Donald Trump népszerűségét megmagyarázhatják a klasszikus maszkulinitásról alkotott amerikai sztereotípiák – írja a Penn State Egyetem kutatására hivatkozva az Eurekalert. A szakértők szerint a 2016-os elnökválasztáson ez segíthette sikerre a volt elnököt, a 2020-ason pedig ez lehetett az oka, hogy nagy eséllyel indult.
Több korábbi kutatás bebizonyította már, hogy azok, akik nagyra tartották a férfiasság kulturális elvárásait, azaz a erőt, a kitartást és a dominanciát, nagyobb eséllyel szavaztak Trumpra, mint azok, akik ilyesmit nem becsültek. Az eredmény akkor is maradt, ha korrigálták nemre, politikai hovatartozásra, vagy arra, hogy ki mennyire bízott meg az Egyesült Államok kormányában.
A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány konklúziója leginkább az, hogy bár az Egyesült Államok látszólag készen áll egy női elnökre, ahhoz, hogy meg is valósuljon ilyesmi, előszor a mérgező férfiasság ideálját kell elengedniük az embereknek. A kutatók azt is kiemelték, hogy mivel az amerikai politikusok nagy része még mindig férfi, a kampányok általában a férfias személyiségjegyekre építenek, hogy meggyőzzék a választókat: az aktuális jelölt a legrátermettebb a feladatra.
A fenti attitűdöt egyébként általában a republikánusok használják ki, míg a demokratákat nőiesnek, gyengének titulálják. Trump 2016-ban ugyanezt csinálta Hilary Clintonnal, akit szexista megjegyzésekkel illetett, magát pedig férfias, sikeres üzletembernek állította be.
A kutatáshoz a szakértők 2007 ember válaszát nézték át összesen hét korábbi kutatásból, a metaanalízis a 2016-os, és kisebb részben a 2020-as választásokról szólt.
Talán nem meglepő, hogy a kulturális maszkulinitás felé húzóknál magasabb volt a szexizmus, rasszizmus, homofóbia, idegengyűlölet és iszlamofóbia aránya is.
