A rendszerváltás idején megalkotott önkormányzati törvény alapvető átrendezéséről van szó, megváltozhat a feladatmegosztás, a forrásmegosztás, tehát annak a rendszernek az alapjai, amit 1990-ben fektettek le – kommentálta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azt a törvényjavaslatot, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be az Országgyűlésnek.
A tervezet értelmében a legalább ötmilliárd forint költségigényű beruházások adóbevételeit a településektől a megyei önkormányzathoz irányíthatják. A recept adott: a Pest megyei Göd esetében korábban kormányrendelettel tették át az ellenzéki vezetésű település adóbevételeinek egy részét a fideszes többségű megyei önkormányzathoz. A Samsung-gyár által megfizetett iparűzési adó elterelésével a város bevételének harmada veszett el, a beruházás bővítése után a város kasszájából kieső összeg 10 milliárd forint is lehet. Míg a gödi vezetés az Alkotmánybíróságtól várja a jogszabály felülvizsgálatát, a kormányoldal törvényerőre emelné a rendeletként csak a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályt, és egy sor további beruházásra kiterjesztené az alkalmazását. Ugyanis amíg az egy hónapja kihirdetett rendelet a viszonylag ritka, 100 milliárdosnál nagyobb projektek esetében tette lehetővé a különleges gazdasági övezet kijelölését és a megyei önkormányzat bevonását, az ötmilliárdos korlát szinte minden komolyan vehető nagyberuházást érint.
Hétfőn egyébként még nem erről volt szó, a TÖOSZ-nak a múlt pénteken megküldött anyagban lényegesen magasabb összeghatár szerepelt, és hétfőn erről is egyeztettek a Miniszterelnökségen. Schmidt Jenő szerint – aki nem mellesleg a Somogy megyei Tab Fidesz-KDNP-s polgármestere – már ekkor jelezték ellenvetéseiket, de hiába.
Tatabánya akár 6 milliárdot is veszíthet
Egyelőre nem világos, pontosan mit jelent az új beruházás kitétel, tehát kell-e aggódniuk azoknak a településeknek, ahol már kivitelezés alatt álló, de még át nem adott kiemelt beruházás van, vagy csak a törvény hatályba lépése után bejelentett, illetve átadott fejlesztésekre, bővítésekre vonatkozna az újraelosztás. Azt, hogy mely települések lehetnek Semjén előterjesztésének legnagyobb vesztesei, egyelőre csak tippelni lehet, de támpontot ad a Brüsszelnek elküldött, a Pénzügyminisztérium által összeállított konvergenciaprogram, amelyben felsorolták, az utóbbi időben bejelentett nagy értékű beruházásokat. Az ötmilliárd forintot meghaladó fejlesztéseket ebben a táblázatban szedtük össze:
A programban már átadott beruházásokat is feltüntettek, így a részletek megjelenéséig nem tudhatjuk, hogy a listában szereplő fejlesztéseket minden esetben érinti-e a miniszterelnök-helyettes javaslata. Annyi azért jól látszik, hogy több ellenzéki vezetésű településnek lehet félnivalójuk, legalábbis a listán 41 ellenzéki, civil vagy független polgármester vezette önkormányzat van, és 34 kormánypárti irányítású.
- Tiszaújvárosban 396 milliárd forintos beruházással épít polioüzemet a Mol, a fejlesztéshez komplett konténervárost építettek fel a külföldi vendégmunkásoknak. Az üzemet még nem adták át, így a szocialista vezetésű település is aggódhat a bevételei miatt. Már csak azért is, mert az üzem környezete a Mol Petrolkémia Zrt. területe, amit ha különleges övezetté minősítenek át, a település bevételei töredékükre csökkenhetnek.
- A lista egyik legnagyobb vesztese lehet a Győr-Moson-Sopron megyei Bezenye. Az ezerfős település mellé egy egész falut húznak fel a Kraft AG 320 milliárdos agrárfejlesztése keretében.
- Hatalmas fejlesztési összeggel, 225 milliárd forinttal szerepel a listán a XVIII. kerület, illetve az itt található Budapest Airport. Semjén javaslata a fővárosi kerületekre nem értelmezhető, Budapesten ugyanis az iparűzési adót a fővárosi önkormányzat veti ki, és képlet szerint osztozik rajta a kerületekekel, így a DK-s vezetésű városrész is megnyugodhat.
- Nem úgy, mint az ellenzéki Veres Pál vezetése alatt működő Miskolc, ahová olyan hatalmas beruházók érkeznek, mint a Lufthansa és a Bosch.
Pécs polgármestere, Péterffy Attila az Azonnalinak arról beszélt, hogy a beruházások terheit a város viseli:
A dolgozók a pécsi tömegközlekedést, közutakat veszik igénybe, a gyárnak valamilyen kibocsátása így is-úgy is lesz, magyarán Pécs városát terheli minden. Egyedül az előnyét nem látnánk a beruházásnak, mert azt majd a megye látja.
Több, a táblázatban szereplő települést, illetve polgármestert is megkérdeztünk Semjén javaslatáról. A településvezetők ugyanarról számoltak be: lázasan zajlik a javaslat jogi értelmezése, a lehető legjobb és legrosszabb forgatókönyvek számbavétele. Amíg nem lehet biztosat tudni az érintettek köréről, addig abban bíznak, hogy a kormány nem húzza ki a lábuk alól a talajt.
Az ellenzéki vezetésű Tatabánya öt nagy értékű fejlesztést tudhat magáénak. A település társadalmi kapcsolatok irodája kérdésünkre közölte: a pontos kalkulációkhoz a részletek pontos ismeretére lenne szükség, például arra, hogy a már folyó vagy a jövőben megkezdődő beruházások értéke szerint választják ki az érintett társaságokat.
A közvetlen környezet sem értelmezhető ilyen szempontból – a szomszédos területek érintettek, a székhely vagy a telephely szerint történik a besorolás, vagy az egész érintett ipari park beleesik ebbe az övezetbe? Mindezek alapján az adóbevétel kiesés 500 milliótól 6 milliárdig is terjedhet a tavalyi teljesítményt figyelembe véve, ami természetesen a járvány miatt jelentősen változhat, ahogy a beruházások mértéke és ütemezése is
– tették hozzá.
Schmidt Jenő úgy látja: életidegen az az indoklás, hogy a módosításra a beruházások felgyorsítása miatt van szükség, hiszen minden kormány és település örül egy-egy nagyobb beruházásnak, azok elé nem gördítenek akadályokat, az iparűzési adó települések közötti megosztása pedig egy adójogi változtatással is megoldható lenne.
Az ő értelmezésében a javaslat most nem jelent megvonást, az a jövőbeli beruházásokat érinti. Hatásosságával kapcsolatban azonban kétségei vannak, ha azt valóban a leszakadó régiók felzárkóztatását szolgálja.
A javaslat a különleges gazdasági övezetté nyilvánítás lehetőségét teremti meg, a magyarázat szerint azért, hogy rosszabb helyzetben lévő helyszínekre is zökkenőmentesen odatelepülhessenek nagyberuházások. Bár nagyon szívesen látnám, ha a Dél-Dunántúl elmaradottabb részein vagy Zala nehéz helyzetű térségeiben létrejönnek 5 milliárd forintnál nagyobb beruházások, de valószínűleg a törvényi könnyítés ellenére sem ezeket a helyszíneket választják majd
– véli. Hozzátette: bonyolítja a helyzetet, hogy nagyon nehezen értelmezhető szituáció, amikor egy településen működő vállalkozás nem a települést gazdagítja, hanem egy virtuális önkormányzatot, amely vagy visszaoszt az adóbevételekből pénz, illetve fejlesztés formájában vagy nem.
Különösen pikáns lehet a megyei jogú városok helyzete, ezek lakosainak a megyei közgyűlés összetételére nincs is beleszólásuk, lakóhelyük adóbevételeinek egy részével mégis a megyei önkormányzat rendelkezne. Innentől egyetlen gondolati ugrás elképzelni azt, hogy egyes települések akár ellenérdekeltek is lehetnek: miért támogassanak egy olyan nagyvállalkozást, amelyből gyakorlatilag semmi hasznuk nem származik?
A célt értem, de az ahhoz rendelt eszközrendszert nem, mert az túl kemény és alapjaiban változtatja meg a 1990. évben létrejött önkormányzati rendszert, ami alapján ma működnek az önkormányzatok. Ennek még ki kell állnia az alaptörvény próbáját is
– összegezte benyomásait Schmidt Jenő.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu
