszeresek ezek a hangok az OpenAI nevű kutatócég DALL-E 2 nevű, írásos instrukciók és képi segédletek alapján már-már művészeket megszégyenítő képeket generáló szoftverének, vagy a ChatGPT nevű, akár egy komplex esszé megírására is képes chatbotjának köszönhetően.

De mi ez a lenyűgöző chatbot, és mit érdemes tudni a mesterséges intelligenciáról? A következőkben ezeket a kérdéseket fogjuk körüljárni a szakértők optimista nézőpontjából kiindulva.

Mi is az a MI?

A mesterséges intelligencia az emberi intelligenciafolyamatok gépek, különösen számítógépes rendszerek általi szimulációja. Az Európai Unió által hivatalosan elfogadott definíció szerint az MI lehetővé teszi egy program vagy eszköz számára,

  • hogy érzékelje környezetét,
  • foglalkozzon azzal, amit észlel,
  • problémákat oldjon meg,
  • és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg a lépéseit.

A mesterséges intelligencián alapuló eszközök nemcsak befogadják az adatokat, hanem fel is dolgozzák az információkat, valamint reagálnak is rájuk. A technológián alapuló rendszerek ráadásul a korábbi lépéseik hatásainak elemzésével és önálló munkával képesek a viselkedésük bizonyos fokú módosítására is.

STAN HONDA / AFP Az akkoriban a ChatGPT-hez hasonlóan nagy meglepetést okozó mesterséges működő sakkgép, az IBM Deep Blue-ja és Garri Kaszparov sakkvilágbajnok 1997-ben.

A lenyűgöző chatbot

A ChatGPT nevének utolsó három betűje – Generative Pre-trained Transformer – arra utal, hogy az eszköz egy olyan, nyelvi modellt használó, fejlesztők által előzetesen betanított, illetve mélytanulást használó mesterséges intelligencia, ami képes valósághű és intelligensnek ható válaszokat adni a felhasználók kérdéseire.

Ugyanakkor a szenzációs chatbot kapcsán fontos megértenünk, hogy nem egy tudatos intelligenciáról van szó, hanem egy – az emberi agy számára felfoghatatlan mennyiségű – emberek által írt szövegekből tanuló nyelvi modellről, ami a rendelkezésére álló információhalmaz felhasználásával „megjósolja” a szövegben következő szavakat.

Ráadásul az alkalmazás alapjául szolgáló nyelvi modell, a GPT 3.5-ös verziójának adathalmaza csak a fejlesztők által hozzáadott szövegeket tartalmazza – ezért arra a kérdésre például, hogy meg tud-e tanulni új káromkodásokat, azt válaszolta, hogy nem. Illetve, mivel 2021-ben járt a program utoljára az interneten, ezért a ChatGPT szerint még mindig az azóta elhunyt II. Erzsébet királynő az uralkodó Nagy-Britanniában.

Viszont a komoly felkészülést igénylő vizsgákat könnyedén letevő chatbot hajlamos hazudni is, ha valamire nem tudja a választ, vagy nem fog fel egy kérdést. Ez az úgynevezett hallucináció pedig olykor kifejezetten különös végeredményeket hozhat.

És a mögötte álló kutatócég

Az OpenAI-t 2015 végén hozták létre nonprofit kutatócégként azzal a céllal, hogy az emberiség javát szolgáló mesterséges intelligenciákat teremtsenek, melyek az egyéni emberi akarat kiterjesztéseivé válhatnak. A szervezet kutatási igazgatója a Google-től érkezett, és az alapítók egytől egyig a techvilág meghatározó arcai voltak – eleinte például Elon Musk volt az egyik társelnök, a világ legsikeresebb inkubátorának (Y Combinator) akkori elnöke, Sam Altman mellett –, a projekt finanszírozásába pedig a Facebooktól az Amazonig elég sok meghatározó technológiai cég és befektető is beszállt.

Majd a GPT 2-es verziójának részleges bemutatásakor 2019-ben úgy döntöttek, létrehoznak egy profitorientált vállalatot is a meglévő mellé, hogy továbbra is tudják finanszírozni a fejlődésüket. A projekt egyik nagy befektetője a Microsoft – a cég az Azure nevű platformján hasznosítja az OpenAI tudását – legutóbb januárban tolt tízmilliárd dollárt a ChatGPT-be, amit a cég keresőjébe, a Bingbe is beépítenek.

Egy forradalom küszöbén állunk

Az erős mesterséges intelligenciától ugyan még messze vagyunk, sőt  Neil Sahota, az ENSZ MI-ügyi tanácsadója, és az IBM veteránja azt írja: a szakértők szerint az elkövetkezendő 20 évben nem túl valószínű, hogy széles körben elterjedne bármilyen, embernél okosabb vagy legalább ugyanannyira okos mesterséges intelligencia. Sam Altman ugyanakkor forradalomról beszél:

Az emberiség történelmében eddig három nagy technológiai forradalom volt: a mezőgazdasági, az ipari és a számítógépes forradalom. Szerintem most a mesterséges intelligencia forradalmának kezdeti szakaszában vagyunk, és arra számítok, hogy ez nagyobb lesz, mint az előző három forradalom együttvéve. A gondolkodó, értő intelligencia ugyanis sokkal inkább teszi emberré az embert, mint az a képességünk, hogy fizikai dolgokat végzünk a világban, ezért óriási változások előtt állunk, ami sokféleképpen befolyásolja majd az életünket

idézi az OpenAI fejét a Qubit.

