Július elején hirdették meg a munkahelyvédelmi akciótervet, s kedden kezdte el a parlament tárgyalni. Szakértők már előre borítékolták, hogy csekély hatása lehet a tervnek, másrészt sokba kerül, és a finanszírozása is bizonytalan, de a kormány bizalma töretlen.
A Fidesz a választások előtt azt mondta, tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek. Matolcsy György pedig a munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán már a teljes foglalkoztatásról vizionált. Eddig egyik ígérettel sem állnak túl jól a KSH legújabb statisztikája szerint. Legfeljebb a közmunka kiterjesztése miatt veregethetik meg a saját vállukat.
S ez valószínűleg nem is véletlen. Hiszen a közelmúltban született pár olyan döntés, ami nem erősítette a foglalkoztatást, illetve megkönnyítette az elbocsátást.
Minimálbéremelés, adójóváírás megszüntetése
Az idei évben igen jelentősen, 18 százalékkal megemelték a minimálbért (a tavalyi 78 ezer forintról 93 ezer forintra). Vagyis többe kerül a cégeknek a foglalkoztatás. De mivel a gazdaság nem tud talpra állni, ezt a többletbért sok cégnél nem vagy csak nagyon nehezen tudják kigazdálkodni. Ilyen körülmények között fokozottan igaz az, hogy ha többe kerül a munkaerő, nem azt nézik a munkáltatók, hány embert vehetnek még fel. Hanem inkább azt, hogy hányat küldhetnének el ahhoz, hogy a működésük még ne kerüljön veszélybe.
Ráadásul a minimálbér-emeléssel párhuzamosan megszüntették az adójóváírást is (az egykulcsos szja-ra hivatkozva). Emiatt a dolgozóknak csökkent a nettó jövedelmük. Ha csak a munkáltató ki nem pótolta az adójóváírással kieső részt. Újabb költség, ami nem a munkahelyek megtartására ösztönöz.
Bérkompenzáció
Pozitívum, hogy a béremeléshez lehet kapni állami bérkompenzációt, de nem a teljes emelésre. Öt százalékot a munkáltatónak kell állnia. S a kompenzáció csak akkor jár, ha a béremelést minden érintett dolgozónál végrehajtották.
Igaz, külön állami pályázatokkal az 5 százalékos önrészből is le lehetett faragni (kiegészítő bérkompenzáció). De mindez meglehetősen sok pluszadminisztrációval jár a cégeknek. S a macera megint csak nem arra ösztönzi őket, hogy megtartsák a dolgozóikat, illetve embert vegyenek fel.
Minimálbér
Na és idetartozik az is, hogy az új Munka törvénykönyve szerint már a kormány határozhatja meg a minimálbéreket. Itt nyilván lesz előzetes egyeztetés, de az új számot akkor is ők mondják ki. S mint Orbán Viktor kedden a Liga szakszervezetekkel tárgyalva kijelentette: a béremelések kormánya az övék. Igaz, azt is hozzátette, a gazdasági ésszerűség határain belül. Kérdés, az idei minimálbéremelés ebbe a körbe sorolható-e.
Ha pedig megint jelentős minimálbéremelés lesz, s közben a gazdaság nem indul be, a cégek helyezte nem javul, az ismét lelohaszthatja a foglalkoztatási kedvet. Volt olyan tipp is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv foglalkoztatási része pont azért születhetett, hogy a jövő évi jelentős minimálbéremelést (ami akár azt is jelentheti, hogy 100 ezer forint lesz a jövő évi minimálbér) elviselhetőbbé tegyék a munkáltatók számára.
Érdekes az is, hogy bár az új Munka törvénykönyve szándéka szerint rugalmasabbá tenné a foglalkoztatást, vagyis kedvezne a munkáltatóknak, a cégek nemrégiben mégis úgy vélték, hogy leépítéseket hozhatnak a változások.
Pályakezdő minimálbér
Szintén az új Munka törvénykönyve tette lehetővé, hogy különböző szempontok szerint differenciálni lehessen a minimálbért. A kormány például különböző összegű minimálbéreket állapíthat meg ágazatok, régiók, munkakörök szerint, sőt, “gazdasági helyzet és a munkaerőpiac sajátosságai” alapján is különbséget tehet.
