Úszni tanítanák az ukránok az oroszokat, Lavrov Afrikában turnézik

Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője Ukrajna nagy részének elfoglalását sürgette szerdán Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében.

Elérkezett az idő az orosz városok felszabadítására, amelyeket oroszok alapítottak: Kijev, Csernyihiv, Poltava, Odessza, Dnyipro, Harkiv, Zaporizzsja, Luck

– írta Pusilin a fehérorosz Breszt városának náci uralom alóli 1944-es felszabadítása évfordulóján. A Pusilin által felsorolt városok lényegében Ukrajna egész területét lefedik. A február 24-én elindított ukrajnai háború során Oroszországnak és szövetségeseinek sikerült ellenőrzés alá vonniuk Kelet- és Dél-Ukrajna nagy részét, a főváros, Kijev elleni offenzíva azonban kudarcot vallott. (MTI)

2027 júniusáig kitiltotta területéről Litvánia Kirill pátriárkát, számolt be róla a nem épp az oroszokkal szimpatizáló híroldal, a Nexta. A médium a litván belügyminisztériumra hivatkozva arról ír, Kirill megkérdőjelezte Ukrajna területi egységét és szuverenitását, ezért a kitiltás. Emlékezetes, az Európai Unió azért nem tudta a kitiltottak listájára anno feltenni a Vlagyimir Putyin rendszerét kiszolgáló vallási vezetőt, mert a magyar kormány vétóval fenyegetett.

https://twitter.com/nexta_tv/status/1552344861185040384

A háború kezdete óta több mint másfél millió ukránt, köztük több ezer gyermeket vittek el orosz börtönökbe és úgynevezett szűrőtáborokba – közölte szerdai közleményében Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatok felügyeletéért felelős miniszter szóvivője. A közleményben Zaryn közölte, a lengyel titkosszolgálatok megállapították az oroszok által megszállt területeken található táborok, börtönök helyét. Ezt a közleményben műholdas felvételekkel, konkrét földrajzi adatok megjelölésével illusztrálták.

Az ukránok átvilágítását és ellenőrzését célzó eljárások során az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kihallgatja az érintetteket, megvizsgálja a tőlük elkobozott tárgyakat, ezen belül adathordozókat, valamint a közösségi médiában található bejegyzéseiket, esetleges harci sebesüléseiket és tetoválásaikat is – írta Zaryn.

Hozzátette, akármilyen gyanú esetén az illető „akár halálos kimenetelű megtorlás céljává válik”: kínvallatásnak teszik ki, ukránellenes nyilatkozatokra kényszerítik, illetve politikai kirakatperekben a bíróság elé kerülhet. Ha viszont nem találnak gyanús jelt, a vizsgálat következménye kényszerbesorolás lehet az orosz fegyveres erőkbe.

Az Oroszország által alkalmazott módszer tömeges méretű – olvasható a közleményben, ami szerint a több mint 1,5 millió ellenőrzött közül azokat, akik átmentek a „szűrőn”, az Orosz Föderációba deportálták.

Zaryn szerint Moszkva a háború kezdete óta „az ukrán társadalom és az ukrán nemzet ellen irányuló lépéseket foganatosít, ezen belül tömeges megtorlást, bebörtönzéseket, kínzásokat, deportálásokat”, mindennek a célja pedig az ukrán ellenállás megtörése. Az Ukrajna megszállt területein elhelyezett börtönrendszert a közlemény szerint az oroszok a helyi hatóságok volt épületeiben alakították ki.

Ott, ahol nem sikerült felhasználni az agresszió nyomán átvett épületeket, a szűrőhelyeket sátortáborok formájában szervezik meg.

