Az 4500 éves Kheopsz piramis szívében található az a két terem, amelyet a király és a királynő “sírkamrájának” neveznek.
A feltételezések szerint a járatokon keresztül jutott a fáraó lelke az égbe, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a csillagok között.A királyné “sírkamrájában” további két járat van, amelyeket 1872-ben fedeztek fel. A király sírkamrájával ellentétben, ezek nem a külvilág felé vezetnek.
Senki sem tudja, hogy valójában mi célt szolgáltak az aknák. 1992-ben egy kamerát juttattak a királynő sírkamrájának déli falától induló aknába, ennek során fedezték fel, hogy 60 méter után a járatot két rézfogantyúval felszerelt mészkőajtó zárja le.
Tíz évvel később, 2002-ben egy további expedíció során a robot átfúrta magát az ajtón és felfedezte, hogy 20 centiméterre mögötte egy második ajtó van, ami mögött elrejthettek valamit.
A Leeds-i Egyetem kutatói ezért elkészítettek egy robotot, mely kígyószerűen térképezi a járatot. A járművet Djedinek keresztelték el, mivel Kheopsz fáraó öreg varázslóját Dzsedinek hívták. A kis folyosó falán a kutatócsapat pár centis hieroglifákat fedezette fel.
Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológusa szerint a firkák egykor munkacsoportok, a mai értelemben vett “tagjei” védjegyei lehettek, akik számokat, dátumot és a nevüket örökítették meg az utókor számára.
Más kutatók díszítő funkciót tulajdonítanak a fafirkáknak. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy akár vallási, szimbolikus, mágikus jelentésük lehet. Abban egyetértenek a tudósok, hogy a feliratok megfejtése segíthet megoldani a rejtélyt, mi célt szolgáltak a titkos aknák. A legelfogadottabb magyarázat szerint a járatok lélek (ká) kijáratai lehetnek, amit valamilyen titokzatos okból eltorlaszoltak az építők.
A Djedi-projekt 2011 végéig folytatódik. Tervezik a második kőtömb vastagságának megmérését, és esetleges átfúrását. A részletes eredményekről szóló jelentések 2012 elejére várhatók.
A gízai nagy piramis Hufu fáraóról görögösen Kheopsz fáraóról elnevezett ókori egyiptomi piramis. Az épület a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül.
Hufu uralkodása i.e. 2590 és 2540 között kezdődött, regnálási ideje 23 év körül lehetett. Piramisa ebből kiindulva i.e. 2580-2530 körül épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert.
A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.
A mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a ma már Kairó elővárosának számító Gíza városa mellett áll, és a Föld egyik legismertebb turistalátványossága.
