Egyre erősebben kongatják a vészharangot a gázügyekben illetékes kormányzati potentátok az utóbbi hetekben, megnyilatkozásaikkal azt erősítik, hogy gázhiány várható Európában, és bármekkora árat meg kell adni érte.
- Németh Szilárd rezsibiztos az áram- és gázáremelés részleteinek bejelentésekor azt mondta: „Ma már azon kell gondolkodnunk, hogy lesz-e egyáltalán gáz és kőolaj ősszel és télen Európában”.
- 700 millió köbméter földgáz beszerzésével bízta meg a kormány Szijjártó Pétert, azzal, hogy ez kell a biztonságos ellátáshoz. E „különleges földgázkészlet” létrehozására brutális összeget szánnak, az idevágó döntésben 1,85 milliárd euró (740 milliárd forint) keretösszeg szerepel.
- A külgazdasági és külügyminiszter hamar Moszkvába is utazott Szergej Lavrovhoz gázért, az orosz külügyminiszter azonban nem csapott rögvest a tenyerébe, annyit válaszolt, hogy megvizsgálják a kérést.
A vészjósló kommunikáció és az átlag feletti lakossági fogyasztásra bejelentett áremelés hatása nem maradt el, roham indult tűzifáért, szilárd tüzelésű kazánokért, de a napelemek és hőszivattyúk iránt is durván megugrott a kereslet. Aki tud, menekül a gáztól, amelynek az ára átlagfogyasztás felett a hétszeresére nő augusztustól, ráadásul nem biztos, hogy meg is áll itt, legalábbis nem sok jót ígér, hogy negyedévente lesz mód az árak igazítására.
Az oroszok legalább annyira el akarják adni a földgázt, mint amennyire mi szeretnénk venni – véli Holoda Attila, energetika szakértő, az Orbán-kormány volt helyettes államtitkára. Politikai játszma folyik, már tavaly ősz óta visszafogják az Európába irányuló szállításokat, amivel jócskán felverték az árakat.
Kevesebbet szállítanak, de drágábban, tehát a pénzüknél vannak, és közben lebegtetik a gázcsapok elzárásának a rémét. Az Európába irányuló legnagyobb kapacitású gázexportútvonalon, a Németország felé kiépített Északi Áramlat 1 vezetéken csak a kapacitás ötöde érkezik. Jellemző, hogy a kapacitáscsökkentés hírére 40 euróval feljebb ugrott az ár az irányadó holland tőzsdén, a TTF-en cikkünk írásakor 200 euró körül köttettek üzletek.
Önmagában is aggasztó, hogy a legnagyobb európai felhasználó felé csak csordogál a gáz, de az, hogy
teljesen leállította a szállítást a három balti ország, az atomerőmű építést lemondó Finnország, illetve Lengyelország és Bulgária felé. A szakértők ezzel együtt is azzal érvelnek, hogy Oroszország számára fontos az európai üzlet, a békeidőben 170-200 milliárd köbméteres összes szállítást nem tudják rövid idő alatt átterelni Ázsia felé, mert bár Kína és India nagy mennyiségeket lenne képes felvenni, de nem épültek ki az ehhez szükséges vezetékek.
Ami a magyarországi ellátást illeti, a kormány nem kommunikált olyat, hogy csökkenteni akarná az orosz földgázimport mennyiségét, ellenkezőleg, szembe menve az egyre szigorúbb szankciókat szorgalmazó uniós stratégiával, tűzzel vassal akadályozza a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra a magyar gazdaság érdekeire hivatkozva. Importszerződéseink vannak, elméletileg nem fenyeget annak a veszélye, hogy a Gazprom leállítsa a szállítást – véli Holoda Attila, legalábbis a magyar kormány uniós vétókban is megnyilvánuló oroszbarát magatartása nem ad okot erre.
A tárolók
A magyarországi tárolókban jóval kevesebb gáz van, mint az előző két évben ilyenkor, az energiahivatal grafikonja szerint a töltöttség 2020-ban 5,4 milliárd, 2021-ben 4,5 milliárd köbméternél tartott július közepén, idén 2,84 milliárdig teltek meg a tárolók. Az aktuális állás Holoda szerint 3,1–3,2 milliárd köbméter lehet.
Szijjártó Péter a legutóbb azt mondta, hogy az éves teljes fogyasztás 28,5 százalékát teszi ki a tárolókba került mennyiség. Ez onnan nézve nem fest jól, hogy a november és március közötti időszakra esik a felhasználás durván kétharmada, 6 milliárd köbméter. Holoda Attila azonban másként értelmezi a helyzetet. Ha tele lenne a tárolókapacitás akkor az 65 százaléka lenne az éves felhasználásnak. Az előző két évben azért voltak csaknem csurig töltve a tárolók, mert tervezett átállás folyt: készültek az Ukrajna felől érkező vezeték leállítására, illetve a Törökország, Bulgária és Szerbia felől érkező vezeték beüzemelésére.
