A homoszexuális embereknek joguk van ahhoz, hogy családban éljenek. Ők is Isten gyermekei. Senkit sem szabad megfosztani ettől, vagy szenvedésre késztetni
– fejtette ki Ferenc pápa a napokban bemutatott, Francesco című dokumentumfilmben, és ez jelentős különbség az elődei mondataihoz képest. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy a római katolikus egyház engedélyezné az azonos neműek házasságát, ezt Ferenc is ellenzi, és a bejegyzett élettársi kapcsolat, vagyis a polgári jogi szabályozás mellett állt ki.
Ferencet az egyház konzervatív szárnya évek óta azzal támadja, hogy felhígítja az egyház doktrínáit, és hagyja, hogy a kulturális változások befolyásolják a megváltoztathatatlan szabályokat.
A nyilatkozata egyértelműen ellentmond annak, amit az egyház régóta tanít az azonos neműek kapcsolatáról
– nyilatkozta Thomas Tobin, a Providence-i egyházmegye püspöke, Ferenc egyik fő kritikusa, aki szerint a pápának pontosítania kell a mondatait.
Amelyekről egyelőre nem teljesen világos, hogy mikor és kinek mondta őket. Evgeny Afineevsky, a film rendezője azt állította a New York Timesnak, hogy neki, vatikáni körök szerint azonban a kijelentéseket az egyházfő 2019 májusában egy mexikói újságírónak, Valentina Alazrakinak tette, ő viszont nem emlékszik ilyen mondatokra a pápától.
A megjegyzés mindenesetre valószínűleg olyan vitát vált ki, amilyet a pápa többször megpróbált már elősegíteni egyes, korábban tabuként kezelt kérdésekben. Feltehetően az sem véletlen, hogy a pár hete megjelent enciklikájában, ami az egyik legfontosabb megnyilatkozása, nem említette ezt a témát, miközben a filmben annak minden központi témájáról beszél, a migrációról, a szegénységről, a kirekesztésről és a társadalmi igazságtalanságokról.
Mert bár a homoszexuálisokkal kapcsolatos hozzáálláson változtatott Ferenc, az egyház tanításán és politikáján nem, márpedig a katolikus egyház a növekedés lehetőségét elsősorban a déli féltekén látja, ahol kevésbé toleránsak a homoszexualitással – írta Jason Horowitz a New York Timesban. Noha pont ott lehetnek forradalmi értékűek Ferenc kijelentései, ahol a homoszexualitást büntetik – vélekedett a Telegraphnak Thomas Reese jezsuita pap, író, megjegyezve, hogy a pápa megnyilatkozása a híveket a konzervatív, pünkösdi, karizmatkus felekezetek felé, de akár a muzulmán imámokhoz is terelheti.
Ferenc hazájában, Argentínában egyébként 2010-ben iktatták törvénybe a melegházasságot, amit ő Buenos Aires-i bíborosként ugyan nem támogatott, de már akkor is az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata mellett volt.
Attól sem tekinthetünk el azonban, hogy a katolikus országok egy részében nemcsak az egyház, de a konzervatív politika is egészen más hangot üt meg a kérdésben. Nem kell messzire menni, Lengyelországban Andrzej Duda elnök újraválasztási kampányában komoly szerep jutott az azonos nemű párok megbélyegzésének, Orbán Viktor pedig nemrég arról beszélt, hogy Magyarország türelmes a homoszexuálisokkal, csak „hagyják békén a gyerekeinket”.
Ferenc pápa eddig is liberálisabb volt elődeinél, emlékezetes, amikor 2013-ban egy vélhetően meleg papról kérdezték, úgy felelt:
ki vagyok én, hogy elítéljem?
