Mennyibe kerülnek?
A mostani kampány egyik központi eleme a kampányfinanszírozás, vagyis hogy a pártok pontosan mennyit is költenek a választók meggyőzésére. Korábban szerkesztőségünk árajánlatot kért több nagyobb hazai rendezvényszervező cégtől, hogy piaci áron mennyiért vállalnák egy nagy kampánygyűlés megszervezését. Válasz nem érkezett a cégektől, mivel semmilyen módon nem kívántak politikai rendezvények témájában nyilatkozni. Így azt nem tudhatjuk, hogy egy-egy ilyen rendezvény mennyibe kerül, csak azt, hogy sokba.
MSZP: bírálóból felhasználó
Az MSZP az előző választásoknál még keményen bírálta az utcai nagygyűléseket, mondván, hiba a politikát az utcára vinni az emberek közé. 2006-ra a párt véleménye megváltozott, hiszen ekkor már Gyurcsány Ferenc a köztársaság védelme érdekében mondott beszédet az Andrássy úton az első forduló előtt nyolc nappal. „A nagygyűlések négy éve sem veszélyeztették a demokráciát, s most sem veszélyeztetik. Az MSZP elfelejtette, amit korábban mondott, hiszen most nyíltan használja azt, amit korábban komolyan elítélt” – nyilatkozta Gíró-Szász András, a Századvég ügyvezető igazgatója. „Az akkor nyilatkoztak célja nem volt más, mint protesthangulat keltése az akkori kormány ellen” – folytatta a politológus. Sőt, az MSZP akkor szimbolizálva, hogy nem viszi az utcára az embereket, Medgyessy Péter vezetésével a Gerbeaud kávézóba szervezett beszélgetést.
A változás Kumin Ferenc szerint többrétű. A politológus szerint szükség volt egy olyan vezetőre, aki képes az embereket az utcára vinni, kellett a párt vezetésében beállt változás és fontos volt a rendszerváltás után eltelt idő is. „Gyurcsány Ferenc személye fontos a kérdésben. Korábban a baloldali szavazók rejtőzködő attitűddel rendelkeztek, s hiányzott számukra a közösségi élmény. Gyurcsány Ferenc jelentette ki elsőként, hogy a szavazóik legyenek büszkék a baloldaliságukra. S ennek része volt, hogy a korábban bűnös vörös színt is átdefiniálták, s ma már büszkén viseli a párt. Tehát a váltáshoz szükséges volt egy más vezetői szerepfelfogás is” – véli Kumin.
A számháború magyar folklór
„A nagygyűlések mindig hatásosak. A mozgósításban komoly szerepük van, s céljuk a választókban lévő agilitás és aktivitás fenntartása” – nyilatkozta Gíró-Szász András a két forduló közötti gyűlésekre utalva. Kumin Ferenc pedig a médiajelenlétben látta a nagygyűlések fő erejét. A pártok célja tehát leginkább az, hogy megmutassák, mekkora tömeget is képesek megmozgatni. A politológus szerint ezért pontosan olyan területet választanak a pártok, ahol egy bizonyos embertömeg a lehető legnagyobbnak látszik, vagy láttatható. „A résztvevők számának megbecslése tipikusan magyar folklór” – utalt Kumin Ferenc az örökös számpárbajra. A Fidesz ugyanis a Kossuth téri nagygyűléseket követően mindkét esetben 1, 5 millió emberről beszélt, amely adat realitását később több szakértő is megcáfolta.
Az idei szezon
„Magyarországon baloldali politikus régen látott már ilyet” – kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc az Andrássy úton április elsején, utalván az ott megjelentek magas számára. Valóban sokan voltak, hasonlóan úgy, mint másnap a Fidesz szimpatizánsai a Kossuth téren és környékén. Az első forduló után az MSZP a Batthyány-örökmécsesnél, a Fidesz pedig a budai Várban találkozott szavazóival. Igaz, utóbbin jóval nagyobb számban jelentek meg az érdeklődők.
Április 20-án délután a Kós Károly sétánynál tart délután öt órától koalíciós kampányzárót az MSZP és az SZDSZ. A program szerint beszédet mond majd Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Hiller István és Kóka János is.
Ugyanezen időpontban a Fidesz a Műegyetem előtt tartja a budapesti nagygyűlését. Korábban a párt helyszínként a Clark Ádám teret jelölte meg, ám a párt közleménye szerint: „Az előzetes várakozásoknál jóval több résztvevőre számítanak a szervezők, másrészt a Fidesz nem akar újabb útlezárásokat, nem akarja tovább nehezíteni a budapestiek életét forgalomkorlátozásokkal.”
Lesz forgalomkorlátozás délután
Forgalomkorlátozás azonban lesz. Mindkét helyszínen. Tilos megállni szerda éjféltől péntek hajnali négy óráig a Városligeti körút mindkét oldalán a Kós Károly sétány és a Paál László sétány között, a Széchenyi fürdő előtti és melletti területen. Valamint tilos parkolni szerda éjféltől este 10 óráig a Műegyetem rakparton a Bertalan Lajos utca és a Szent Gellért tér között, a Bertalan Lajos utca mindkét oldalán a Műegyetem rakpart és a Budafoki út között. Továbbá ugyanezen idő alatt lezárásra kerül a Városligeti körút a Kós Károly sétány és a Paál László sétány között, s a Kós Károly sétány a Hősök tere és a Hermina út között, valamint a Műegyetem rakpart az Egry József utca és a Szent Gellért tér között és a Bertalan Lajos utca a Műegyetem rakpart és a Budafoki út között.
A hazai sajátosságok
A nagygyűlések szervezését segíti, hogy a pártok nem kötelesek azt a rendőrség felé bejelenteni, s nem kell területfoglalási engedélyt kérniük választási nagygyűlésekhez. Így lehetséges az, hogy az első fordulót követően a két legnagyobb párt vezére rögtön másnapra az utcára hívta híveit. Schőn Péter, a BRFK szóvivője lapunknak azonban elmondta: a rendőrség a pártokkal egy adott helyszínről egyeztetni szokott az útlezárásokat és a terület biztosítását illetően. „Habár a helyszín egy helyhez kötött, a rendőrség munkája mégis több területre szóródik szét, így pontosan nem lehet megmondani előzetesen, hogy mennyi rendőr munkája szükséges a rendezvény lebonyolításához” – mondta Schőn Péter a FigyelőNetnek.
