A klímaváltozás ránk mért legkeményebb csapásai közül az egyre szélsőségesebbé váló időjárást már a bőrünkön érezzük: özönvizek, hőhullámok, hosszú aszályok, extrém időjárási jelenségek – gondoljuk csak végig az idei évet, a tavalyiról már statisztikák állnak itt bizonyítékként.
Egyre több szó esik egy másik, igencsak ijesztő folyamatról, amelynek most még az előszobájában járunk, de bármikor a sűrűjében találhatjuk magunkat. Ez pedig annak a veszélye, hogy a globális felmelegedés és az emberi tevékenység hatásaként:
Szúnyogok
A lényeg nagyon röviden, hogy az utóbbi évtizedben megváltozott számos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége Magyarországon, sőt új, egzotikus országokból származó inváziós fajok is megjelentek. Mivel a csípőszúnyogok és kullancsok fontos átvivő (vektor) szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért népességük változása járványtani veszélyt jelent.
A szúnyogokat tekintve, a hazánkban őshonos fajok alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, mint például a malária, a Nyugat-nílusi láz, Usutu-vírus, Chikungunya-vírus. Az inváziós fajoknak köszönhetően nem zárható ki továbbá a Dengue-vírus, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus általi fenyegetettség erősödése sem.
Kullancsok
A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség a Lyme-kór, de felelősek a kullancs encephalitis (agyvelő- és agyhártyagyulladás) vírusának, számos más vírus, baktérium és egysejtű parazita terjesztésért is. Az új fajoknak köszönhetően számolnunk kell egy új betegség, a magas halálozási rátát okozó Krími-kongói vérzéses láz megjelenésével is.
![Komolyabb járványok kopogtatnak Magyarországon 1](https://s.24.hu/app/uploads/2019/08/dsoki20180417003-1024x684.jpg)
Az eredetileg trópusi betegségek lefolyása nagyobb károkat okozhat az európai népességben, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezen kórokozókkal. A fertőzésveszély nemcsak az embereket érinti, de házi- és haszonállataink nagyrészét is.
Fogy az idő
A fenyegetettség tehát adott, ám a megfelelő tudományos adatok híján pontos járványtani előrejelzések jelenleg nem tehetők. Ezt kívánja előmozdítani az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, amely hétfőn szakmai napot rendezett az akadémia székházában.
A rendezvény fő célja, hogy összefogásra bírja az érintett tudományterületeket, elősegítse a társadalom objektív tájékoztatását, illetve megfogalmazza a hatékony és környezetbarát védekezési stratégiák alapjául szolgáló koncepciókat. A részletekkel a későbbiekben jelentkezünk.
Kiemelt kép:Christian Bruna/EPA/ MTI