A forradalmat sokan úgy képzelik el, hogy az intelligens, öntudattal rendelkező gépek ellenünk fordulnak, vagy ha azt nem is, akkor csak sokak munkáját elveszik akár anélkül is, hogy saját tudatra tennének szert. Pedig a mesterséges intelligencia már ma is velünk van, még ha fel sem tűnik, és jobb, ha megbarátkozunk a gondolatával – a Google például már számos területen most is használja.

Lehet, hogy bizonyos monoton feladatokkal járó (akár fizikai, akár szellemi) munkakörök eltűnnek majd – de Altman egyik utópikusnak ható esszéjében például arra hívja fel a figyelmet, hogy emiatt például az érintett termékek és szolgáltatások ára is csökkenni fog.

Más szakértők szerint is sokféle területen válhat nagyszerű mankóvá – már, ha eddig nem vált azzá – a mesterséges intelligencia az egészségügytől, a biztonságtechnikától, a közlekedésen és a programozástól kezdve a jogon, a kereskedelmen és a könyvelésen át egészen a szórakoztató- és  kreatíviparig vagy a tartalomgyártásig. Abban például szinte egyöntetűen biztosak, hogy az orvosi diagnózisokat több szempontból is forradalmasítani fogja a mesterséges intelligencia.

Ahogy abban is, hogy a kreativitást igénylő munkakörök nincsenek veszélyben. Bár sokat hallani arról, hogy akár nagynevű médiatermékeknél is gazdasági vagy sporthíreket készíttetnek mesterséges intelligenciával, azóta már azt is megvizsgálták, hogy arányaiban sok hibát vétenek ezek a tartalomgyártó eszközök. Szóval emberi felügyeletre még valószínűleg egy jó darabig szükség lesz.

De hogy a cikk témájához híven elrugaszkodjuk kicsit a valóságtól a mesterséges intelligencia szárnyain: egy technológiában lehetőséget látó forgatókönyvírónak hála már olyan forgatókönyvírásra specializálódott mesterséges intelligencia is létezik, amely az írást megelőző ötletelés fázisát akár napokkal is megrövidítheti azzal, hogy az alaphelyzet felvázolása után egy csapat írónál fényévekkel gyorsabban összegyűjti például a történet összes lehetséges kimenetelét, ha azt kérjük tőle.

Milyen MI-k léteznek?

Neil Sahota, az IBM veterán, mester címmel jutalmazott feltalálója, az Egyesült Nemzetek Szervezetének mesterségesintelligencia-tanácsadója szerint a mesterséges intelligenciákat kétféleképpen lehet kategorizálni: a funkcionalitásuk és a képességeik alapján.

 

A funkcionalitás – a gépnek az emberhez hasonló képességek megjelenítésére való képessége – tekintetében négyféle mesterséges intelligenciával működő gépet különböztetünk meg, amelyek mindegyike más-más problémákat céloz és old meg – bár van, amelyik csak elméletben létezik.

 

  • Reaktív gépek (Reactive Machines): Ezek a gépek – vagy programok – az előzetesen beléjük táplált információk alapján azonnal reagálnak az ingerekre, de nem tudnak múltbeli tapasztalatokat tárolni, és azokat a jövőbeli döntéseik során felhasználni. Legklasszikusabb példájuk a Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot legyőző Deep Blue, az IBM gépe.
  • Korlátozott memóriájú gépek (Limited Memory Machines): Rövid távú memóriával rendelkező gépek, amik az ideiglenesen szerzett tapasztalataik alapján képesek döntéseket hozni és végrehajtani ezeket a döntéseket. Azonban a memóriájuk nem korlátlan. A ChatGPT és az önvezető autók is ilyenek. Rövid memóriájukról annyit, hogy az utóbbiaké minden indításkor törlődik.
  • Tudatelmélet (Theory of Mind): A gépek és programok azon osztályát jelöli – egyelőre még csak elméleti szinten –, melyek képesek lennének például felfogni a felhasználó érzelmeit. A tudatelmélet vagy mentalizáció alatt a pszichológia – ahonnan ezt a kifejezést kölcsönözték – annak a képességét érti, hogy mentális állapotokat (elképzeléseket, szándékokat, vágyakat, színlelést, tudást) tulajdonítunk magunknak és másoknak. Valamint annak a megértését, hogy mások elképzelései, szándékai, vágyai különböznek a miénktől. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia egyszer erre is képes lehet majd.
  • Öntudattal rendelkező mesterséges intelligenciák (Self-awareness AI): Ezek olyan – még szintén csak elméletben létező MI-k – melyeknek saját személyiségük lenne, aminek a tudatában is lennének.

 

Képességeik alapján pedig gyenge (Aritficial Narrow Intelligence – ANI), erős ( Strong AI vagy más néven Artificial General Intelligence – AGI), és szuper (Artificial Superintelligence – ASI) mesterséges intelligenciát különböztetnek meg a szakértők, azonban a valóságban egyelőre még csak gyenge mesterséges intelligenciák léteznek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik