Tavaly júliusban még 1162 működő panzió volt, 34,5 ezer férőhellyel, az idén már csak 1092, kevesebb, mint 31,4 ezer hellyel. Az ok talán az lehet, hogy akik korábban panzióba mentek nyaralni, már vagy nem mennek (mert nincs pénzük rá), vagy pedig a szállodák szuper akciós (kuponos) ajánlatait részesítik előnyben.
Megkérdeztünk egy budapesti panzióst, aki éppen most akar túladni a tulajdonán. Azt mondta, nem az az ok, hogy ne lenne forgalom, csak idősek már, pihennének, és nincs, aki továbbvigye az üzletüket. A bérlők pedig nem jöttek be nekik, mert nem értettetek a szakmához, és nem is fizettek rendesen. Így inkább eladná a panziót, ami egyébként jó helyen van és keresett. Ennek ellenére abban nem nagyon bízik, hogy panzióként vennék meg, inkább arra számít, hogy valaki irodának nézi majd ki.
Júliusban egyébként összességében 3,3 százalékkal nőtt a szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma, ezen belül 8,9 százalékkal több időt töltöttek itt a külföldiek, mint előző évben. Tőlük származott a vendégforgalom csaknem fele, és a bevétel közel 57 százaléka.
A belföldi vendégek száma viszont 2,4 százalékkal, az éjszakák száma pedig 1,1 százalékkal csökkent júliusban a KSH adatai szerint. Ezen belül a belföldi vendégforgalom több mint felét adó szállodai vendégéjszakák száma 4 százalékkal növekedett. Az üdülési csekk még mindig jól forog, de egyre nagyobb teret nyer a Széchenyi pihenőkártya. Összesen 3157 szálláshely van jelenleg, ebből csekkel 2265 helyen fizettek, a kártyával pedig már 1855 szálláson. A csekk és a kártya együtt kétmilliárdos forgalmat hozott júliusban, s ebből már csak 12 százaléknyi volt a csekkes fizetés.
A fővárosban a külföldi és a belföldi vendégforgalom is nőtt, igaz, az előbbi jóval dinamikusabban. A Balatonon viszont a külföldiek nem töltöttek több éjszakát, mint korábban, a belföldiek pedig valamivel kevesebbet.
A szálláshelyek bruttó árbevétele majdnem 10 százalékkal nőtt, de ebben jócskán benne volt az infláció és a forint gyengülése is.
