A szerdai egyeztetésen vetette fel ezt az ötletet a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Orbán Viktornak. Azoknál a cégeknél kezdeményeznék a dolgozói tulajdonszerzést, ahol az államnak csak csekély (10-20 százalékos) résztulajdona van. A cél az lenne, hogy a dolgozók nagyobb befolyással legyenek a cég ügyeire, és tulajdonosként maguk is beleszólhassanak abba, hogyan alakul a vállalat jövője – mondta el megkeresésünkre Palkovics Imre elnök.
Arról viszont nincs szó, hogy a szakszervezetek akarnának tulajdont szerezni, mint ahogy néhány sajtóhírben megjelent – tette hozzá. A szakszervezet csupán szorgalmazza, hogy legyen ilyen lehetőség. A miniszterelnöknek tetszett az elképzelés.
Az államnak is érdeke?
Rákérdeztünk, arra is igent mondott-e Orbán Viktor, hogy 1 forintért jussanak a dolgozók az érintett cégekben lévő állami tulajdonhoz. Palkovics szerint ez evidens, hiszen az államnak csak teher a nyakán ez az egész, a tulajdonrészek profitot nem hoznak (igaz, kiadást sem jelentenek). Az állam nem igazán foglalkozik ezekkel a tulajdonaival. Jellemzően nem szól bele a cégek működésébe, pedig ezek értékek, tehát van felelőssége az államnak – jegyezte meg az érdekvédő.
Éppen ezért lenne jó az államnak, ha ezt a nyűgöt levennék a válláról. A dolgozók is jól járnának, hiszen több információhoz jutnának cégük működéséről, annak jövőjét is befolyásolhatnák – mondta az elnök. A részvénytulajdonosi program kis módosításával pedig keretet is lehetne adni a dologhoz. Mint mondta: Franciaországban Sárközy elnök ideje alatt bővítették jelentősen a dolgozói tulajdonlást a cégekben.
Miért pont most?
A rendszerváltás után már volt dolgozói tulajdonlási program (Palkovics szerint több száz cégben szereztek részt a munkavállalók), de ezt a Horn-kormány megszüntette. A Munkástanácsok Országos Szövetsége azóta is azt szerette volna, ha visszatér a lehetőség. Volt azonban egy konkrét apropó is, ami lökést adott nekik, hogy megkíséreljék feléleszteni a korábbi gyakorlatot. Palkovics Imre úgy véli, a dolgozói tulajdonszerzés jól illene a kormány hosszú távú foglalkoztatási terveihez is, a munkahelyek megőrzését és bővítését is segítené.
Szerinte akár az állami tulajdonrésszel nem rendelkező cégek is bekapcsolódhatnának a programba. Például egy olyan szituációban, amikor a cégnek nem megy túl jól. Ekkor az elbocsátások helyett kompromisszum születhetne. Például úgy, hogy a dolgozók beérik egy ideig szerényebb bérezéssel is, cserébe a tulajdonrészért. Később pedig, amikor helyre állnak a vállalat dolgai, akkor jutalmul részesülnének a profitból.
Bemelik a kormányprogramba?
A szakszervezetek nem egységesek abban, hogy szükség van-e erre a programra. Az MSZOSZ a kilencvenes évek elején egyetértett vele, hogy jó az elképzelés. A többiek sem ellenezték, de fanyalogtak. A Liga viszont kifejezetten azt mondta, hogy a munkavállalói és tulajdonosi státus nem fér össze egy munkahelyen. Palkovics szerint számos példa mutatja, hogy ez nem így van, s hogy ez csak „mondvacsinált érv”.
Most csak a Munkástanácsok szorgalmazza, hogy legyen lehetőség a dolgozói tulajdonszerzésre, de az MSZOSZ támogatja őket ebben a törekvésükben. Orbán Viktor azt mondta Palkovicsnak, dolgozzák ki a részleteket, és ha kész, a javaslatot beemelik a kormány programjába.