(MTI)

Szürreális dolog az esztétika nyelvén megszólalni egy háborúról, ami maga a tömény iszony. Emberek halnak szörnyű halált, másokat megkínoznak, megsebesítenek, komplett városrészek fuldokolnak az üszkös-parázsló romhalmazukban, tüzérségi állások okádják a rakétákat. Az ukrajnai háború már 21. századi hadviselés az információáramlás tekintetében is, hisz mindkét oldal fotókkal és videókkal is igyekszik saját igazát bizonyítani, és a rengeteg terepen tartózkodó sajtómunkás sokszor maradandót is alkot. Maciek Musialek készítette a lenti képet a NurPhotónak, ami első látásra idill a köbön, az ismert operációs rendszer egy háttérképe is lehetne, úgy árad belőle a nyugalom. Közben persze látjuk, hogy Musialek képén feszültség van, egy nem búzamezőbe illő elem furakodik be a mikolajivi tájképbe, mereven, robbanásra készen áll ki onnan. Látható, hogy néhány szál búza magasra nő körötte, a földet birtokló gazda merészen körbearatta. A kép egyébként a háborús fotó ősatyjára emlékeztet: Roger Fenton 1855-ben készítette el A halál árnyékának völgye című képet az akkori krími háborúban (ahol az oroszok a nyugati koalíciótól vereséget szenvedtek). A fényképen egy üres, ágyúgolyóktól hemzsegő völgyteknő látható, sehol egy katona, egy holttest, csak a háború halálos nyugalma. Ahogy Musialek képén is.

Az orosz külügyminiszter épp Etiópiában tartózkodik, afrikai turnéja alatt igyekszik minél vaskosabb támogatást találni az oroszok háborújához a déli kontinensen. Egy videó is felkerült a Twitterre, amin az látható, hogy kellemes trópusi körülmények közt kávézgat Demeke Mekonnen etióp külügyminiszterrel. Lavrov korábban Ugandában és a Kongói Köztársaságban is járt, nagyjából azzal az ágendával utazgat, miszerint a Nyugat még mindig gyarmatosítóként lép fel, megmondja az afrikai államoknak, mit tegyenek. Ezzel szemben Oroszország felerősítené Afrika hangját. Az orosz gyarmatosítás persze nem merült fel, többek közt az, a volt Szovjetunió államait miként kezeli Moszkva, vagy épp miket tesznek orosz zsoldosok Közép-Afrikában.

Sergei #Lavrov visited #Ethiopia, seeking closer ties with the country. pic.twitter.com/qo1YAfYVQM

— NEXTA (@nexta_tv) July 27, 2022

Önbizalomtól duzzadó dörgedelmet zúdított az orosz csapatokra Mihailo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren szerdán. Arról a helyzetről ír, hogy több jelentés szerint az ukrán erők ellentámadásra készülnek a déli fronton, Herszon városát is visszavennék, ez okból az utóbbi napokban több tüzérségi támadást is intéztek a város alatt folyó Dnyeper hídjai ellen (elvágva az oroszok visszavonulási útvonalait).

Podoljak arról ír, az oroszok magyarázhatják, hogy elfognak minden ukrán rakétát, a valóság elől ők sem menekülhetnek el. A címben jelzett mondattal folytatta, tehát az orosz megszállóknak meg kell tanulni átúszni a folyamot, nyilván azért, mert nem marad ép híd a visszavonulásra (arról nem ír, hogy azért csónakokon még át lehet kelni a túlpartra). Alternatívaként Herszon városának feladását ajánlja, hozzátéve: „Nem lesz harmadik figyelmeztetés.”

You can call the Antonivsʹkyy bridge a mean of ru-air defense that intercepts all ua-missiles, but you cannot escape the reality – occupiers should learn how to swim across the Dnipro River. Or should leave Kherson while it is still possible. There may not be a third warning.

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) July 27, 2022

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter közölte, Svédország továbbra sem adja ki a Törökország által terrorizmussal vádolt személyeket, annak ellenére, hogy az északi ország ígéretet tett erre, cserébe azért, hogy Ankara támogatja a svédek felvételét a NATO-ba.

Svédország és Finnország májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-nak, miután a skandináv országok az ukrajnai háború kitörését követően felülvizsgálták hagyományos semlegességüket. A csatlakozásuk azonban Törökország ellenállásába ütközött, mivel Ankara azzal vádolta az északi országokat, hogy az általa terroristáknak tartott csoportokat támogatják, köztük a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok követőit.

