Élő Nagyvilág

Úszni tanítanák az ukránok az oroszokat, Lavrov Afrikában turnézik

Wolfgang Schwan / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Wolfgang Schwan / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
  • Volodimir Zelenszkij szerint közel 40 ezer orosz katona esett el eddig a háborúban.
  • Az ukrán államfő arról is beszélt, hogy a Gazprom Európa terrorizálására használja a gázárakat.
  • A megszállt Herszonnál lőtték a stratégiai fontosságú Antonivszkij hidat az ukrán fegyveres erők. Az ukrán elnöki tanácsadó szerint az oroszoknak meg kell tanulni átúszni a Dnyeper folyót, ha át akarnak jutni rajta.
  • Szergei Lavrov orosz külügyminiszter Etiópiában is próbál támogatást szerezni országának.
  • Az oroszok továbbra is a civil infrastruktúrát lövik Harkivban – közölte a régió kormányzója.
  • Az előző napon történtekről itt olvashat.

A donyecki szakadár vezető egész Ukrajnát elfoglalná

Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője Ukrajna nagy részének elfoglalását sürgette szerdán Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében.

Elérkezett az idő az orosz városok felszabadítására, amelyeket oroszok alapítottak: Kijev, Csernyihiv, Poltava, Odessza, Dnyipro, Harkiv, Zaporizzsja, Luck

– írta Pusilin a fehérorosz Breszt városának náci uralom alóli 1944-es felszabadítása évfordulóján. A Pusilin által felsorolt városok lényegében Ukrajna egész területét lefedik. A február 24-én elindított ukrajnai háború során Oroszországnak és szövetségeseinek sikerült ellenőrzés alá vonniuk Kelet- és Dél-Ukrajna nagy részét, a főváros, Kijev elleni offenzíva azonban kudarcot vallott. (MTI)

Litvánia kitiltotta Kirill pátriárkát

2027 júniusáig kitiltotta területéről Litvánia Kirill pátriárkát, számolt be róla a nem épp az oroszokkal szimpatizáló híroldal, a Nexta. A médium a litván belügyminisztériumra hivatkozva arról ír, Kirill megkérdőjelezte Ukrajna területi egységét és szuverenitását, ezért a kitiltás. Emlékezetes, az Európai Unió azért nem tudta a kitiltottak listájára anno feltenni a Vlagyimir Putyin rendszerét kiszolgáló vallási vezetőt, mert a magyar kormány vétóval fenyegetett.

https://twitter.com/nexta_tv/status/1552344861185040384

1,5 millió ukránt deportálhattak táborokba az oroszok

A háború kezdete óta több mint másfél millió ukránt, köztük több ezer gyermeket vittek el orosz börtönökbe és úgynevezett szűrőtáborokba – közölte szerdai közleményében Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatok felügyeletéért felelős miniszter szóvivője. A közleményben Zaryn közölte, a lengyel titkosszolgálatok megállapították az oroszok által megszállt területeken található táborok, börtönök helyét. Ezt a közleményben műholdas felvételekkel, konkrét földrajzi adatok megjelölésével illusztrálták.

Az ukránok átvilágítását és ellenőrzését célzó eljárások során az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kihallgatja az érintetteket, megvizsgálja a tőlük elkobozott tárgyakat, ezen belül adathordozókat, valamint a közösségi médiában található bejegyzéseiket, esetleges harci sebesüléseiket és tetoválásaikat is – írta Zaryn.

Hozzátette, akármilyen gyanú esetén az illető „akár halálos kimenetelű megtorlás céljává válik”: kínvallatásnak teszik ki, ukránellenes nyilatkozatokra kényszerítik, illetve politikai kirakatperekben a bíróság elé kerülhet. Ha viszont nem találnak gyanús jelt, a vizsgálat következménye kényszerbesorolás lehet az orosz fegyveres erőkbe.

Az Oroszország által alkalmazott módszer tömeges méretű – olvasható a közleményben, ami szerint a több mint 1,5 millió ellenőrzött közül azokat, akik átmentek a „szűrőn”, az Orosz Föderációba deportálták.

Zaryn szerint Moszkva a háború kezdete óta „az ukrán társadalom és az ukrán nemzet ellen irányuló lépéseket foganatosít, ezen belül tömeges megtorlást, bebörtönzéseket, kínzásokat, deportálásokat”, mindennek a célja pedig az ukrán ellenállás megtörése. Az Ukrajna megszállt területein elhelyezett börtönrendszert a közlemény szerint az oroszok a helyi hatóságok volt épületeiben alakították ki.

Ott, ahol nem sikerült felhasználni az agresszió nyomán átvett épületeket, a szűrőhelyeket sátortáborok formájában szervezik meg.

(MTI)

Egy háborúról is lehet gyönyörű fotót készíteni

Szürreális dolog az esztétika nyelvén megszólalni egy háborúról, ami maga a tömény iszony. Emberek halnak szörnyű halált, másokat megkínoznak, megsebesítenek, komplett városrészek fuldokolnak az üszkös-parázsló romhalmazukban, tüzérségi állások okádják a rakétákat. Az ukrajnai háború már 21. századi hadviselés az információáramlás tekintetében is, hisz mindkét oldal fotókkal és videókkal is igyekszik saját igazát bizonyítani, és a rengeteg terepen tartózkodó sajtómunkás sokszor maradandót is alkot. Maciek Musialek készítette a lenti képet a NurPhotónak, ami első látásra idill a köbön, az ismert operációs rendszer egy háttérképe is lehetne, úgy árad belőle a nyugalom. Közben persze látjuk, hogy Musialek képén feszültség van, egy nem búzamezőbe illő elem furakodik be a mikolajivi tájképbe, mereven, robbanásra készen áll ki onnan. Látható, hogy néhány szál búza magasra nő körötte, a földet birtokló gazda merészen körbearatta. A kép egyébként a háborús fotó ősatyjára emlékeztet: Roger Fenton 1855-ben készítette el A halál árnyékának völgye című képet az akkori krími háborúban (ahol az oroszok a nyugati koalíciótól vereséget szenvedtek). A fényképen egy üres, ágyúgolyóktól hemzsegő völgyteknő látható, sehol egy katona, egy holttest, csak a háború halálos nyugalma. Ahogy Musialek képén is.

Maciek Musialek / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Szergej Lavrov kedélyesen kávézik Etiópiában

Az orosz külügyminiszter épp Etiópiában tartózkodik, afrikai turnéja alatt igyekszik minél vaskosabb támogatást találni az oroszok háborújához a déli kontinensen. Egy videó is felkerült a Twitterre, amin az látható, hogy kellemes trópusi körülmények közt kávézgat Demeke Mekonnen etióp külügyminiszterrel. Lavrov korábban Ugandában és a Kongói Köztársaságban is járt, nagyjából azzal az ágendával utazgat, miszerint a Nyugat még mindig gyarmatosítóként lép fel, megmondja az afrikai államoknak, mit tegyenek. Ezzel szemben Oroszország felerősítené Afrika hangját. Az orosz gyarmatosítás persze nem merült fel, többek közt az, a volt Szovjetunió államait miként kezeli Moszkva, vagy épp miket tesznek orosz zsoldosok Közép-Afrikában.

„A megszállóknak meg kell tanulni, hogy kell átúszni a Dnyeper folyón”

Önbizalomtól duzzadó dörgedelmet zúdított az orosz csapatokra Mihailo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren szerdán. Arról a helyzetről ír, hogy több jelentés szerint az ukrán erők ellentámadásra készülnek a déli fronton, Herszon városát is visszavennék, ez okból az utóbbi napokban több tüzérségi támadást is intéztek a város alatt folyó Dnyeper hídjai ellen (elvágva az oroszok visszavonulási útvonalait).

Podoljak arról ír, az oroszok magyarázhatják, hogy elfognak minden ukrán rakétát, a valóság elől ők sem menekülhetnek el. A címben jelzett mondattal folytatta, tehát az orosz megszállóknak meg kell tanulni átúszni a folyamot, nyilván azért, mert nem marad ép híd a visszavonulásra (arról nem ír, hogy azért csónakokon még át lehet kelni a túlpartra). Alternatívaként Herszon városának feladását ajánlja, hozzátéve: „Nem lesz harmadik figyelmeztetés.”

Törökország szerint Svédország a NATO-csatlakozás kapcsán kötött megállapodás ellenére sem adja ki a terrorizmussal vádolt személyeket

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter közölte, Svédország továbbra sem adja ki a Törökország által terrorizmussal vádolt személyeket, annak ellenére, hogy az északi ország ígéretet tett erre, cserébe azért, hogy Ankara támogatja a svédek felvételét a NATO-ba.

