Szúnyoggyérítésről szóló online konferenciát szerveztek civilek Pest megyei döntéshozóknak, amelyen sokak mellett a Főpolgármesteri Hivatal illetékes szakterületi vezetői és 17 kerületi önkormányzat, valamint több környékbeli település polgármestere, képviselője és szakértője vett részt. A szervezők célja az volt, hogy tudományos alapokra helyezve a módszereket fokozatosan csökkentsék a vegyszeres (deltamethrines) gyérítést, és jövőre összehangoltan, átlátható módon, környezetvédelmi és egészségügyi szempontok figyelembevételével történjen a szúnyogirtás minél több helyen – áll az ELKH Ökológiai Kutatóközpont közleményében.
Kémiai módszer
Az eseményen a téma egyik szakértő ökológusa, Dr. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy bárminemű szúnyoggyérítés inherensen ökológiai beavatkozást jelent, így az alkalmazott gyakorlat során a hatékonyság mellett az alkalmazott szerek és módszerek környezetkárosító hatását is figyelembe kell venni.
A leggyakrabban használt kémiai irtószer, a deltamethrin problémája, hogy nem szelektíven hat a célszervezetekre továbbá rövidtávú védettséget biztosít. „A szer ökotoxikológiai hatása jól ismert az irodalomból: sok más repülő rovart, köztük hasznos beporzókat is kiírt, de veszélyezteti a vízi gerinctelen és gerinces faunát is. A szer használata esetén ugyanakkor számolni kell a permetezéshez használt vivőanyag káros következményivel is” – hangsúlyozta a kutató.
Biológiai, komplex módszer
A kémiai módszer alternatívájaként létezik egy környezetkímélőbb megközelítés is, mely biológiai hatóanyagot használ (bakteriális toxin), és szelektíven hat lárvastádiumban, így nagyobb hatékonyságot eredményezhet szakszerű alkalmazás mellett. A biológiai módszernek is ismertek mellékhatásai, de összességében kisebb környezeti terhelést jelent, mint a kémiai megoldások. Egy több szempontból ideális szúnyoggyérítési gyakorlathoz az intézetigazgató egy több módszerre épülő integrált programot javasol, melyben nagy szerepet kap a lakossági közreműködés és az ökológiai koncepció.
Szegedi kutatók elmondták, hogy komplex módszerükkel a kijuttatott idegmérgek mennyiségét több, mint 70 százalékkal tudták csökkenteni, és kimutatták, hogy még az idei esős nyáron is a biológiai gyérítéssel ingerküszöb alá vihető a nem árvízi fajok csípésszáma. Kiemelték, hogy Szegeden a szúnyogirtásra fordított költség töredékére esett vissza, mióta áttértek a biológiai gyérítésre.
