A koronavírusnál csak az összeesküvés-elméletek terjednek gyorsabban

Ellentétben azzal, ami az interneten kering, az új kínai koronavírust nem a kínai vagy az amerikai hadsereg fejlesztette ki egy laboratóriumban. Az albánok szervezete nem immunis genetikailag a fertőzésre, ahogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnöknek sincs misztikus aurája, ami megvédi őt a betegségtől, még akkor sem, ha egy jósnő erről beszélt a bolgár állami televízióban.

Az összeesküvés-elméletek lélektana az, hogy mindig akkor kezdenek el gombamód szaporodni, ha a társadalom valamilyen krízissel néz szembe. Ilyen lehet egy terrortámadás, egy gazdasági válság vagy egy politikai krízis. A konspirációk a bizonytalanság korszakaiban táptalajra lelnek, mert az emberek keresik annak az okát, miért nem a megszokott rend szerint működik a világ. Ugyanezt a reakciót váltja most ki sokakból a koronavírus-járvány is, az álhíreknek pedig egyre többen hajlamosak bedőlni.

A 14. századi pestisjárvány idején senki nem tudta, honnan ered a betegség, mégis sokan a zsidókat vádolták azzal, hogy kutakat mérgeztek, és így akarták átvenni az irányítást a bolygó felett. Az egyes becslések szerint közel 50 millió áldozatot követelő spanyolnátháról egy évtized elteltével derült csak ki, hogy mi okozta, de sokan ezt követően is a német hadseregre fogták a járvány kirobbantását, mondván, ők fejlesztették ki a kórokozót az I. világháborúban. Aztán ott volt a keletnémet burgonyabogár-vész az 1950-es években, akkor csaknem minden ültetvény megfertőződött valamilyen mértékben, a kormány pedig az amerikaiak vádolta meg, amiért rájuk eresztették a kórokozókat.

Számtalan hasonló történelmi példát lehetne még említeni az összeesküvés-elméletekről, ezek sorához csatlakozik most a koronavírus-járvány is. A különbség csupán annyi, hogy felgyorsult világunkban a fals információk sokkal gyorsabban terjednek, így még nagyobb nyomás nehezedik az emberre, hogy elveszítse a józan ítélőképességét.

Biológiai fegyver

Amerikában és Kínában az egyik leggyakrabban előkerülő konspirációs elmélet az, hogy a koronavírus valójában egy biológiai fegyver, amit laboratóriumban fejlesztettek ki. Az egyetlen különbség (vagy ha úgy vesszük, hasonlóság) a két teória között, hogy a felek egymást vádolják, beleértve már magas rangú politikusokat is.

Múlt héten Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy váratlan fordulattal a Twitteren ment neki az Egyesült Államoknak azzal a kijelentésével, hogy az amerikai hadsereg vitte Vuhanba a koronavírust.

Erről semmilyen bizonyítékot nem mutatott be, ugyanakkor nem ő az egyetlen Kínában, aki erre a következtetésre jutott. Sokan odáig mennek, hogy a fegyveresek múlt októberben engedték szabadjára a betegséget, amikor a Katonai Világjátékokon vettek részt a kínai gócpontnak számító Vuhanban. Beszámolók szerint még az értelmiségiek sem hisznek azoknak a híreknek, hogy a Bill and Melinda Gates Foundation 100 millió dollárt ajánlott fel a járvány megfékezésére, mert azt gondolják, ez nem az érdekük.

A támadásokra reagálva Donald Trump a Twitteren a napokban azt írta, hogy le fognak számolni a kínai vírussal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban többször is figyelmeztetett, hogy se Kínával, se Vuhannal ne azonosítsa senki a betegséget, mert az kirekesztő. Az elnök mégis szándékosan így nevezte a kórt, diplomáciai feszültséget szítva a két fél között.

A nyugdíjasokat akarják megölni a koronavírussal

A fenti elmélet egy másik verziója az, hogy a koronavírust a kínai kormány fejlesztette ki titokban, mert így szeretné megtizedelni a nyugdíjasok számát és csökkenteni az általuk jelentett kiadások mértékét. A teória fő alapját az adja, hogy Kínában a társadalom kezd elöregedni, exponenciálisan nő a nyugdíjasok száma, és így egyre többe kerülnek az államnak, a másik pillér pedig az, hogy az országban  elég átláthatatlanok a biobiztonsági előírások. A kettő együtt pedig már épp elég volt az összeesküvés-elméletek gyártóinak, hogy szabadjára engedjék a teljesen valótlan pletykákat.

Vádaskodás ide vagy oda, a tudósok mindannyiunk nagy szerencséjére az igazságot keresik ahelyett, hogy egymásra mutogatnának, így mostanra kiderült, semmi valóságalapja nincs annak, hogy laboratóriumi fejlesztés lenne a koronavírus. A Nature Medicine nevű friss tanulmányban azt írják, a vírus mechanizmusa annyira szofisztikált, hogy biztosan természetes után fejlődött ki, és nem genetikailag módosított, vagyis a spekulációkkal semmi értelme foglalkozni.

Az állatövi jegyek nincsenek harmóniában

Az utóbbi hetekben sebesen terjedt az az előbbieknél ezoterikusabb teória is, hogy a kínai koronavírus-járvány kirobbanásához két állatövi jegy diszharmonikus átmenete vezetett.

A kínai horoszkópban 2020 a patkány éve, az elmélet pedig a kínai újév előtti időszakra vezethető vissza: a patkány állítólag hiperaktív volt, és nem tudta megvárni, hogy leváltsa az előző év állatát, a disznót. E magyarázat hívei azt vallották, hogy március 20-án, tehát múlt pénteken, a tavaszi nap-éj egyenlőség napján minden visszaáll a normális rendre.

Kínában a hivatalos kommunikáció szerint néhány napja valóban nincs új helyi fertőzött, de számos drasztikus intézkedés még ma is hatályban van, tehát az élet egyelőre továbbra sem lesz a régi.

„Vége lesz, csak ki kell bekkelni” – így gyűri le Kína a koronavírust

Miközben Kína a hírek szerint már kilábalóban van a koronavírus-járványból, addig a nyugati világban, így Magyarországon is még csak most jön a neheze. Kínában élő magyarok mesélik el, hogyan élték meg a járvány tombolását, és mit tapasztalnak most.

Kínai orvoslás, alkohol, háziállatok

Január végén a People Daily’s kínai állami lap közölte egy cikket, hogy a Shuanghuanglian névre hallgató tradicionális kínai gyógyszer jelentősen erősíti az immunrendszert, és alkalmazásával az influenzavírust gyakorlatilag nem lehet elkapni. Bár a koronavírussal kapcsolatban semmilyen tudományos kutatás nem áll rendelkezésre a gyógyszerről, Ausztráliában is gyorsabban elfogyott a polcokról, mint a WC-papír.

Li Lanjuan kínai epidemiológus a járvány kellős közepén kezdte el terjeszteni azt az álhírt, hogy a 75 százalékos etanol hatásos a vírus elleni védekezésben. A koronavírus-koktél napokig az egyik legfelkapottabb trend volt a keresőkben, rengetegen próbálták megtudni a receptet, pedig semmit nem ér. Li később azzal védekezett, ő csak azt mondta, hogy az alkohol fertőtlenít és nem sarkallt senkit több alkohol fogyasztására.

Miután kiderült, hogy feltehetően a denevérek a koronavírus eredeti hordozói, a közösségi médiát letarolta az a pletyka, hogy a háziállatok is terjeszthetik a fertőzést. Bár voltak olyan hírek, hogy Tiencsin városában egy kutya tényleg megfertőződött, a WHO szerint nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ebek és macskák elkaphatják és továbbadhatják a betegséget.

Ne gondoljuk túl

Sir Francis Galton brit statisztikus sok mindent letett az asztalra az életében, többek között ő gondolta ki a szórás elméletét, de számos felfedezés fűződik még a nevéhez. Egy konkrét megfigyelése pedig kiváltképp köthető a koronavírus-járványhoz, és az ehhez kapcsolódó hírekhez is.

1906-ban Galton részt vett egy vidéki vásáron, ahol végignézett egy versenyt, melynek lényege az volt, hogy 800 ember megpróbálta kitalálni a tömegét egy ökörnek. A polihisztor arra volt kíváncsi, milyen pontosan tippelnek az emberek.

Arra jutott, hogy bár személyekre bontva a becslések egyáltalán nem voltak pontosak, ha átlagot vont a 800 fő tippjéből, az szinte teljesen pontos volt. Az ökör tömege 1198 font, a tippek átlaga pedig 1197 font volt.

Galton ebből arra következtetett, hogy az igazsághoz úgy lehet a legközelebb kerülni, ha minél több véleményt, számítást és jóslatot veszünk figyelembe. A koronavírusra vetítve ez annyit jelent, hogy Galton szerint nem szabad egyetlen elemzésnek vagy elképzelésnek hinni, ehelyett minél több perspektívát figyelembe kell venni, az igazság pedig valahol középen található majd.

Fotó: GettyImages

Olaszország legleterheltebb kórháza megmutatta a világnak, mit tett velük a koronavírus

Azt akarják, hogy a világ lássa, mit tesz a betegség, Hogy senkinek se lehessen kifogása.