Megható történetről számolt be az amerikai média: egy Uber sofőr munka közben megismerkedett egy 88 éves férfival, és annyira összebarátkozott vele a pár perces fuvart követően, hogy felmondott a bankban, ahol dolgozott, és átnyergelt a férfi ápolására.
A Washington Post az ABC6 riportja alapján azt írja, az ohioi Colombusban élő, 52 éves Jenni Ekletsion élete 2020 márciusában változott meg, amikor szabadidejében szürke Toyotájával éppen Uber-sofőrként dolgozott, és egy kifejezetten rövid fuvarra hívták. A nyolcvanas éveiben járó, egyedül élő Paul Webb – akinek az élete a találkozás után szintén megváltozott – csak a telefonját szerette volna megjavíttatni az egyik mobilszolgáltató otthonához igen közeli üzletében, de ehelyett végül őrangyalra talált.
„Már a kezdetektől fogva nagyon jól kijöttünk egymással” – mondta a 30 éve házasságban élő, kétgyermekes családanya a helyi tévének. Az érzés kölcsönös volt: „Nagyon szimpatikus volt, könnyű volt vele beszélgetni” – mesélte Webb, akinél néhány évvel ezelőtt demenciát diagnosztizáltak, és 2017-es stroke-ja óta vezetni sem tud.
Ekletsion már néhány perc autózás után látta, hogy a feleségét 2014-ben elvesztő férfi milyen magányos.
Éreztem, hogy segítségre van szüksége. Meséltem neki, hogy a háza közelében lakom, majd azt mondtam: »Mostantól kezdve, ha fuvarra van szüksége, csak hívjon fel. Majd én gondoskodom önről«
– fogalmazott a jótét lélek. Webb pedig élt a lehetőséggel: már másnap felhívta, és megkérte, hogy vigye el egy közeli benzinkútra tejért. Ahogy teltek a hetek Webb egyre többször hívta fel Ekletsiont segítségért, és ő is volt, hogy magától felkereste a férfit a hogyléte felől érdeklődve.
Egy idő után mindennapossá váltak a látogatásai: amikor végzett a munkával, átment Webbhez, és elvitte vacsorázni. Amit némileg megkönnyített, hogy otthonról dolgozott. Mondjuk, az biztos kicsit bekavarhatott, hogy közben a Franklin Egyetemen üzleti adminisztrációból doktori tanulmányokat is végez a Post beszámolója alapján.
Ekletsion egyébként azért vezet Uber-sofőrként is a szabadidejében, hogy némi pluszpénzt keressen, amit hazaküldhet egy árvaházba, Etiópiába – a szülőföldjére, ahonnan két évtizeddel ezelőtt vándorolt ki az Egyesült Államokba.
A napi randevúik élvezetesek voltak Webb számára, aki azt mondta: „Mindenről és bármiről beszélgetünk, és általában mindenben egyetértünk”.
Olyan szintű kötődés alakult ki közöttük, hogy amikor Webb egészségi állapota tavaly áprilisban romlani kezdett, a családanya úgy döntött, otthagyja főállású munkáját, hogy a férfi gondozója legyen. Ezt azért is érezte kötelességének, mert a saját édesapjáról, akit 2003-ban veszített el, nem tudott megfelelően gondoskodni.
Mindig hiányzott az apám, és nem voltam ott az utolsó napjaiban, hogy gondoskodjak róla
– mondta Ekletsion, majd úgy írta le a viszonyukat, mint egy „apa-lánya” kapcsolatot, és azt mondta, Webb „olyan, mint az apám”.
Bár Webb szintén a közelben élő családja először szkeptikusan fogadta az egészet, azóta már ők is rájöttek, hogy Jenni Ekletsion csak jót akar az idős úrnak.
A furcsa párról készült riport itt tekinthető meg.
