A közelmúltban olvashattatok itt arról, hogy nemcsak az a bosszantó, ha késik egy járat, de az is, ha a kiírtnál előbb jön. Az akkor bemutatott esetet a BKK kivizsgálta, és mivel olvasónk panasza jogosnak bizonyult, kötbérezési eljárást indított a BKV-val szemben.
Az mindenképpen előrelépés, ha egy-egy esetet a BKK kivizsgál, különösen, ha az nem marad következmény nélkül. Bence levele azonban azt mutatja, hogy a hetekkel ezelőtti eset korántsem egyedi.
A BKV-nak (jelen esetben helyesen a BKK-nak – a szerk.) írni nem látom értelmét lassan, mert úgyis egy sablonlevelet küldenek ki, amit direkt olyan stílusban írnak meg, hogy az olvashatatlanságig unalmas legyen…
Na, de röviden: nem versenyre kéne mennie a menetidőnek. Ha “kakilnia” kell a sofőrnek, azt megértem, de egy olyan busz esetében, aminek nincs a másik végállomásán épület, ez nem indokolja a rohanást, főleg, ha ott kivarja az indulási idejét.
A 129-es most is négy perccel előbb ment el a Tárogató úti megállóbol, 7:54 helyett 50-kor, persze az orrom előtt. Az a négy perc bőven elég ahhoz, hogy időben kiérjek a megállóba, amitől amúgy is csak egy percre lakom…
Sikerült elérnem, mert a végállomást kihagyva elfutottam a Bölöni György utcáig, ahonnan látszott, hogy a busz áll már a végállomáson. Na, ezért megérte sietnie. Ki is várta, hogy 7:56-kor elinduljon.
Volt olyan, hogy 6 perccel jött előbb, akkor azért értem el, mert 6 perccel előbb kimentem a megállóba. És akkor még a végállomáson sem állt meg, hogy megvárja az indulási idejét. Mondjuk akkor lehet, hogy tényleg szorongatta az ihlet…
Teszem azt, ha épp drága nagyi készülődne előbb kimenni 4 perccel, és így elmegy az orra előtt, ő nem fog lefutni a következő megállóig. Igen, persze lehet azzal dobálózni, hogy a nyugdíjasoknak van elég idejük, de persze a közhelyeket is érdemes újragondolni.
