Az I. negyedévi adatokat nézve az látszik, hogy a magyar gazdaság kirívóan visszaesett az EU többi országához képest. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az idén már nem várható, hogy meginduljon a gazdasági növekedés. A konvergencia-program viszont elég lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s gyakorlatilag már megszűnt a kohéziós források 2013-as befagyasztásának veszélye.
A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, s különösen a gazdaság iránti befektetői bizalom növekedéséhez.
Csökkent a GDP
A magyar GDP 2012. I. negyedévében a szökőév hatásával is korrigálva 1,5 százalékkal csökkent. Ez az adat Görögország és Portugália után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad az EU átlagosan 0,1 százalékos növekedésétől, valamint az euróövezet stagnálásától.
Németország – Magyarország legfontosabb partnere – növekedése 1,2 százalékos volt. A régióban Szlovákia 3,2 százalékkal bővült, s csak Csehország és talán Szlovénia GDP-je csökkent. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visszaesés aligha magyarázható kizárólag külső okokkal. Abban a magyar belső keresletnek, s emögött a gazdaságpolitikának is döntő szerepe lehetett.
Rossz számok sora
Az idei első három hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, ezen belül belföldi értékesítése csökkent. A magyar kivitel – ami korábban gyorsan nőtt – csaknem változatlan. Az építőipari visszaesés több mint 10 százalékos. A kiskereskedelmi forgalom ugyan nem esett vissza, de ebben a tavalyinál korábbi időpontra esett húsvétnak is szerepe lehetett.
A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban csak a bővülő közfoglalkoztatás eredménye. Az ezen kívüli költségvetési szférában 2,4 százalékkal, a versenyszektorban 1,3 százalékkal, csökkent a létszám.
Az infláció a tavaly decemberi 4,1 százalékról áprilisra 5,7 százalékra ugrott, s az év végéig is hasonló pénzromlásra lehet számítani.
A reálkeresetek az első három hónapban 3,7 százalékkal csökkentek. Ezen belül a versenyszektorban 2,2 százalékkal lett kevesebb a fizetés vásárlóértéke, a költségvetési szektorban 7,5 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül “csak” 4,4 százalékkal). Az év egészében összességében ennél kisebb, 3 százalék körüli visszaesés prognosztizálható.
A reáljövedelemnél hasonló, a fogyasztásnál 2,5 százalék körüli mérséklődésre lehet számítani.
A beruházások az I. negyedévben 8,6 százalékkal estek vissza. Ráadásul új, jelentős fejlesztésekről sem hallani. Növekedésre csak a kivitelben lehet számítani, részben a belépő autóipari beruházások hatására.
Másfél százalékos visszaesés lehet
Egyre kedvezőtlenebbek az európai és hazai gazdasági várakozások. Az új konvergencia-program keretében meghirdetett adóemelések, az átmenetinek meghirdetett terhek véglegesítése tovább rontják a hazai üzleti klímát, s csökkentik a keresletet.
Mindezek alapján a GKI tavaly nyilvánosságra hozott előrejelzése, amelyben 1,5 százalékos valószínűsített 2012-re igazolódni látszik. Mások prognózisai is fokozatosan közelítenek ehhez az értékhez: májusban már az OECD is 1,5 százalékos idei GDP-csökkenést jelzett előre.
Kérdés, mikor lesz IMF-megállapodás?
A kormány szavakban gyors IMF-megállapodásra törekszik, valójában azonban ez a szándék megkérdőjeleződik. Például a jelek szerint az MNB-törvénnyel kapcsolatban olyan észrevételeket sem fogadnak el, amelyeket nyugodtan megtehetnének.
Elkötelezettség elsősorban az államháztartási hiánycélok tartásában mutatkozik meg. Paradox módon azonban ezt olyan növekedésellenes eszközök alkalmazásával teszik, amely ellentétes az ország érdekeivel, s ez erodálja a kedvezőbb egyensúlytól várható pénzpiaci bizalomnövekedést.
Tartós forinterősödésre és kamatcsökkentésre egyelőre nem lehet számítani, ellenkező irányú kilengést viszont a külső körülmények romlása kiválthat. Félő, hogy az IMF-fel tényleges megállapodás csak ilyen kilengések és így egyre nagyobb károk elszenvedése után várható.
