Alig három héttel a koronavírus hivatalos magyarországi megjelenése után a magyar kkv-k egyre borúsabban vélekednek vállalkozásuk idei kilátásairól – derül ki a K&H kutatásából. Csökkenő árbevétel és profitvárakozások, már megvalósult és további tervezett elbocsátások, valamint visszafogott beruházási hajlandóság jelzi az eddigi hatásokat.
„A kkv-bizalmiindex első negyedéves felmérésének jelentősebb része még a járvány hazai eszkalációja előtt, míg kisebb része már a veszélyhelyzet kihirdetése után készült. Annak érdekében, hogy a kkv-vezetők véleménye nyomon követhető legyen, március 23-24-én egy gyorsfelméréssel szondáztuk a kialakult helyzet további hatását. A két felmérés között eltelt 10 nap alatt jelentősen, negatív irányba változott a vállalkozások véleménye több, a cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezőben” – mondta Kökény Roland, a K&H kkv-szegmens marketingvezetője.
Zuhannak a bevételek
A pénzügyi várakozásokat tekintve tovább romlott a kkv-vezetők véleménye. Míg március 11-e előtt még 57 százalékuk várt növekvő árbevételt, addig március 24-re ez az arány 11 százalékra zuhant, miközben az árbevétel csökkenését várók aránya 11-ről 30 százalékra nőtt.
Jelenleg legnagyobb arányban az árbevétel szinten maradását remélők vannak, így a növekvő árbevételt várókkal együtt a kis- és közepes vállalkozások kétharmada (70%) még mindig bízik benne, hogy legalább a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni az előttünk álló egy évben.
A romló hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg március 11-ig tízből nyolc vállalkozás legalább a tavalyival megegyező profitot várt, addig a legfrissebb felmérés alapján most már csak minden harmadik cég volt ennyire optimista, miközben 67 százalék már csökkenő profitra számít.
Kényszerű leépítés és csökkenő beruházási kedv
A csökkenő profitvárakozások következtében a kkv-k költségoldalon próbálnak javítani a pénzügyeiken.
- A vállalkozások 10 százaléka bocsátott már el alkalmazottat a járvány hatására megváltozó piaci viszonyok miatt.
- Emellett jelenleg 16 százalék tervez az év folyamán további létszámcsökkentéssel, ami a március 11-e előtti 4%-kal összevetve szintén jelentős változás.
A legdrámaibb különbség egyértelműen a beruházások visszafogása terén mutatkozik. Míg három hete csak a vállalkozások negyede nem tervezett semmilyen beruházást az idei évre, addig ez az arány rövid idő leforgása alatt több mint duplájára, 59 százalékra ugrott fel. A visszafogás nincs tekintettel a beruházás jellegére sem, hasonló arányban csökkent a termelő, az informatikai és a gépjármű-beruházásokat tervezők aránya is.
Segítségre számítanak
A vállalkozások vezetői a problémák megoldását növekvő állami segítségnyújtással képzelik el: 39 százalékuk vár csökkenő közterheket az elkövetkező egy évben, ami körülbelül kétszerese az előző negyedévi arányhoz képest. Ha nem is ilyen mértékben, de szintén nőtt a csökkenő vállalati hitelkamat-környezetet prognosztizálók aránya 5 százalékról 16 százalékra.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
