Tudomány
Asian Tiger Mosquito biting on finger Spain.
Invasive, potentially disease-carrying species around the world, photographed in Catalonia, Spain, where it is present since 2004.
Biosphoto / Roger Eritja

Idő kérdése a tigrisszúnyogok hazai inváziója

Korábban a témában:

A klímaváltozás hatásait egyre inkább közvetlenül érezzük a bőrünkön, a fajok tömeges eltűnése sokak szerint a földtörténet hatodik nagy kihalási hullámát indítja el, míg az emberi tevékenység egy másik rettentő káros hatása: a behurcolt, idegenhonos fajok feltartóztathatatlan inváziója.

A minket körülvevő természeti környezet soha nem látott mértékben alakul át, senki nem tudja megmondani, hol lesz a vége. A változás része pedig olyan apró élőlények megjelenése, esetleges elterjedése Magyarországon is, amelyek rettegett betegségeket, régen vagy soha nem látott járványokat okozhatnak – itt írtunk róla legutóbb.

Ide kapcsolódik jelen témánk, a már nevükben is veszélyesnek tűnő tigrisszúnyogok hazai jelenlétéről, bár tegyük hozzá: fekete-fehér mintázatuk alapján sokkal jobban illik rájuk a tudományos világban gyakrabban használt elnevezés, az ázsiai zebraszúnyog. Persze ez kevésbé félelmetes, de ne is ragadjunk le holmi neveknél.

Aedes aegypti Mosquito. Close up a Mosquito sucking human blood,Mosquito Vector-borne diseases,Chikungunya.Dengue fever.Rift Valley fever.Yellow fever.Zika.Mosquito on skin
Szó szerint a levegőben van egy újabb járvány kitörése
A globális emberi tevékenység és a klímaváltozás válhat komoly járványok kialalakulásának melegágyává.

Öt éve már biztosan itt van

A Délkelet-Ázsia trópusi-szubtrópusi területein őshonos tigris- vagy zebraszúnyog (Aedes albopictus) laboratóriumban már legalább 22 féle úgynevezett arbovírust, azaz rovarok által terjesztett vírust képes átadni, mint például a nyugat-nílusi láz, a St. Louis encephalitis, a dengue-láz,a chikungunya-láz, vagy a Zika kórokozóját. Európában e csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, illetve a japán encephalitis vírusát.

Magyarországon először 2014-ben észlelték Baja mellett, azóta is csak annyit tudunk róla, hogy évről évre itt-ott feltűnik az országban, miközben nem kérdés: az általa okozott problémákra való felkészülés alapvető követelménye tisztázni a hazai populáció méretét és elterjedését.

Ennek érdekében a célzott kutatások mellett dr. Soltész Zoltán, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa és kollégái létrehoztak egy weboldalt, ahol a fajjal kapcsolatos információk közlése mellett mindannyiunk segítségét kérik: aki tigrisszúnyogot, vagy annak látszó rovart lát, az vagy fotózza le, vagy magát az állatot küldje el nekik az észlelés helyének megjelölésével.

El kell fogni, ez most a legtöbb

Az úgynevezett Szúnyog Projektbe két hónap alatt több mint 400 e-mail érkezett, ezekből a kutatók kilenc alkalommal azonosították valóban a tigrisszúnyogot:

A beérkezett minták származási helye, pirossal, ahol a szakértők is megerősítették: valóban tigrisszúnyogról van szó. Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont

Az ázsiai tigris- vagy zebraszúnyog viszonylag könnyen felismerhető, színezete ugyanis nagyon kontrasztos: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér állat nem él hazánkban

– mondja Soltész Zoltán a 24.hu-nak.

Mi magunk ennyivel is hatalmas segítséget nyújthatunk a kutatóknak, de mindenképpen fontos vagy egy jobb minőségű fotó, vagy maga a rovar bizonyítékként. Azért nem lehet minden halandó magyar ember a kétszárnyúak szakértője, ezt lássuk be… De nézzük részletesebben, mi is ez az apró vérszívó, amelyet ennyire fontos nyomon követni?

Jelen vannak, de még nem telelnek át

Említettük, hogy trópusi, szubtrópusi területekről származnak, de az elmúlt három évtizedben a világ szinte minden pontjára eljutottak a globális kereskedelemnek tulajdoníthatóan. Eredetileg odúlakók, a nőstények sötét, meleg faodvakban rakják le egy milliméteres tojásaikat az aktuális vízborítottság szintje fölé. Amikor pedig a következő nagyobb eső vízzel borítja a tojásokat, azok fejlődésnek indulnak, és az ideálisnak tekinthető 30–35 fokos környezetben akár öt nap alatt elérik az imágó alakot, vagyis kifejlett rovarrá válnak.