A három ország a múlt hónapban a Madridban tartott NATO-csúcson megállapodást írt alá a török vétó feloldásáról, cserébe a terrorizmus elleni küzdelemmel és fegyverexporttal kapcsolatos ígéretekért.

(Al Jazeera)

Maximális kapacitásának egyötödére, óránként 1,28 millió köbméterre csökkent az orosz gázszállítás az Északi Áramlat vezetéken, az Oroszországból Európába irányuló fő gázexportútvonalon – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a GASCADE német üzemeltetőre hivatkozva.

A Gazprom a kapacitáscsökkentést egy újabb turbina előre beütemezett leállításával indokolta. Az állomáson csak egy turbina maradt üzemben, ezért

az Északi Áramlaton a gázszállítás az addigi napi 67 millió köbméterről a felére, a maximális mennyiség 20 százalékára, azaz napi 33 millió köbméterre csökkent. A német hatóságok közölték, hogy nem látnak műszaki okot az Északi Áramlaton történő gázszállítások csökkentésére.

Az újabb kapacitáscsökkentés fényében a gáz ára Európában a hét eleje óta egyharmadával megugrott, március eleje óta először haladta meg 1000 köbméterenként a 2200 dollárt, és a várakozások szerint szeptemberben újabb növekedés várható.

(MTI)

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint a Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadseregnek sikerült előretörnie Donbaszban a Vuhlehirszka erőmű és a közeli Novoluhanszk község környékén. Az ukrán erők egy része valószínűleg kivonult a térségből.

A hírszerzési jelentés említést tesz Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai országokat érintő körútjáról is.

Oroszország nagy valószínűséggel arra fogja használni az afrikai látogatásokat, hogy a Nyugatot hibáztassa a nemzetközi élelmiszerválságért, és megnyerje azon afrikai államok támogatását, amelyek egyébként semlegesek maradtak Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban

– olvasható a jelentésben.

(Guardian)

Az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon térségében több, egyelőre meg nem erősített jelentés érkezett arról, hogy az ukrán erők csapást mértek a Dnyeperen átívelő, stratégiai fontosságú Antonivszkij hídra.

Kedd éjjel az ukrán fegyveres erők a Telegram csatornán tettek közzé videót, melyen állítólag a hidat ért csapás látható, a Kviv Independent haditudósítója pedig arról tweetelt, hogy a megszállt Herszonban újabb súlyos ukrán csapás érte az orosz utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Antonivszkij hidat.

Telegram channels from #Kherson report that the Antonovsky bridge is being attacked again.

There is no confirmed information on the state of the bridge yet. pic.twitter.com/f1vkdU3Ut3

— NEXTA (@nexta_tv) July 27, 2022

A hírt az orosz Interfax és a TASZSZ állami hírügynökségek is megerősítették, hozzátéve, hogy az ukránok a nyugatról érkezett, nagy hatótávolságú precíziós rakétarendszert (HIMARS) vetettek be.

Az Antonivszkij híd az orosz csapatok fő utánpótlási útvonala, így amennyiben megsérül, a moszkvai erők csapdába eshetnek Herszonban, kevés lőszerrel és utánpótlással, ami része lehet Ukrajna tervének a város visszafoglalására.

(Guardian/Al Jazeera)

Oroszország közel 40 ezer katonát vesztett az Ukrajna elleni invázió február 24-i megkezdése óta – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő legutóbbi nemzethez intézett beszédében foglalt állításokat független, harmadik fél nem hitelesítette.

Az orosz állam négy hónapja semmilyen információt nem ad állampolgárainak a megszálló kontingens veszteségeiről, még csak hamisított adatokat sem közölnek. Teljes a hallgatás. Semmit sem tettek közzé, semmit sem mondtak a számtalan interjúban és beszédben, se politikai, se katonai szinten. Pedig ez a szám már majdnem 40 ezer. Ennyi embert vesztett az orosz hadsereg február 24-e óta, és több tízezren sebesültek meg, vagy váltak nyomorékká

– mondta Zelenszkij.

(Guardian)