Gazdaság

IMF: teljesíthető az idei 3,8 százalékos hiánycél

A szervezet egyértelmű jelzést vár arra vonatkozóan, hogy a bankadó csak bizonyos időtartamra szól.

Az idei 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja, mind más partnereink teljesíthetőnek tartják a már meghozott intézkedésekkel, a 2011-es hiánycél elérhetőségére vonatkozó információkat pedig a következő hetekben adja át a kormány az IMF-nek – mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az IMF éves gazdaságpolitikai konzultációjának lezárásaként tartott hétfői sajtótájékoztatón Budapesten.

Az IMF kiosztott angol nyelvű tájékoztatójából kiderül: az IMF éves átlagban legalább 3,5 százalékos inflációt prognosztizál jövőre, amelyet bizonyos kockázatok, így a különadók megnövelhetnek.

Kármán András elmondta: a kormány 2011-re a 2,5 százalékos IMF-várakozásnál valamivel magasabb, 3 százalékos gazdasági növekedést vár, és 3,5 százalékos inflációt valószínűsít.

Az államtitkár kiemelte: a kormány egyetért az IMF-fel abban, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókkal és az úgynevezett válságadókkal kapcsolatos bevételekre csak a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében és csak átmenetileg lehet támaszkodni. Aláhúzta: a kormány elkötelezett abban, hogy a válságadókat 2012 után már kivezeti, valamint a bankadót az európai ajánlásoknak megfelelően szabályozza 2012-től.

Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának vezetője a bankadóról elmondta: az IMF egyértelmű jelzést vár arra vonatkozóan, hogy ez bizonyos időtartamra szól, és felváltja majd az európai uniós szabályzathoz való alkalmazkodás.

A Nemzetközi Valutaalap 2010-re egy százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést, és az idei év végére 3,75 százalékos inflációt, a fizetési mérlegben többletet vár Magyarországon, 2011-re pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol – mondta Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője, aki a kormány eddig bejelentett intézkedéseit “bátor, de kockázatos” lépéseknek nevezte.

Kérdésre válaszolva Christoph Rosenberg megjegyezte: a különadókkal terhelt ágazatokban a cégek – áremelés formájában – átháríthatják a többletterhet a fogyasztókra, vagyis a különadók növelik az inflációs kockázatokat. Az IMF szakértői szerint hosszabb távra szóló reformlépések szükségesek ahhoz, hogy a különadók kivezetése után is fennmaradjon az államháztartás 3 százalék alatti hiánya. Christoph Rosenberg kifejtette: az egykulcsos adórendszer a gyermekes családoknak és a magasabb jövedelműeknek kedvez, kétségtelenül növelheti a magyarországi keresletet.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke elmondta: egy százalékkal nőne az infláció jövőre, ha az érintett szektorok vállalatai teljesen áthárítanák a válságadókat a fogyasztókra. A kormány eddigi intézkedéseivel kapcsolatban az MNB a közeljövőben megjelenő inflációs jelentésben mutatja be a véleményét – mondta az alelnök.

Kármán András államtitkár megerősítette: Magyarországon a foglalkoztatás növelése terén áttörést elérni csak az érdemben alacsonyabb munkát terhelő adókkal lehetséges, ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik