A párbeszéd teljes hiánya tükröződik abból a levélből, amit a vezérigazgató úr küldött
– kommentálta Szél Bernadett a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatójának levelét, amit arra küldött válaszul Yoshinobu Abe, hogy a független országgyűlési képviselő Hadházy Ákossal együtt azt kezdeményezte, hogy szeretnének tájékozódni a munkavállalók helyzetéről, a gyárban folyó munka körülményeiről és az érdekképviseletekkel való együttműködésről.
A vezérigazgató azonban a birtokunkba jutott levele alapján teljesen elzárkózott a találkozástól, amit azzal indokolt, hogy a cég teljes mértékben távol akarja tartani magát a politikától. Ez az indok annyiban megkérdőjelezhető, hogy a vállalat a Magyarországon tevékenykedő multik körében elsők között lett a kormány stratégiai partnere.
Yoshinubu Abe levelében kitér arra, hogy 27 éve adnak munkát magyar embereknek, az elmúlt két évben 30,5 százalékos béremelést hajtottak végre, ráadásul itt gyártják az ország legnépszerűbb autóját, a Suzuki Vitarát.
Ezek mellett az is tény, hogy a Suzuki minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy az esztergomi gyárában megalakuljon a szakszervezet: amikor harmadszor próbálkoztak annak megalakításával, akkor a szakszervezet titkárát kirúgták, és hiába fizetik elegen a tagdíjat, a szakszervezet létezését a Suzuki nem ismeri el.
Ellenzéki képviselők már februárban a gyárhoz vonultak, miután kivonultak a parlamenti ülésteremből, hogy felhívják a figyelmet a szerintük visszás helyzetre. Azonban érdemben sem a Suzuki, sem a kormány nem reagált a tiltakozásra.
Azóta az MSZP-s Komjáthi Imre már azzal is próbálkozott, hogy a gyár kerítéséhez láncolta magát, majd a szocialisták egy törvénymódosítást is benyújtottak direkten a Suzuki-helyzetre szabva – mindhiába.
Szél Bernadett más eszközökkel próbálkozott, azonban a hivatalos megkeresése lepattant a vezérigazgatóról, ami szerinte elfogadhatatlan, hiszen csak érdeklődni akart a Suzukinál országgyűlési képviselői minőségében. Nyilvánvalóan azért, hogy fellépjen később a munkavállalók érdekeiért.
A képviselő egyébiránt jelenleg országjárást tart, kifejezetten azért, hogy feltérképezze a rabszolgatörvény hatásait az országra. Azt mondta nekünk, hogy több helyen azt tapasztalta, hogy már sok helyen alkalmazzák a rabszolgatörvényt: nem munkaadói kényszerként, hanem az alacsony bérek kényszerítik rá a munkavállalókat arra, hogy túlórázzanak többet, mint korábban.
A béremelés, a Munka törvénykönyvének módosítása, illetve a szakszervezetek felélesztése az egyedüli megoldás
– összegezte Szél Bernadett, hogy szerinte mi javíthatna munkavállalók helyzetén.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