Innentől kezdve nem kérdés, hogy nemzetközi szállítmányokkal – legyen szó autógumiról, szerencsebambuszról, hajók vagy kamionok apró, rejtett zugairól – hetek alatt képesek kontinenseken át utazni. Főleg, hogy a tojások akár évekig is fejlődőképesek maradnak szárazon.

Mára Európa szinte minden országában megjelentek, de nem mindenhol hoztak létre stabil populációt: a gyakorlat azt mutatja, a hideg tél elpusztítja a tigrisszúnyogokat bármilyen fejlődési szakaszban.

Bármikor megvethetik a lábukat

A fagyoknak köszönhetően Magyarországon nem bizonyítható a tigrisszúnyog túlélése, a hazai észlelések feltehetően behurcolt egyedek, illetve a meleg időszakban akár itt született utódokat jelentik. Akkor beszélhetünk a faj megtelepedéséről, ha valamely fejlődési stádiumban itt telelnek át, amit az imágók már tavaszi megjelenése jelezne, de erről eddig nincs hiteles információ.

Így ismerheti fel a tigrisszúnyogot. Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont

Ám ahogy mondani szokás, ami késik az nem múlik, és ugye változik az éghajlat, ami Magyarországra enyhe teleket, és az időjárási szélsőségek erősödését vetíti előre. A fagy nélküli tél mindenképp kedvező lenne a tigrisszúnyogoknak, de a pakliban benne vannak a ritka, de erős fagyok is, ezek elsöpörnék az addig tért hódító populációkat. Egész egyszerűen nem tudjuk ezen a fronton mit hoz a jövő, számolni kell viszont a faj alkalmazkodóképességével is.

Bármikor kialakulhat egy olyan genetikai vonal, amely felkészíti őket a hibernációra, és kialakulhat egy áttelelő populáció, főleg úgy, hogy Európa enyhébb déli területeiről állandó az utánpótlás

– emeli ki a szakember.

Ha a tigrisszúnyogok éven belül egymást követő generációi folyamatosan északnak terjednek, idővel meg is hódítják a területet, ahogy a francia példa is bizonyítja. Az ország mediterrán területein a faj már bőven több mint egy évtizede megtelepedett, újabban pedig feltűntek az északi, kontinentális éghajlaton áttelelő populációk. Itthon is előfordulhat ugyanez Horvátország és Szerbia felől, csak az ideje kérdéses, és nyilván jóval hosszabb folyamat, mint amikor közvetlenül a tojások érkeznek kamionokra, vasúti szerelvényekre tapadva.

„Összejátszanak” a vírusokkal

Mindez persze nem jelenti azt, hogy holnaptól a tigrisszúnyogokkal félelmetes betegségek rohannák le a Kárpát-medencét, a nyugat-nílusi láz például jelenleg is „helyben van”. Évente több megbetegedés történik.

A komoly kórokozók nagyarányú szórásához egyrészt stabil és népes tigrisszúnyog-populációra, másrészt a vírusok sűrű jelenlétére van szükség, nem elég, ha egy-két turista betegen tér haza. Őket elzárják, gyógyítják, egyelőre kizárt bármilyen járvány.

A tigrisszúnyogok viszont már csak a jelenlétükkel is potenciális veszélyt jelentenek, mert úgynevezett biológiai vektorként működnek. Ha bármely szúnyog a vérrel együtt felvesz egy kórokozót, azt még nem törvényszerűen adja tovább, hiszen az „idegen test” elpusztul az emésztőrendszerében. Viszont ha a hazánkban ma ismeretlen vagy ma már „kiirtottnak” vélt kórokozók sokáig éltek együtt adott vérszívóval, rendkívüli módon alkalmazkodtak hozzájuk.

A tigrisszúnyog, mint biológiai vektor azt jelenti, hogy a kórokozó a rovar testébe kerülve szaporodni tud, a bélrendszeréből megfelelő mértékben és ideális fejlődési stádiumban képes eljutni a nyálmirigyébe. Amikor a csípőszúnyog megcsíp bennünket, nemcsak vért szív, hanem nyálat is fecskendez a bőrünk alá.

Ez teszi lehetővé, hogy a szúnyog csípésével (amennyiben fertőzött maga a szúnyog) »megfertőzhesse« áldozatát

– magyarázza a szakember.

És ezért veszélyes a tigrisszúnyog, mert több mint 22, az ember számára is veszélyes vírus „felszaporítására” és átadására képes.

Kiemelt kép: Roger Eritja / Biosphoto 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
September 1885:  A mob of white coal miners attacking Chinese immigrants who worked  during a strike at the mines in Rock Springs, Wyoming.  (Photo by MPI/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.