2016-ban kiadott levele (A szeretet öröme) pedig arra buzdította a papokat, hogy azokat is lássák szívesen, akik nem hagyományos családban élnek: melegeket, egyedülálló szülőket és házasságot nem kötő párokat. Majd amikor találkozott egy chilei meleg férfivel, a filmben ugyancsak szereplő Juan Carlos Cruzzal, aki gyerekkorában papi szexuális zaklatás áldozata volt, azt mondta az egyházfő: „Isten tett ilyenné, és így szeret téged. A pápa is így szeret téged”.
Mostani kijelentése azért lehet a korábbiaknál is fontosabb, mert nemcsak a homoszexuálisok elfogadásáról beszélt, hanem a párkapcsolataikról. Komoly lépésnek értékelte ezt James Martin jezsuita pap, aki előzőleg arról írt könyvet, az LMBTQ emberek hogyan érezhetik szívesen látottaknak magukat az egyházban, és a Vatikán Kommunikációs Titkárságának volt a tanácsadója:
Ezek után nehezebb lesz a püspököknek azt mondaniuk, hogy az azonos neműek párkapcsolatának polgári jogi elismerése veszély a házasságra. Félreérthetetlen támogatás ez.
Így gondolja Tobin püspök is, csakhogy szerinte az egyház nem pártolhatja az „erkölcstelen” kapcsolatok elfogadását.
Az azonos neműekhez vonzódók Isten szeretett gyermekei, törvényben el kell ismerni és védeni a személyes emberi és polgári jogaikat. Ugyanakkor a házasság szentségét szimuláló élettársi kapcsolat legalizálása nem megengedhető
– fejtette ki.
Az egyház tanítása szerint egyébként a homoszexualitás nem bűn, és a Katolikus Egyház Katekizmusában is az áll: „Nem elhanyagolható azon férfiak és nők száma, kiknek homoszexuális hajlama nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük számára próbatétet jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét.”
Igaz, csak a hajlammal elnéző az egyház, a homoszexuális cselekedeteket rendetlennek, a természetes törvénnyel ellentétesnek tartja, és úgy ítéli meg: „nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.”
Ferenc elődei ellenezték az azonos neműek kapcsolatának polgárjogi elismerését is. II. János Pál idején, 2003-ban, az egyház tanítását meghatározó Hittani Kongregáció kiadott egy dokumentumot Megfontolások az azonos neműekről címmel. Ezt a hivatalt Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek vezette ekkor, és az írásban az áll, hogy a homoszexuálisoknak kijáró tisztelet ellenére az egyház a homoszexuális viselkedést nem engedélyezi, és a melegek kapcsolatának jogi elismerését sem támogatja. Amit a mostani pápa támogat, azt ez az irat még „egy deviáns viselkedés jóváhagyásának” tekintette. Ám a dokumentum címében nem véletlenül a megfontolás szó szerepel, az abban foglaltak nem részei az egyház tanításainak. Ez persze Ferenc szavairól is elmondható.
Ferenc ugyanakkor nemcsak abban ért egyet az elődeivel, hogy a házasság szentségében csak egy férfi és egy nő alkotta pár részesülhet, hanem abban is, hogy senki sem választhatja meg a nemét, és attól is távol tartaná a papi szemináriumok vezetőit, hogy meleg jelölteket vegyenek fel, mert félő, hogy később kettős életet fognak élni. Kinyilatkoztatása abból a szempontból mégis fontos lehet, hogy az egyház és így a követői talán elnézőbbek lesznek a melegekkel – ami egy már zajló folyamat, az Egyesült Államokban legalábbis 2009-ben még a katolikusok 42 százaléka támogatta az azonos neműek házasságát, míg tíz évvel később már 61 százalék. Attól azonban, hogy a Vatikán is elismerje azt, nagyon messze vagyunk.
Kiemelt kép: A magánkihallgatásra érkező Ferenc pápát fotózzák az Olasz Rendőrség Vatikáni Közbiztonsági Felügyelőségének tagjai a Vatikán VI. Pál termében 2020. szeptember 28-án. Fotó: MTI / EPA-ANSA / Ettore Ferrari
