Az Országgyűlés tavaly december 8-án változtatta meg a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét, és a rendelkezést kiegészítette egy új, becsmérlési tényállással. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért a törvény előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
A testület indokolása szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntethető magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte. Az AB szerint a Büntető törvénykönyvbe iktatott új, becsmérlési tényállás is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Az államfő december 22-én, a megszavazott törvénymódosítás kihirdetése előtt fordult az Alkotmánybírósághoz, mondván, nagy a veszélye annak, hogy az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék, továbbá az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának.
Bárándy Péter igazságügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás, valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható.
A parlamenti vita során nem támogatta a javaslatot sem az SZDSZ, sem a két ellenzéki párt.
