A jelenlegi károsanyag-kibocsátásokkal számolva 2100-ra négyszer annyi, mintegy 1,3 milliárd ember fog szenvedni az extrém hőségtől, mint amennyit most érint – írja a Science Daily. Az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egészen pontosan mostani adatokkal dolgozott, a helyzet rosszabb lehet, ha a kibocsátás növekedni fog.
Az amerikai Rutgers Egyetem kutatása felhívja a figyelmet, hogy a hőstressz nemcsak arra az 1,3 milliárd emberre káros, akiket a probléma érinteni fog, hanem a környezetre és a gazdaságra is hatással lesz. Ez a kutatás azért más a korábbiakhoz képest, mert a hőstresszen kívül a páratartalomra is figyel, ami szintén fontos környezeti faktor.
„Ha a melegedő bolygóval kapcsolatos kockázatokról beszélünk, különösen figyelnünk kell a hő és a páratartalom kombinált extremitásaira, ami kifejezetten veszélyes az emberi egészségre” – mondta el Robert E. Kopp, a Rutgers Föld- Óceán- és Légköri Tudományok elnöke. Azt is hozzátette, hogy a globális felmelegedés minden lépése gyakoribbá és intenzívebbé teszi a forró, párás napok előfordulását.
A hőstressz az emberi szervezetre nézve azt jelenti, hogy a test képtelen izzadással megfelelő módon lehűteni magát. Ilyenkor a szervezet hőmérséklete hirtelen nőni kezd, és ezáltal az agy és más fontos szervek is sérülhetnek. A hőguta kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.
A kutatáshoz 40 szimulációt használtak, hogy megfigyeljék, miképp alakul a hőmérséklet és a páratartalom a folyamatosan melegedő bolygón. A hőstressz megengedett mennyiségén túl évente 500 millió ember esik át, ha 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel számolunk, 2 Celsius-fokossal ez a szám már 800 millió. 3 fokos emelkedésnél jön ki az 1,2 milliárd, ez ugyanis az az átlaghőmérséklet-ugrás, amit a jelenlegi kibocsátással el kell szenvednünk.
