A múlt héten a Dunán levonuló árhullám miatt védekezésre ugyan nem volt szükség, de a víz elárasztotta a töltések és gátak közötti területeket. Ezeken a helyeken nagy tömegben találhatóak meg az árvízi csípőszúnyogok tojásai, és a lárvák fejlődése azonnal megindul – áll a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleményében.
A Duna felső és középső szakaszán biológiai módszerrel lépnek fel ellenük, ennek során egy baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a lárváknak helyet adó vízbe, jelen esetben az elárasztott területekre. A járművel megközelíthető helyekre autóra szerelt nagynyomású permetezővel juttatják ki a fehérjetartalmú folyadékot. Fás árterületeken, ártéri erdőkben repülőről szórnak granulátumot a szúnyogártalommal érintett területre, a szer a fák lombozatán áthatolva jut a vízbe. A granulátum hatóanyaga ugyanaz, vagyis a természetben is előforduló baktérium által termelt fehérje. Az alkalmazott készítmény minden más élőlényre ártalmatlan.
Az áradást megelőzően országszerte voltak nagyobb felhőszakadások, emiatt rengeteg kisebb lárvatenyészőhely alakult ki, ezeket csak részlegesen lehet kezelni. Mivel a kifejlett szúnyogok több helyen kirepültek, ezért az Ipoly és a Dráva mentén, a Szigetközben, Komárom környékén, a Dunakanyarban, Budapest több kerületében, a Csepel-szigeten, Baja és Mohács környékén földi kémiai szúnyoggyérítésre is szükség van.
Az OKF tájékoztatása szerint összesen 225 településen és hét budapesti kerület belterületén, összesen 42 ezer hektáron permetezik este és éjszaka a vérszívókat.
