A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX 14 880 ponttal új történelmi csúcsot döntött kedden, szerdán délelőtt pedig átlépte a 15 ezer pontos határt is. Ez meglehetősen váratlan fordulat, a múlt héten és hétfőn ugyanis igen borongós hangulatban telt a kereskedés. Ez nem hazai, hanem nemzetközi tendencia volt: a legfontosabb amerikai részvénypiaci index, az általános teljesítményt leghívebben tükröző S&P 500-as például az idei évből eltelt 7 kereskedési napon mindössze kétszer volt képes emelkedéssel zárni, és eleddig 2,5 százalékot veszített értékéből. A BUX idei 1 százalékos emelkedése nem szédületes, de nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő, és már értékelhető a januári eszközallokáció szempontjából.
|
A január ugyanis a nagy nemzetközi alapoknál a befektetések átgondolásának és újraallokálásának időszaka. Ezért a januári eseményekből sok következtetést lehet levonni az év egészére nézve. Az eddigi események eddig arra utalnak, hogy Magyarország kedvezményezettje lesz a tőke allokációjának és a nemzetközi alapok nagyobb súlyt adhatnak a hazai részvénypiacnak.
De ha a várhatóan küszködő fejlett piacokhoz képest felülteljesítésről beszélünk, akkor is „csak” 15-20 százalékos BUX-emelkedés várható. Ez ugyan jelentősen meghaladja az éves átlagban várhatóan 5 százalék alá eső inflációt és a jó, 8-9 százalékos hozammal kecsegtető kötvényeket, de mivel a BUX átlagot mér, kiemelkedően fontos lesz ezúttal is a megfelelő részvények kiválasztása.
A múlt évhez hasonlóan ugyanis kétarcú piac várható, a 7 vezető papír közül vélhetően csak három lesz képes a bűvös 20 százalékot teljesíteni, és az általános várakozás szerint legalább egy papír eshet is. Ezért érdemes több tojást tartani a kosárban. Az elemzői ajánlások alapján az OTP és a Mol rajzolódik ki kedvencként.
Befektetési tanácsra van szüksége? Kérdezze a FigyelőNet befektetési szakértőit, Zékány Andrást és Czipó Györgyöt! >>>
A Molt elég csúnyán padlóra küldték az év első pár napján. Mintegy 10 százalékos pottyanás után sikerült a negatív trendet megfordítani, a részvény kedden elég masszív vételek mellett 3,5 százalékos emelkedéssel tudatta, hogy nem kell még leírni. A Mol esése egyben jelezte azt is, hogy mire kell figyelni: a finomítói marzsokra és a Brent/Ural különbség alakulására. Ez egyrészt kedvező, hiszen végre a fundamentumokról tudunk beszélni, másrészt viszont az idén mindenképp a működési környezet romlására lehet számítani. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Mol-részvények esni fognak. A kulcs az, hogy milyen mértékű esésre lehet számítani?
A látványos első heti zuhanás a finomítói marzsok összeroppanásának volt köszönhető. A hordónkénti 6-7 dolláros szintről mindössze három hét leforgása alatt 1 dollár alá esett a finomítói marzs és jelenleg is 84 centen áll. Az elemzők viszont sokkal inkább 3-3,5 dolláros szintre számítanak. Ebből kifolyólag érdemes erre a számra odafigyelni. A finomítói marzsokat a FigyelőNet hétfői Tőzsdehét cikkében mostantól rendszeresen publikálni fogjuk.
Az OTP még mindig olcsó
Az OTP-t az teszi az elemzők kedvencévé, hogy olcsó. Ez így elég egyszerűen hangzik, de kár lenne tudományosan megmagyarázni azt, hogy egyszerűen a részvényekkel alacsony értékelési szinten kereskednek. Az idei éves eredménnyel számolva az árfolyam/egy részvényre jutó nyereség (P/E) hányados 9,5. A növekedési potenciált figyelembe véve ennek reálisan 12 körül kellene lennie.
Az alulértékeltség azonban akkor ütközik ki leginkább, ha figyelembe vesszük az FHB 11,6-os P/E mutatóját, vagy, hogy a lengyel bankok 14,2-es P/E hányadoson forognak. Habár a lengyelek esetében már inkább az ottani bankok túlértékeltségéről beszélhetünk, de ez nem változtat azon a tényen, hogyha egy regionális alapkezelő ránéz a számokra, akkor világos a választás.
Gondot csak az okoz, hogy szinte minden alapkezelő felülsúlyozza az OTP-t, tehát friss pénznek kell az alapokba áramolnia, hogy az árfolyam tovább tudjon emelkedni. Január első hét kereskedési napja pontosan ebbe az irányba mutat: az alapoknál igenis van pénz, csak még keresi a helyét.
