A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX a héten minden fontosabb nemzetközi tőzsdei mutatót maga mögé utasítva áttörte a 15 ezer forintos szintet, és – immár szokásosan – újabb csúcsot döntött. A mutatót ezúttal nem egy kiemelt részvény húzta, hanem több remek szereplő, tehát nyugodtan beszélhetünk többé-kevésbé általános piaci raliról. Márpedig ez nagyon biztató, hiszen ahogy a tőzsdei bölcsesség is tartja: amilyen a január, olyan lesz az egész év.
Ez tavaly valóban beigazolódott (a BUX a januári növekedés után az év összes hónapjában emelkedéssel zárt), de az idén már nem lesz így. Persze tévedhetünk, de az világszenzáció lenne, hiszen még a Dow Jones ipari átlag sem volt képes 10 hónapnál többet egymás után emelkedni. Mi pedig már a 14. hónapnál járunk…
|
A múlt héten tapasztalt erős vételi nyomás, a közmondásnak megfelelően, azért biztató az év egészére nézvést, mert azt jelzi, hogy a szokásos januári portfólió-átrendeződés a magyar piac számára kedvezően alakul, és tükrözi az intézményi befektetők várakozásait az idei esztendőre. Márpedig tudjuk, hogy a magyar részvények 80 százaléka külföldi tulajdonban van, így valójában a nemzetközi intézményi befektetők mozgatják a piacot.
A múlt héten az OTP átlépte a 6 ezer forintos szintet, miután Spéder Zoltán, a bank pénzügyi vezére jelezte, hogy az elemzői várakozások felső széléhez közel várható az eredmény (145 milliárd forint környékén). A Mol árfolyama látványos fordulatot vett, miután még hétfőn 3 százalékot esett, és 11 300 forint környékén mozgott, de a hetet már ismét 12 ezer forint fölött zárta. A középpontba a BorsodChem (BC) került, miután az árfolyam a hosszú tetszhalál után nekiveselkedett, és egyetlen hét alatt 10 százalékot erősödött. Ezt többek között az táplálta, hogy Kovács F. László, a BC vezérigazgatója szerdán nagyon derűlátóan szólt a piaci fejleményekről és a profitkilátásról.
A kisebb papírok közül a NABI emelkedett ki. A sokat szenvedett vállalat sokat bukott részvényesei a héten 20 százalékot meghaladó profitot realizálhattak, miután a társaság bejelentette, hogy a vártnál több buszt értékesített az idén. A piac ezt örömmel fogadta és látványosan figyelmen kívül hagyta, hogy talán ez volt az egyetlen pozitív tényező a kiadott közleményben. A társaság ugyanis arra is felhívta a figyelmet, hogy a folyamatban lévő átszervezés egyszeri költsége a negyedik negyedévet fogja terhelni, amikor a dollár amúgy is nagyon gyenge volt. Emiatt minden eddigiél nagyobb negyedik negyedéves veszteségre lehet számítani. Az idei kilátásokkal kapcsolatban is próbálta a vállalat tompítani a várakozásokat azzal, hogy jelezte: mintegy 25 százalékkal kevesebb buszt tervez értékesíteni.
Folyik a találgatás
Az állampapírpiacon közben repkednek a nevek és velük együtt a hozamok. Számos nevet dobtak be a köztudatba mint a Monetáris Tanács lehetséges új tagjaiét. A külföldiek pedig azt kérdezgették a hazai elemzőktől, hogy ki az a Neményi Judit, Bánfi Tamás, Antal László. A nemzetközi közvélemény számára sokkal ismerősebb névvel válaszoltak erre az elemzők, mégpedig Surányi Györgyével. A piacon egyre inkább terjed az a híresztelés, hogy a volt jegybankelnök „súg” Gyurcsány Ferencnek: kiket is lenne érdemes kinevezni a monetáris tanácsba, akik hitelesen képviselhetnének egy új vonalat. A Reuters által több ízben is megszellőztetett információ Surányi György jegybanktanácsi tagságáról nem beszél, de azt rebesgetik, hogy a hozzá közel álló, az ő monetáris felfogását osztó személyek köréből kerülnek ki az új tagok.
Amíg az ő kinevezésük folyik, addig a meglévő tanácstagok alkotta véleményekbe nyújtott betekintési lehetőséget az amerikai mintára kiadott és szerkesztett jegyzőkönyv a monetáris tanács legutóbbi, december 20-ai üléséről. Ebből kiderült, hogy a tagok az 50 és a 75 bázispontos csökkentést fontolták meg, végül csak egyetlen szavazat érkezett a nagyobb kamatcsökkentésre, és emiatt csökkent csak 50 bázisponttal 9,5 százalékra az alapkamat. Az már világos, hogy a jövő heti kamatdöntésig nem nevezik ki az új tagokat (legfeljebb megnevezik), mert nem maradt idő a parlamenti meghallgatásra, de a piac így is újabb félszázalékos kamatcsökkentésre számít. Addig pedig valószínűleg a kivárás lesz a jellemző a befektetők magatartására.