A minimálbér eltérítésére eddig egy konkrét ötlet merült fel: a pályakezdő minimálbér bevezetése. Ami a foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint azt jelentené, hogy kevesebb lenne a pályakezdők minimálbére. Persze kérdés, hogy ha kevesebb bért kapnak, maradnak-e itthon vagy még inkább kimennek külföldre dolgozni… S ha a cégek szívesebben vennének fel pályakezdőt, az vajon jelent-e új munkahelyeket, vagy csak lecserélnék a dolgozók egy részét.
Könnyebb a kirúgás
Aztán az sem éppen a munkahelymegtartás irányába hat, hogy a júliustól érvényes új Munka törvénykönyve lazított az elbocsátási szabályokon. Lehetővé teszi például, hogy bárki is írja alá, érvényes lesz a felmondás, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója is jóváhagyja. Sarkítva a dolgot: akár a portás is kirúghat bárkit. Sőt a munkáltató jóváhagyása hiányában is érvényes lehet a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethet az eljáró személy jogosultságára. Ez régebben nem így volt.
A kismamák is könnyebben kirúghatóak, abban az esetben, ha a gyermek hároméves kora előtt mennek vissza dolgozni. A régi munka törvénykönyve szerint ilyen esetben védelmet élveztek, egészen addig, amíg a kicsi be nem töltötte a hármat. Júliustól megszűnt ez a védettségük, s ha idejekorán visszamennek dolgozni, indokkal ugyan, de elbocsáthatják őket. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból meg lehet szüntetni a munkaviszonyukat. Például akkor, ha a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló visszautasítja, hogy az adott munkakörben foglalkoztassák. Kérdés, hogy a munkahelyvédelmi program kismamákra vonatkozó kedvezménye képes lesz-e fordítani azon a tényen, hogy a munkáltatók jó része nem szívesen alkalmaz kisgyermekes anyát.
Nyár óta a terhesség ténye is csak akkor jelent védelmet, ha a munkáltató erről bizonyíthatóan tudott. (Eddig elég volt az is, ha a gyerek már megfogant, de a kismama esetleg még nem jelentette be főnökeinek a terhességet.)
Az új munkajogi szabályok miatt egyre több nő szorul ki a munkaerőpiacról, mert gyereket vállalt. A rendszer ebben a formában a Profession.hu jogásza, Hargittay Szabolcs szerint arra ösztönzi őket, hogy a lehető legtovább maradjanak otthon (a gyerekük hároméves koráig). Aztán esetleg szüljenek még, hiszen három gyerekkel már komoly kedvezmények járnak. Olyan ez, mint amikor 1967-ben bevezették a hároméves gyest. A munkanélküliség elfedésére jó volt, a problémák megoldására nem – tette hozzá.
Új szereplők a munkaerőpiacon
Az is ide tartozhat, hogy a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjakat eltörölték és a rokkantakat felülvizsgálták. Emiatt ugyanis sok (részben idősebb) ember került vissza a munkaerőpiacra. Csakhogy attól, hogy visszakerültek, nem lett rögtön munkahelyük is. Vagyis inkább a munkanélküliek táborát gyarapították velük.
Számukra (ha megfelelnek a feltételeknek, vagyis 25 év alattiak, vagy 55 év felettiek, szakképzetlenek, illetve ha idővel tartós munkanélküliek lesznek) jól jöhet az akcióterv. Csak azt nem tudni (nemcsak velük kapcsolatban, hanem általában is), hogy a kedvezmények hoznak-e majd új munkahelyeket vagy inkább csak átrendezik a foglalkoztatást. Vagyis hogy mit lépnek a munkáltatók: lecserélik-e majd a dolgozóikat olcsóbb, támogatott munkaerőre.
A tartósan álláskeresők felvételét is támogatná a munkahelyvédelmi akcióterv. Csakhogy ezzel az a gond, hogy ha az érintettek elfogadják a közmunkát (azért, hogy tovább kapják a segélyt) akkor egy időre nem lesznek tartósan álláskeresők. S akkor már nem támogatható a foglalkoztatásuk – hívta fel a figyelmet a Szakszervezetek.hu oldalon Szél Benadett LMP-s képviselő.