Svédország és Finnország májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-nak, miután a skandináv országok az ukrajnai háború kitörését követően felülvizsgálták hagyományos semlegességüket. A csatlakozásuk azonban Törökország ellenállásába ütközött, mivel Ankara azzal vádolta az északi országokat, hogy az általa terroristáknak tartott csoportokat támogatják, köztük a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok követőit.

A három ország a múlt hónapban a Madridban tartott NATO-csúcson megállapodást írt alá a török vétó feloldásáról, cserébe a terrorizmus elleni küzdelemmel és fegyverexporttal kapcsolatos ígéretekért.

(Al Jazeera)

Egyötödére csökkent az Északi Áramlaton Németországba érkező orosz gáz mennyisége

Maximális kapacitásának egyötödére, óránként 1,28 millió köbméterre csökkent az orosz gázszállítás az Északi Áramlat vezetéken, az Oroszországból Európába irányuló fő gázexportútvonalon – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a GASCADE német üzemeltetőre hivatkozva.

A Gazprom a kapacitáscsökkentést egy újabb turbina előre beütemezett leállításával indokolta. Az állomáson csak egy turbina maradt üzemben, ezért

az Északi Áramlaton a gázszállítás az addigi napi 67 millió köbméterről a felére, a maximális mennyiség 20 százalékára, azaz napi 33 millió köbméterre csökkent. A német hatóságok közölték, hogy nem látnak műszaki okot az Északi Áramlaton történő gázszállítások csökkentésére.

Az újabb kapacitáscsökkentés fényében a gáz ára Európában a hét eleje óta egyharmadával megugrott, március eleje óta először haladta meg 1000 köbméterenként a 2200 dollárt, és a várakozások szerint szeptemberben újabb növekedés várható.

(MTI)

Brit hírszerzés: Oroszország a nyugatot okolja az élelmiszerválságért Afrikában

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint a Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadseregnek sikerült előretörnie Donbaszban a Vuhlehirszka erőmű és a közeli Novoluhanszk község környékén. Az ukrán erők egy része valószínűleg kivonult a térségből.

A hírszerzési jelentés említést tesz Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai országokat érintő körútjáról is.

Oroszország nagy valószínűséggel arra fogja használni az afrikai látogatásokat, hogy a Nyugatot hibáztassa a nemzetközi élelmiszerválságért, és megnyerje azon afrikai államok támogatását, amelyek egyébként semlegesek maradtak Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban

– olvasható a jelentésben.

(Guardian)

Stratégiai fontosságú hidat lőttek az ukránok a megszállt Herszonban

Az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon térségében több, egyelőre meg nem erősített jelentés érkezett arról, hogy az ukrán erők csapást mértek a Dnyeperen átívelő, stratégiai fontosságú Antonivszkij hídra.

Kedd éjjel az ukrán fegyveres erők a Telegram csatornán tettek közzé videót, melyen állítólag a hidat ért csapás látható, a Kviv Independent haditudósítója pedig arról tweetelt, hogy a megszállt Herszonban újabb súlyos ukrán csapás érte az orosz utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Antonivszkij hidat.

A hírt az orosz Interfax és a TASZSZ állami hírügynökségek is megerősítették, hozzátéve, hogy az ukránok a nyugatról érkezett, nagy hatótávolságú precíziós rakétarendszert (HIMARS) vetettek be.

Az Antonivszkij híd az orosz csapatok fő utánpótlási útvonala, így amennyiben megsérül, a moszkvai erők csapdába eshetnek Herszonban, kevés lőszerrel és utánpótlással, ami része lehet Ukrajna tervének a város visszafoglalására.

(Guardian/Al Jazeera)

Zelenszkij szerint 40 ezer orosz katona halt meg az invázió kezdete óta

Oroszország közel 40 ezer katonát vesztett az Ukrajna elleni invázió február 24-i megkezdése óta – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő legutóbbi nemzethez intézett beszédében foglalt állításokat független, harmadik fél nem hitelesítette.

Az orosz állam négy hónapja semmilyen információt nem ad állampolgárainak a megszálló kontingens veszteségeiről, még csak hamisított adatokat sem közölnek. Teljes a hallgatás. Semmit sem tettek közzé, semmit sem mondtak a számtalan interjúban és beszédben, se politikai, se katonai szinten. Pedig ez a szám már majdnem 40 ezer. Ennyi embert vesztett az orosz hadsereg február 24-e óta, és több tízezren sebesültek meg, vagy váltak nyomorékká

– mondta Zelenszkij.

(Guardian)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik