Gazdaság

A polgármester veszélyes anyagokról akart információt, mire elvették a várostól az ipari parkot és a milliárdos adóbevételt

Évek óta megy az ipari parkok állami kézbe vétele, és a helyben szedett adók megnyesése is napirenden van egy ideje. A különleges gazdasági övezet feltalálásával nem kell pénzt áldozni egy terület megvásárlására sem, és egy mozdulattal ki lehet csavarni a települési önkormányzat kezéből az iparűzési adó kivetését és beszedését. Az első áldozat az ellenzéki vezetésű Göd, a kérdés, hogy lesz-e több.
Korábban a témában:

Különleges gazdasági övezetté nyilvánította az ellenzéki vezetésű Gödöt a kormány, és ezzel a Samsung-gyár által megfizetett iparűzési adót, a város bevételének harmadát a fideszes többségű Pest megyei önkormányzathoz irányította. A helyi ipari park esete példa lehet arra, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet olyan ügyeket is „megoldhat”, amik az elmúlt hónapokban gondot okoztak a kormánynak.

A gödi Samsung-gyár története a 2000-es évek elején kezdődött, amikor az üzemben még televíziókhoz gyártottak képcsöveket. Ezzel 2014-ben leálltak, ám a telephelyet nem adták el, és 2018-ban elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártásába fogtak próbaüzemként. A beruházás terület-, és telepbővítéssel járt, ami egyszerre kapott komoly kormányzati támogatást, és váltott ki erős tiltakozást helyben. Gödi lakosok szóvá tették

  • az új beépíthető területet megteremtő erdőirtást,
  • a vendégmunkások seregének feltűnését a 20 ezres kisvárosban,
  • és a növekvő zajterhelés, porkoncentráció, illetve a jövőbeni károsanyag-kibocsátásától való félelem is táplálta az ellenállást.

A városban több közmeghallgatást is tartottak, de az elégedetlen, aggódó lakosokat nemigen sikerült megnyugtatni. Egy ilyen, 2018-as eseményen, a civil felvetésekre tárta szét a kezét Göd akkori fideszes polgármestere, Markó József, és jelentette ki, hogy sok mindent nem lehet tenni a projekt ellen, „a döntés ugyanis fenn született meg.”, az önkormányzatnak a fideszes vezető szerint csak végrehajtói szerepe lehet. Ekkor a bővítés már kiemelt beruházásnak számított a kormány jóvoltából, ami gyorsított engedélyezési eljárást is jelent.

Csakhogy az önkormányzat asszisztáló hozzáállása tavaly ősszel megváltozott, Markót és a korábbi fideszes többséget leváltották az önkormányzati választáson, az új polgármester a momentumos Balogh Csaba lett, aki egészen más attitűddel állt a Samsung-gyár bővítéséhez, miközben annak hasznát a város szempontjából nem vonta kétségbe. Egy januári közmeghallgatáson például – a gyár képviselői mellett ülve – kijelentette: „Én a lakosok oldalán állok.” Ami azt jelenti – magyarázta a polgármester már a 24.hu megkeresésére –, hogy kontrollt és átláthatóságot szeretett volna vinni a beruházás lefolytatásába.

Az ipari területen lévő, illetve oda vivő utak az önkormányzatéi (voltak eddig), ami alkupozíciót jelentett.

Elképzelésünk szerint az utak használatát ahhoz a feltételhez kötöttük volna, hogy a gyár szolgáltasson számunkra adatot a környezetvédelmi szempontból veszélyes anyagok használatáról, azok mennyiségéről. Ezzel a lakosok szempontjából is megnyugtató monitoringrendszer jöhetett volna létre, de ilyen adatszolgáltatás, lévén az utak is a Pest megyei önkormányzathoz kerültek, most aligha fog megvalósulni

– mondta Balogh.

A polgármester egy másik esetet is említ, ami a kormány beavatkozásához vezethetett: „a járványhelyzetre tekintettel a katasztrófavédelem azt javasolta az önkormányzatnak, hogy a közmeghallgatást folytassuk le online formában, én ezt viszont elleneztem. Nem cserélhető fel egy élőszóbeli hozzászólás egy csetkérdésre. Ők viszont nem fogadták el az érvelésemet, és úgy tűnik, ezt a kört lezártnak tekintik közmeghallgatás nélkül is. Ezért bírósághoz fordulunk. Az utak és az elvett adóbevételeink miatt pedig az Alkotmánybíróságra megyünk.”

Orbán Viktor, Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója és Jim Gun Hjong dél-koreai nagykövet a gödi gyár megnyitóünnepségén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Stratégiai kérdések

Az Orbán-kormány szempontjából a gödi Samsung-gyár valóban stratégiai jelentőségű ügy. Néhány nappal az önkormányzati választás előtt jelentették be Szijjártó Péter külügyminiszter jelenlétében, hogy 390 milliárd forinttal bővíti akkumulátorgyárát a Samsung SDI, ami 1200 új munkahelyet hoz létre. A bejelentésen ott volt a fideszes polgármester is, de ez sem mentette meg Markó József székét. Ráadásul a kormány szívügye, a keleti nyitás látványos eredményeként lehetett tálalni a koreai beruházást, a sajtótájékoztatón a külügyminiszter meg is említette, hogy az elmúlt öt évben mindig Németország volt a fő befektető Magyarországon, 2019-re viszont Dél-Korea lett a legnagyobb beruházó, a távol-keleti cégek több mint 400 milliárd forinttal pörgették a magyar gazdaságot.

Később kiderült, hogy a magyar állam 108 millió eurós támogatást ad a bővítéshez, ami – akkori árfolyamon számítva – megközelítőleg 35 milliárd forint. Az Európai Bizottság emiatt tavaly ősszel vizsgálatot indított, megkérdőjelezve, hogy a támogatás megfelel-e az uniós szabályoknak.

Göd jelenlegi polgármestere azt mondta lapunknak, hogy az adóelvonás csak idén 1,2 milliárd forint kieséssel jár, ami jelentős, de 2,8 milliárdnyi tartaléka van a városnak a gyár számára értékesített földekből.

„Ebből ezt az évet meg tudjuk oldani, és reméljük, hogy az év végére helyreáll a rend, bízunk az Alkotmánybíróság döntésében is” – tette hozzá.

Eddig csak az iparűzési adó átalakítása volt napirenden, az újdonság, hogy a kormány kicsavarja egy település kezéből a helyi adók beszedésének a jogát. Tavaly novemberben a nagyvárosokra szabott tervet jelentett be a kormányzat, eszerint az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani. Sokan ezt úgy fordították, hogy az állam sakkban tartaná a fővárost és több vidéki nagyvárost, mivel az iparűzési adó meghatározó a költségvetésükben. Ez még olyan fideszes vezetésű fellegváraknak is betenne, mint Győr, amely az ország második legnagyobb iparűzésiadó-bevételű városa évi 21-23 milliárd forinttal, aminek több mint fele az Auditól érkezik.

Idén februárban aztán Varga Mihály pénzügyminiszter állt elő újabb ötlettel: a gazdaság növekedése érdekében megvágják az iparűzési adó alapját úgy, hogy le lehessen írni belőle az értékcsökkenést, és emelik a levonható kutatás-fejlesztési költségeket. Ami az ötlet súlyát illeti, az iparűzési adó a legnagyobb és kiszámítható bevételi forrás a településeken, 2018-ban 711,2 milliárd forint folyt be belőle a helyi kasszákba. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben aztán a kormány a gépjárműadó átirányításáról döntött a központi költségvetésbe, ami 34 milliárd forinttal rövidítette meg az önkormányzatokat.

De nemcsak a helyben kivetett adók visszaszorítására mutatkozott szándék, hanem a külföldi befektetések elhelyezésének központi terelésére is. Az Orbán-kormány még 2015 végén létrehozta az állami tulajdonú NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-t, amelynek feladata, hogy országos iparipark-hálózatot alakítson ki. A cég sorra vásárolt fel fejlesztési területeket Pátytól Miskolcig, hogy ezeket egymást követő állami tőkeinjekciókból ipari parkká alakítsa, benépesítse befektetőkkel, és még az üzemet is megépíttesse számukra.

Kormányzati lépések tehát már eddig is voltak a helyi önkormányzatok visszaszorítására és a befektetések hasznának besöprésére, a különleges gazdasági övezet bevezetésével azonban a kettő egy füst alatt elintézhető.

A kormány rendeletében különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja az új beruházás vagy üzembővítés megvalósítását szolgáló helyszínt és annak környezetét a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülésére vagy újak létrehozására hivatkozva. A koronavírus árnyékában hozott intézkedésre a nemzetgazdasági szempontból kiemelt, 100 milliárd forintnál nagyobb összköltségű beruházások esetében van mód. Az iparűzési adó kivetésének és beszedésének a jogát áttestálják a megyei önkormányzatra, de a település búcsút inthet a területről származó többi helyiadó-bevételnek is.

A beszedett pénzt a megyei önkormányzat továbboszthatja, de abból biztosan kevesebb jut a településnek, mint korábban. Az adó a megye területén fekvő – főleg, de nem kizárólag a beruházással érintett – településeken megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására fordítható, és 5 százaléka elmehet a megyei önkormányzat működési költségeire is.

Kiemelt ügyek

Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásból rengeteg van, a Magyar Narancs több mint kétezret számolt össze már 2018-ban, azóta pedig csak bővült a kör. Az eredetileg nagyberuházásokra kitalált kategóriába kezdetben az uniós támogatású projektek, illetve költségvetési támogatással megvalósuló, legalább 5 milliárd forintos, vagy legalább ezer új munkahelyet teremtő beruházások fértek bele. Később már minden, aminél az engedélyeztetést gyorsítani akarták, bekerülhetett a kiemeltek projektek közé, így akár stadionok, de a 300 millió forintból tervezett felcsúti iskolafelújítás is.

Kecskeméten készült személyautók a Mercedes-Benz gyárában. Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A mostani rendeletben alsó határként megjelölt 100 milliárd feletti projekt azonban nem sok van, jellemzően nagy autóipari vagy ahhoz kapcsolódó befektetések.

  • Kilóg a futó fejlesztések sorából a Mol Petrolkémia Zrt.-jének poliolüzeme, amely Tiszaújvárosban épül. Az 1,2 milliárd euróra (mintegy 420 milliárd forintra) méretezett beruházáshoz a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá. A régió egyik legnagyobb vegyi üzeme épül, amivel a Mol műanyagalapanyag-gyártó nagyhatalommá válik. Az önkormányzat és a Mol között a gödi csörtéhez fogható villongásokról nem érkezett hír, noha a polgármester itt sem kormánypárti, Fülöp György a Tiszaújvárosi Lokálpatrióták és az MSZP támogatásával nyert múlt ősszel, simán legyőzve a fideszes indulót. Tavaly júniusban, a konténerváros építésének kezdetén lapunknak azt nyilatkozta az önkormányzat, hogy iparűzési adóból több mint 4 milliárd forint folyt be 2018-ban hozzájuk, és jelentős bevételre számítanak a poliolgyártól.
  • A Mol fejlesztéséhez hasonló méretű a Mercedes-Benz kecskeméti üzemének bővítése, igaz, a recesszió előszelére a német autógyár már tavaly májusban bejelentette, hogy átmenetileg felfüggeszti a bővítést, és átütemezi a projektet. A Mercedes-gyárra is igaz, ami a gödi Samsungra: a megye jó részére kihat, messze 100 milliárd forint felett van a beruházás értéke, és 2500 új álláshelyről van szó. Politikai szempontból mindazonáltal pikáns lenne, ha az autógyár is különleges gazdasági övezetbe kerülne, Kecskemétet ugyanis fideszes polgármester vezeti, a terebélyes Matolcsy-rokonsághoz tartozó Szemereyné Pataki Klaudia.
  • Ugyancsak fideszes vezetésű város, Debrecen vitte a másik nagy német autóipari konszern, a BMW egymilliárd eurós gyárépítését, és a napokban meg is kezdte a terület-előkészítést a Market Zrt. Igaz, a 400 plusz 100 hektáros ipari területet eddig is különlegesen kezelték, de nem úgy festett, hogy az állam el akarná venni, ellenkezőleg, az innovációs tárca költségvetésében 23,5 milliárd forint szerepelt az övezet „infrastruktúrakapcsolatának javítása érdekében szükséges önkormányzati feladatok ellátására”, több mint 10 milliárd pedig közműfejlesztésekre.
  • Egymilliárd eurós beruházást jelentett be tavaly a német FAKT AG is azzal, hogy Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai központját építi meg a nyugati határszélen, Hegyeshalom és Bezenye határában, az egykor kaszinóvárosnak álmodott területen. Ötezer új munkahely teremtéséről volt szó, és úgy tudni, a körzet fideszes képviselője, Nagy István agrárminiszter nagyon is szívén viseli a projekt sorsát. A két érintett önkormányzat független vezetésű.
  • A dél-koreai SK Innovation megtalálta a számítását Magyarországon, a második európai üzemét is Komáromban hozza létre. Az ezúttal 239 milliárd forint értékű beruházással ezer munkahely létrehozását ígérték be a fideszes Molnár Attila vezette városban. A cég innen fogja ellátni európai üzletfeleit, teljes kapacitásnál évi akár 250 ezer hibrid- és elektromos autót szerelhetnek fel akkumulátorokkal, az üzemben a termelés 2021-2022 fordulóján kezdődhet meg.
  • Tavaly az év legnagyobb volumenű zöldmezős beruházásaként díjazta a Nemzeti Befektetési Ügynökség a japán Toray Industries Hungary 407 millió eurós befektetését. Nyergesújfalut választotta ki a cég, hogy felépítse első európai szeparátorfólia-gyártó egységét, ami az elektromos autók lítium akkumulátorának lelke. A beruházás értéke meghaladja a 100 milliárd forintot, ám a 188 új munkahellyel kecsegtető projekt helyszíne is fideszes vezetésű település.

Ellenzéki félelmek

E felsorolás alapján az ellenzéki vezetésű nagyvárosoknak egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy Göd sorsára jutnak, az aggodalom azonban – úgy tapasztaltuk – ennek ellenére jelentős a kormányrendelet pénteki megjelenése óta. Tény, hogy a kabinet nem egyszerűen a gödi ipari park átvételéről hozott jogszabályt (mint ismert, veszélyhelyzetben a kormányrendeletek akár törvényeket is felülírhatnak), hanem megteremtette a lehetőséget más hasonló döntésekhez is. Innen pedig már csak egy jóval kisebb ugrás lenne például a 100 milliárd forintos értékhatár csökkentése, és ezzel további önkormányzatok elzárása a helyi fejlesztésektől és adóbevételektől.

Jogi értelemben – túl azon, hogy alkotmányos-e egy önkormányzat jogainak elvonása – a megyei önkormányzatok kitüntetett szerepe vet föl komoly aggályokat.

Az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása óta a megyei közgyűléseknek alig maradt érdemi hatáskörük, a legitimációjuk települési ügyekben viszont legfeljebb közvetett. Már ahol van egyáltalán, hiszen amíg a gödi polgárok legalább szavaztak a megyei közgyűlés összetételére is, a megyei jogú városokban élőkre ez sem igaz, ők csupán a városi képviselő-testület alakulásába szólhattak bele.

Ha tehát például a kormány egy szegedi beruházást ítélne olyannak, aminek a „megvédése” különleges gazdasági övezetet kíván, akkor az ellenzéki többségű városvezetés helyett az a megyei önkormányzat kerülne kulcspozícióba, amelynek tagjaira a Szegeden élők nem is voksolhattak. És miközben a tavalyi önkormányzati választáson az ellenzék tíz megyei jogú városban (és Gödhöz hasonlóan) sok kisebb településen szerzett irányítási jogot, mind a 19 megyei közgyűlésben a Fideszé a többség.

Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.