Ma tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa – írja az MTI.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a múlt héten arról beszélt, hogy mai ülésén a tanács 50, 75 vagy 100 bázisponttal emeli az alapkamatot, és mint mondta, a döntés után nagy a lehetőségek tárháza, így például a kamatemelés leállítása, vagy a növelési ciklus fokozatos, kis lépésekben történő leépítése jöhet szóba. Virág Barnabás szavai szerint minden hónapban fel kell mérni a kamatemelési ciklus végét.
A piac várakozása szerint folytatódik a kamatemelési ciklus. Legutóbb, augusztus 30-án az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeléséről döntött a tanács, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelték. A korábbi indoklásokkal összhangban megerősítették: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása.
A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.
- A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét,
- rendszeresen meghirdet jegybanki diszkontkötvény-aukciókat,
- valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszer likviditásának jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.
A tanács áttekinti a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzéseit, és a kamatdöntés után annak inflációra és GDP-növekedésre vonatkozó számait is közzéteszik a teljes jelentés csütörtöki megjelenése előtt. Előző, júniusi Inflációs jelentésében a jegybank 2,5–4,5 százalékról 4,5–5,5 százalékra emelte GDP-növekedésre vonatkozó idei előrejelzését, de 4,0–5,0 százalékról 3,0–4,0 százalékos sávba vitte le a jövő évre szóló várakozását. A márciusban feltételezett 7,5–9,8 százalékról 11,0–12,6 százalékra emelte az idei éves átlagos inflációra vonatkozó prognózisát, a jövő évit pedig 3,3–5,0 százalékról 6,8–9,2 százalékra. (MTI)
