Közélet

“Gondolatolvasó volt? Vagy egyszerűen csak empatikus”

Közhely, hogy milyen apróságoktól lesz jó egy nap, vagy az utazás hazafelé. Az alábbi levél is ezt bizonyítja.

Rendszeresen olvasom a blogbejegyzéseiteket, ahol zömében panaszos hangvételű írásokkal találkozom. Nem fényezni akarom a közlekedési céget, mert úgy gondolom ez nagyjából fedi is a BKV-val kapcsolatban tapasztalható általános helyzetet.

HEV_Szentendre.jpgFotó: Wikipedia/Michael Krahe

Éppen ezért gondoltam, hogy megosztom veletek egy pozitív élményemet. Ez sem annyira a BKV-nak szól, hanem az embernek, aki aznap azt a HÉV szerelvényt vezette. 2014. január 27-én, hétfőn munka után indultam hazafelé a Batthyány téri HÉV megállóból a 17:35-kor induló szerelvénnyel. A Szépvölgyi úti megállóba érkezve azonban a vonat nem indult tovább.

A vonatvezető – eleget téve tájékoztatási kötelezettségének, amit, valljuk be nem mindenki gyakorol – bemondta, hogy az előttünk álló szerelvényben rosszul lett valaki, ezért meg kell várnunk, amíg ellátják, ez várhatóan tíz percet fog igénybe venni, és csak ezután indulhatunk tovább. Az ajtók nyitva voltak, az emberek egy része leszállt, majd vissza.

Épp arra gondoltam, hogy milyen jó lesz tíz percig nyitott ajtókkal üldögélni, mikor a vezető bemondta, hogy becsukja azokat, hogy ne hűljön ki a vonat. Korrekt. Vagy öt perce ültünk ott, mikor azon kezdtem gondolkodni, hogy mi van, ha valaki mégis le akar szállni? Mert úgy döntött nem vár tovább, vagy kapott egy telefont és rohannia kéne, vagy egyszerűen csak mert nem bírja a “bezártságot”.

A vonatvezető ekkor bemondta, hogy ismét kinyitja az ajtókat. Gondolatolvasó volt? Vagy egyszerűen csak empatikus és/vagy rutinos vezető, akit érdekel, hogy az utasai számára hogyan tudná könnyebbé tenni ezt a hirtelen kialakult helyzetet. A vonat ezután továbbindult és az eredeti érkezési időponthoz képest mindössze nyolc perccel később meg is érkezett a végállomásra.

Köszönet a névtelen vonatvezetőnek a helyzet “rugalmas” kezeléséért, és a figyelemért, ami – úgy tűnik -, hogy a monoton, kevés megbecsülést élvező munka, és a nem éppen magas bérezés ellenére sem veszett ki belőle.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik