Ennek a kormányzati ciklusnak a most véget érő év volt az egyetlen olyan időszaka, amikor a választóknak nem kell szavazniuk, hiszen a 2006-os választások után jövőre minden valószínűség szerint népszavazás, 2009-ben európai parlamenti választás, majd egy évvel később országgyűlési választások lesznek. Ennek ellenére a 2007-es esztendő bővelkedett programokban: Gyurcsány Ferenc sorra hirdette meg újabb programpontjait annak érdekében, hogy stabilizálja kormányát, amelynek mozgásterét még ebben az évben is jelentősen szűkítette a balatonőszödi beszéd „öröksége” – véli Gyulai Attila.
A Political Capital Institute elemzője szerint az év elején pártelnökké is választott Gyurcsány Ferenc a meghirdetett programok mentén továbbra sem tudta a kormány jövőképét úgy megjeleníteni, hogy azzal megállítsa a kormánypárti szavazók elbizonytalanodását, ami a legfontosabb oka a Fidesz jelentős előnyének a közvélemény-kutatásokban. „A miniszterelnök helyzetét nem segítette az sem, hogy egyre inkább az a kérdés vált meghatározóvá, mikor távozik a miniszterelnök és ki jön utána, nem pedig az, hogy Gyurcsány hogyan lehet képes stabilizálni pozícióját” – fogalmazott a politológus a FigyelőNetnek.
Gyurcsány Ferenc, Sólyom lászló, Szili Katalin és Lomnici Zoltán – õk alakították a politikát 2007-ben is (Fotó: MTI)
Az elmúlt évben az MSZP-n belül több politikus – például Szanyi Tibor – is hangot adott nemtetszésének, ők azonban egyelőre kisebbségben vannak. A reformok irányának helyességét is megkérdőjelező Szili Katalin azonban magára maradt, amikor azt javasolta, halasszák el az egészségügyi reformról szóló szavazást.
A Fidesz eltávolodott a radikálisoktól
2007 egyik újdonsága volt a szélsőséges csoportok, akciók napirendformáló tényezőként való megjelenése, illetve egy új szereplő, a Magyar Gárda feltűnése, valamint a Jobbik láthatóvá válása. Mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy a szélsőségek mögött nincs számottevő társadalmi támogatottság – véli Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője. Egyetért vele Gyulai Attila is.
„A tüntetések szerepe csökkent az elmúlt évben: jól látható, hogy a Fidesz támogatása nélkül az utcai demonstrációk nem vonzanak akkora tömeget, mint 2006-ban. Ezzel párhuzamosan pedig azok a csoportok, amelyek az utcai demonstrációkra helyezték a hangsúlyt, egyre inkább elszigetelődtek. A Jobbik stratégiája azonban eltérő volt: a Magyar Gárda megalakításával képes volt megszólítani a radikális szavazók egy részét, a Fidesz pedig inkább távolodott ettől a politikai iránytól” – véli a Political Capital elemzője.
Nem volt váratlan esemény
Váratlan történésre, komoly változásra, a felek pozícióját érdemben átalakító eseményre nem került sor 2007-ben, a pártok versenyhelyzete alapvetően nem változott: a Fidesz jelentősen vezet, míg az MSZP nem volt képes javítani támogatottságán – foglalta össze az évet Szomszéd Orsolya. A politológus szerint mindez azt mutatja, hogy semmilyen ügy, téma nem volt komoly hatással a politikai szereplők erőpozíciójára, sem az egész évben zajló koalíciós viták, sem a miniszterelnök kezdeményezései nem befolyásolták lényegesen a kormányoldal helyzetét.
„A számos bejelentett program, meghirdetett pont ellenére úgy tűnik, nincs látható eredménye a kormányzásnak, nincs olyan produktuma, amit sikerként mutathatna fel annak ellenére, hogy a koalíciós partnerek megállapodtak az egyik legfontosabb kérdésben, és végül a parlamenti többség elfogadta az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt. Eközben a Fidesz egyértelműen a népszavazást állította politikája középpontjába, amelynek kifutása ugyan csak későbbre (a következő évben) várható” – véli a politológus.
Kétszeres Fidesz-támogatottság
A 2007-es év a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz abszolút sikerét hozta: végig nagy arányban vezetett a szocialisták előtt. A Tárki felmérése szerint míg az MSZP a teljes szavazókorú népességen belül 20 százalékról 13 százalékig „küzdötte le magát” – leszámítva a júliusi 21 százalékos átmeneti emelkedést –, a Fidesz támogatottsága viszonylag egyenletesen a februári 26 százalékról júliusra 35-re, decemberre pedig 36-ra emelkedett. De hasonló adatokat mutatnak a többi kutatócégek eredményei is: a Szonda Ipsosnál ugyanebben a szegmensben januárban 21-34, decemberben viszont már 16-34 arányban nyert Orbán Viktor pártja.
A kis pártok közül az MDF volt az év nyertese: a Szonda Ipsosnál a február-márciusi 5 százalékról ugyan év végére 3 százalékra esett vissza Dávid Ibolya pártja, a Tárkinál pedig kettőn állt az év utolsó három hónapjában, ám még így is megelőzi az SZDSZ-t és az alig kimutatható KDNP-t. A liberálisok 2007-ben minden kutatónál 2-3 százalék között ingadoztak, a kereszténydemokraták pedig csak év közepén érték el olykor az egy százalékot.
Népszerűtlen egészségügyi miniszterek
A politikusok népszerűségi listáján az élbolyban nem történt nagy változás 2007-ben: Sólyom László szinte végig vezetett és Dávid Ibolya is végig dobogós volt a Medián adatai szerint. A legnépszerűbbek között kapott helyet Szili Katalin, Göncz Kinga és Orbán Viktor is. Gyurcsány Ferenc január-februárban még a 12. volt a húszas listán, november-decemberre azonban lecsúszott a 16. helyre. A közhangulat változását jól mutatja, hogy a korábban örökös sereghajtó Kövér László az év végére már a 10. volt, míg a lista utolsó helyét a mindenkori egészségügyi miniszter vette át: januárban még Molnár Lajos volt a legkevésbé kedvelt politikus, decemberben már Horváth Ágnes került erre a helyre.