2020 előtt nem volt jellemző, hogy tele tárolókkal indultak volna neki a télnek. Egy ország földgázellátása egyébként nemcsak a tárolt mennyiségtől függ, senki sem tárolja be a teljes téli vagy éves mennyiséget előre, nem is tudná. Lengyelországnak például 18 milliárd köbméter az éves felhasználása, és mindössze 3 milliárd köbméter a tárolókapacitása, fele akkora, mint Magyarországé. Alapesetben három lábon áll a ellátás: a tárolókon kívül az import és a hazai termelés mixe adja a biztonságot.
Holoda Attila folyamatosan figyeli a gázáramot, és az utóbbi időben nem tapasztalt zavart az ellátásban, déli irányból 3,5 milliárd köbméter az éves mennyiség, és napi 15–16 millió köbméter érkezik is Szerbia felől, de Ausztria, Horvátország, sőt időnként Szlovákia és Ukrajna felől is érkezik gáz.
A hátralévő szűk két hónap alatt ennyi be is jöhet, egyelőre ne aggódjunk, mert bár nem jó a helyzet, de nem tragikus – fogalmazott Holoda Attila.
1000 forintos gázár a láthatáron
Ha nincs végveszély, akkor adódik a kérdés, minek kell a 700 millió köbméter gázbeszerzés lóhalálában és bármi áron? Holoda szerint a rezsicsökkentéssel összefüggő trükközésről van szó. Azt a miniszterelnöktől tudjuk, hogy a múlt évben a rezsicsökkentés (a befagyasztott lakossági tarifák és a meglóduló piaci árak különbözete miatt) 300 milliárd forint veszteséget okozott. Ennek ellensúlyozására tavaly, amikor elkezdődött az áremelkedés, a korábban olcsóbban beszerzett készletekhez nyúltak: felszabadítottak a stratégiai tárolókból 600 millió köbmétert és még 100 millió köbméter párnagázt. Ezeket vissza kell pótolni (a párnagázt például szeptemberig), tehát úgy is felfoghatjuk, hogy a Szijjártó által felhajtandó 700 millió köbméter a korábban felhasznált készlet pótlása.
A visszapótlás azonban elég drága mulatságnak látszik. Az 1,85 milliárd eurós keret, amit a különleges készlet vásárlására szántak – ha a teljes összeget felhasználják –, 237 euró/MWh, köbméterenként 1000 forintos árat tesz lehetővé.
Óriási számokkal dobálóznak
– utalt arra Holoda Attila, hogy Szijjártó moszkvai látogatása idején az ár a TTF-en 160–170 euró között mozgott, vagyis ezer köbméterenként durván 100 euróval bővebbre szabták a keretet, mint az azonnali piacon, a legdrágább beszerzési forrás pillanatnyi árából kalkulálható volt. De a cikkünk írásakor 200 euró környékére felszaladt áraknál is magasabb a Szijjártó kezébe letett tárgyalási alap. A lélegeztetőgépek 300 milliárd forintos bizniszénél kétszer nagyobb üzletről van szó, ha nem is olyan mellbevágó túlárazással.
Az uniós gazdaság egészét fenyegeti az orosz gázfegyver
Az uniós adminisztráció közel sem olyan optimista, mint Holoda Attila, nem bíznak abban, hogy Oroszország a bevételek miatt nyitva hagyja a gázcsapokat. Az unió hivatalos honlapján azt írják, az EU potenciális ellátásbiztonsági válsággal néz szembe: jelentősen csökkent az Oroszországból érkező gáz mennyisége, és
Bár jelenleg nem minden tagállamban tapasztalhatók az ellátás biztonságával kapcsolatos jelentős kockázatok, az egyes tagállamokat érintő súlyos gázellátási zavarok elkerülhetetlenül hatással lennének az uniós gazdaság egészére. Ezért fogadták el azt a javaslatot, hogy a tagállamok az idén, önkéntes alapon 15 százalékkal visszafogják a gázkeresletet, ekkora megtakarítással készülnének a tél előtt az esetleges gázellátási zavarokra.
Magyarország végképp fekete báránnyá vált azzal, hogy egyedüliként nem szavazta meg az EU javaslatát, és az intézkedés azon értelmezése miatt is, mellyel a vészhelyzeti szolidaritást a magyar gáz einstandolásának fordítják. Ennek borzasztó rossz üzenete van egy olyan klubban, ahol az alapszabály az egymás iránti szolidaritás – mondta Holoda.
Ebből akar kimaradni Magyarország az importnak legjobban kitett, a legsérülékenyebb helyzetben lévő országként, amely krízis esetén a legnagyobb mértékben szorulna rá a szomszédai segítségére. Igaz, nem most rögtön, Magyarország jól áll, legalábbis Menczer Tamás külügyi államtitkár levezetése szerint az évi 9–10 milliárd köbméteres magyarországi gázigényből a hosszú távú szerződésekkel és a hazai termeléssel 7 milliárd köbméter le van fedve (4,5 milliárd érkezik Oroszországból, 1 millárd a Shell révén a a krki LNG-terminálról, a hazai 1,5 milliárdos kitermelést pedig igyekeznek 2 milliárd köbméterre feltornázni), a maradék 2–3 milliárdot kell a tőzsdén beszerezni.
