Miközben sokmilliárdos vissza nem térítendő állami támogatásokat kapnak a vidéki szálláshelyek, és több száz millió forintot fordítanak vidéki tourinform-irodák és idegenvezetők megsegítésére, addig a budapesti vállalkozók és cégek kimaradnak az állami pénzosztásból. Pedig a nyár végére kijelenthető, hogy a budapesti idegenforgalom kapta a legnagyobb ütést a koronavírus-járványtól. Míg a vidéki szállásadók valamennyit vissza tudtak hozni a kiesett bevételükből a júliusi-augusztusi foglalások berobbanásával, a fővárosi turizmus reménytelen helyzetbe került a külföldiek elmaradásával.
Láthatatlan budapesti adatok
A legfrissebb adatok szerint júliusban a hazai szálláshelyekre közel 1,4 millió vendég érkezett, közülük 1,2 millió magyar volt. Az itthon nyaralók száma így júliusban 100 ezerrel meghaladta az egy évvel korábbit. Az 1,2 millió belföldi vendégből viszont csupán 31 ezer ment Budapestre, miközben a Balaton térségébe 504 ezren látogattak el.
És habár a helyzet valamennyit javult a fővárosban is az elmúlt egy hónapban (júliusban 78 ezer vendég érkezett a fővárosba, júniusban még csak 29 ezer), a budapesti adatok még így is annyira elenyészők, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében arról ír, hogy az 1,4 millió, magyarországi szálláshelyre érkező vendégből 1,4 millió vidéki szálláshelyet választott.
Az MTÜ júliusban elindította ugyan a Budapest visszavár! kampányát, de a kezdeményezés valószínűleg önmagában kevés lesz a fővárosi turizmus újraindításhoz. Főleg úgy, hogy a vidéki turizmusban tevékenykedő vállalkozók már komoly állami segítséget kaptak.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója májusban jelentette be, hogy a kormány 150 milliárd forintot biztosít turisztikai fejlesztésekre. Ebből 83 milliárd forintot osztottak ki nagy kapacitású vidéki szállodák fejlesztésre, építésére, 60 milliárdot kisebb vidéki szálláshelyeknek, 5 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot a Balaton-parti kempingeknek, és több száz millió forint jut vidéki tourinform-irodáknak és idegenvezetőknek. Megkérdeztük a turisztikai ügynökséget, hogy a fővárosi vállalkozók is számíthatnak-e hasonló segítségre.
A válasz sok mindenre kitért, de kérdéseinkre nem igazán felelt.
- Először azt ecsetelték, hogy a kormánnyal együttműködve a válságból való kilábalást adócsökkentéssel és a fejlesztések folytatásával segítették, „elérve azt, hogy átsegítsék a vállalkozásokat ezen a nehéz időszakon”, majd hosszú felsorolásba kezdve leírták, hogy kedvezményes hitellehetőséggel, hitelmoratóriummal, megemelt keretösszegű és kedvező adózású SZÉP-kártyával, a közterület-használati díjak elengedésével, a Kurzarbeit bevezetésével támogatták a szektorban dolgozókat, és december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót.
- Kitértek a Pest megyének megítélt 80 milliárd forintos támogatásra, ebből azonban Budapest nem kap, és a program keretében amúgy is csak 2 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatot szálláshelyfejlesztésre. Így Pest megyének nyolcadannyi pénz jut erre a célra, mint amennyit Mészáros Lőrinc érdekeltsége kapott a szállodáira.
- Az MTÜ arról is írt, hogy a Széchenyi Turisztikai Kártya segítségével a turisztikai vállalkozások szabad felhasználású, nulla százalékos kamatozású hitelhez jutnak.
- Végül egy mondat erejéig szóba került a főváros is: „a budapesti turizmus népszerűsítése, Budapest belföldi úti célként való pozicionálása érdekében belföldi és nemzetközi kampányokat indított a Magyar Turisztikai Ügynökség annak érdekében, hogy minél több magyar család látogasson el a fővárosba és az autóútnyi távolságban lévő külföldi desztinációkból is felkeressék fővárosunkat”.
Tény, hogy az MTÜ által felsorolt segítség minden, az idegenforgalomban dolgozó vállalkozónak jól jön, így a budapestieknek is, de direkt támogatás a fővárosba nem érkezett, és a válaszból arra lehet következtetni, hogy nem is fog.
Fel kell készülni arra, hogy az emberek másképpen utaznak majd
Az állami támogatásokkal és az MTÜ-vel való együttműködéssel kapcsolatban megkerestük a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetőjét, Faix Csabát. Azt írta, arra csak az állam képviselői tudnak válaszolni, hogy a vidékieket segítő támogatásokhoz hasonlóra számíthatnak-e a fővárosiak is. Annyit viszont megjegyzett, hogy különösen indokoltnak tartja a budapesti vállalkozók támogatását, miután
a nyári szezon megmutatta, hogy a budapesti vállalkozások kerültek a legnehezebb helyzetbe, mert Budapest turizmusában kiemelkedő volt a külföldi vendégek aránya (85-90 százalék).
Párbeszéd azért zajlik az MTÜ és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ között, és amiben csak tudnak, együttműködnek. Már több egyeztetést is tartottak,
de sajnos a kormány nem fogadta meg az összes javaslatunkat, így mi látunk még eszközöket, amivel a kormány segíteni tudna
– nyilatkozta Faix, aki szerint a legfontosabb olyan intézkedések kidolgozása lenne, amelyek arra ösztönzik a belföldi turistákat, hogy utazzanak Budapestre.
Példaként említette a főváros saját költségén, a szállodaszövetséggel közösen létrehozott Budapest Restart Kártyát, amellyel kedvezményesen lehet szállodai szobákat foglalni. Ezen kívül a kártyához jár egy ingyenes belépő az összes fővárosi strandra és egy a fővárosi fürdők valamelyikébe, valamint egy ingyenes buszos hop on, hop off túra. Elindítottak továbbá egy kampányt, hogy jobban megismertessék a fővárost mint úti célt a vidéki emberekkel.
Flesch Tamás, a szállodaszövetség elnöke nemrég azt mondta, tavasszal még abban bíztak a szakemberek, hogy szeptemberre helyreáll a fővárosi idegenforgalom, de ma már kijelenthető, hogy 2021 húsvétjáig ez biztosan nem történik meg. Faix szerint is legkevesebb ennyi idő kell a budapesti turizmus helyreállásához, ezért a legfontosabb feladatuk most felkészülni arra, hogy a következő években várhatóan mások és másként fognak majd utazni, és az MTÜ-vel és a szakma többi szereplőjével közösen kitalálni, hogyan reagáljanak erre a helyzetre.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu
