Ha valaki köztéri szobrokat emleget körülöttünk, a legtöbbünknek jó eséllyel olyan klasszikusok jutnak eszünkbe, mint a Hősök terén álló vezérek és uralkodók, a Múzeumkertben ülő Arany János, vagy épp az Erzsébet téren álló Danubius-kút – teljesen érthető módon, hiszen ezek mellett évtizedeken át sétáltak el a budapestiek, így rengeteg idejük volt rögzülni a fejekben.
A magyar szobrászok ugyanakkor ma is meglepő számban készítenek köztéri szobrokat, jó részüket azonban csak keveset tudnák felidézni, hiszen vagy mondanivaló nélküliek, vagy minőségükkel nem ütik meg azt a szintet, amivel egy utca, tér, vagy park környezetébe illő elemei lehetnének. Ezek közül néhány ugyan komoly vihart kavart, mások azonban csendben állnak ott, ahová szánták őket.
Most közülük mutatjuk be a legszürreálisabb példákat.
Erzsébet királyné
R. Törley Mária az elmúlt években számos furcsa alkotással ajándékozta meg a fővárost: a reformáció ötszázadik évfordulójára készített, Balog Zoltán-idézetet is rejtő szoborcsoport mellett a magát büszkén antiszemitának és fasisztának valló Tormay Cecile büsztje (2012), illetve a Madách téren egy hónappal ezelőtt megjelent Sisi-szobor is az ő munkája.
A tervpályázat nélkül kiválasztott, a bevándorlók miatt rettegő (“huszonöt év múlva itt kussolhatunk, különben elvágják a torkunkat“) alkotó szobrának van létjogosultsága, hiszen a kerület az ő nevét viseli, sőt, felállításának helyén kezdődött volna az eredetileg róla elnevezett, Zsidónegyeden átfúrt sugárút.
A minőség azonban más kérdés: a négytonnás, síremléknek is beillő posztamensre helyezett, elnagyolt esernyőt viselő alakban előbb ismerjük fel a felső tízezer Dunakorzón sétáló, fura arcú hölgytagját, mint az Európa egyik legszebb asszonyaként emlegetett Erzsébetet. Az pedig csak tovább ront az amúgy sem rózsás helyzeten, hogy mindez a két világháború közti magyar építészet egyetlen grandiózus tere, a Madách tér harmóniáját borítja fel.
Szűz Mária-emlékmű, Hollósdomb, Szurdokpüspöki
A szellemvilag.hu szerint huszonnyolcezer évvel ezelőtt Istenanyánk fényes madárként való leereszkedésének helyén tíz éve született emlékműre nincsenek szavak: a névtelen fafaragó mester és a táltos hagyaték őrzőinek közös munkájaként megszületett mű középpontjában Szűz Mária áll, fölé pedig
A nyírbátori várostörténeti sétány
A Szent István uralkodása idején a Ecsedi-lápban élt, a környéket pusztító, lakóit pedig rettegésben tartó sárkány legendáját őrző városban komolyan gondolták a hagyományok megidézését: egy egész sétányt szenteltek a városban élő történeteknek, a területet egykor kézben tartó Báthoriaknak, de, Leonardo da Vinci térdelő alakja, háborús gépei, illetve helikopterálma is megelevenednek a 2010-ben százötven millió forintból, Megyeri János szobrászművész segítségével megvalósult projektben, amiről még több képet itt találhat.
Már csak az a kérdés, hogy mi köti össze Leonardót a nyírségi várossal.
A belváros pocakos rendőre
A vasfüggöny lehullásával a fejét Kelet-Európa-szerte felütő alibiszobor-láz tíz évvel ezelőtti gyermeke az Október 6. és a Zrínyi utcák sarkán álló bronz alak nem napjaink rendőreinek egyenruháját viseli, hanem száz évvel repít vissza a múltba, hiszen a kackiás bajszú férfi fején az 1909-1945 közt használt Zrínyi-sisak látható.
Kérdés, hogy a boldog békeidők végére, vagy épp a Horthy-korszakra emlékeztetni kívánó, az átadáskor “élményszerűen historizáló” jelzőkkel emlegetett figura miért épp ide került, és mit szeretne szimbolizálni azon túl, hogy Rogán Antal a leleplezéskor elmondott beszéde szerint “a rendszerváltást megelőző diktatúra és a közelmúlt utcai eseményei” miatt a rendőrökről kialakult negatív képet szerette volna javítani a kerület.
Illyés András 2008-ban készült alkotásának alakját egyébként saját nagypapája ihlette – ez kedves dolog, a szobor minősége pedig kitűnő, de kérdés, hogy tényleg szükség van a szerencsében reménykedő turisták által fényesre simogatott hasú alakra és társaira, mondanivaló nélküli darabokkal felhígítva a fővárosi szoborrengeteget?
A Páneurópai piknik 20. évfordulójára készült Áttörés
A Melocco Miklós, Szénási József, illetve az ezzel közeli rokonságban álló, sok port kavart német megszállási emlékművet alkotó Párkányi Raab Péter közös alkotásaként létrejött Áttörés a vasfüggöny lebontását előrevetítő demonstrációnak, illetve a szimbolikusan nyitott határátkelőhelynek állít emléket.
A tizenöt kitörő emberalak – köztük a három Melocco-testvér, illetve Kányádi Sándor – és a háttérbe helyezett antik oszloptöredékek által alkotott kompozíció a sokat markol, de keveset fog tipikus példája. Mi ez? És miért?
Melocco maga is számos alkalommal szembesülhetett azzal, hogy az emberek nem értik az alkotást, így kevéssé érthető magyarázatot adott, amit a Magyar Narancs örökített meg:
Árpád fejedelem Óbudán
A honfoglalás vezéralakjának, Árpádnak eddig nem volt önálló szobra a fővárosban: ezen változtatott az Óbudán november utolsó napján felavatott munka, amit a Kossuth Lajos téri metróperonok közt ülő Teiresziász alkotója, Oláh Mátyás László álmodott meg.
Az Árpád fejedelem útja és az Árpád Gimnázium közé került szobornak már az elhelyezése sem megfelelő, hiszen teljesen megbontja a Katinyi mártírok parkjának képét, a tömeggyilkosság idővel árnyalatot váltó corten acéllal fedett emlékművének modernsége mellett ugyanis teljesen idegenül hat, sőt, a két munka egymást gyengíti.
A másfélszeres életnagyságú, két és fél méter magasra törő munka részletei, így
a végeredmény azonban ettől még nem lett kevésbé steril és túlgondolt.
A szobor előtti táblán lévő, két nyelven megfogalmazott Anonymus-idézet esetlen tipográfiája és elhelyezése csak tovább növeli az emberben kialakult bizonytalan érzést:
A világ legnagyobb ólomkatonája
A pákozdi Bogár-halmon 2017 szeptemberére elkészült Miskahuszárt immár több mint egy éve csodálhatjuk meg az M7-es autópályáról, de azóta sem értjük egészen, hogy a talapzatával együtt kétszáz tonnás, tizenkét és fél méter magasra nyúló férfialak Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke szerint hogyan testesítheti meg
A Vlaszák Mihály, a Metalloglobus Fémöntő Kft. vezetőjének kérésére egy dunaújvárosi festő- és szobrászművész, Rohonczi István alkotásaként megszületett óriás egyébként közel százmillió forintból valósult meg, avatásán pedig még egy csinos ágyút is elsütöttek.
A húszas éveket idéző, de a kezében Blikket tartó rikkancs
Az alkotó, Szőke Lajos századik születésnapja után, 2012 szeptemberében felavatott Rikkancs-szobor akár egy történelmi tér, vagy egy egykor legendás lap épülete előtti utcaszakasz kedves, bár nem épp aprólékosan kidolgozott részlete is lehetne – állhatna például a lassan talán tényleg megújuló Blaha Lujza téren, emlékeztetve a térre néző, a Budapesti Hírlapnak otthont adó egykori Sajtópalotára, vagy a Rákóczi úton működött Az Estre–, a Hild téri játszótér kapuja és a Lánchíd felé tartó autósok tömege által járt József Attila út buszmegállója közé szorulva azonban teljesen elveszik
Fotó: Rikkancs/Juhász JózsefMindebből talán úgy tűnhet, hogy egy áthelyezés megoldhatja a problémát, az életnagyságú zsánerszobornak pedig nincs helye a listán, pedig ennél távolabb nem is lehetnénk az igazságtól, hiszen a fiú hóna alá csapott újságcsomaggal ellentétben az előrenyújtott példányon az 1994-ben alapított Blikk logója látszik, annak ellenére, hogy a lap egyetlen fillért sem fizetett érte.
A kopott bakancsot viselő, tízmillió forintból megszületett nyurga fiú kezében az eredeti tervek szerint persze nem a bulvárlap emblémája kapott volna helyet.
– árulta el a szobrász az index okot firtató kérdésére, sőt, a cikkből az is kiderül, hogy nem csak egyszerűen egy Est-logó, hanem a Krúdy Gyula halálhírét címlapon hozó szám első oldalának részlete került volna a fiú kezébe:
Mennyivel jobb lett volna így!
A kisgyermekeket nevelők tisztelete
A Családok Évének utolsó heteiben, 2018. novemberében kihelyezett háromalakos kompozíció
– mondta az avatáson a kerület Fideszes országgyűlési képviselője, Zsigmond Barna Pál.
A szépen hangzó mondat ellenére sem az újpesti bőlcsödei dolgozók, sem a színvonalas városképért küzdők nem voltak elragadtatva a szobortól: előbbiek inkább a fizetésemelésnek, vagy a szoborállításra áldozott 19,8 millió forint más úton való hasznosításának örültek volna jobban – főleg, hogy a tapasztaltabbak még a főiskolai képzés bevezetése előtt váltak dadává, ma pedig tízezrekkel kevesebbet kapnak fiatalabb, de még mindig a magyar átlagbéreknél kevesebbet kereső, de diplomás társaiknál –, utóbbiak pedig teljesen értetlenül toporognak a jókora kőtömbre ültetett fiatal nő és két gyermekének alakja előtt, a komoly léptékvesztést elszenvedett alkotás ugyanis egyáltalán nem illik a környezetébe, sőt, apropója sem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy indokolja a létét.
A zenész, aki egyáltalán nem hasonlít önmagára
Cseh Tamás zenei munkássága megkérdőjelezhetetlenül fontos része a magyar zenetörténetnek, így hangos tetszést váltott ki a művész 2009-es halála utáni szoborállítási ötlet.
A végeredményre azonban már nem mindenki nézett ugyanígy: Majoros István szoborpályázaton győztes tervével ellentétben nem a mindennapok Cseh Tamásának árnyékát vető ágyékkötős indiánt (utalva a zenész életének fontos részét képező indián kultúrára), hanem ennek épp inverzét ábrázoló munkán a zenész ugyanis
Nem ez egyébként a város egyetlen Cseh Tamás-emléke, hiszen Bereményi Gézával közös első lakásuk kapuzatán ma a legismertebb közös dalaik hőseinek nevét soroló képzeletbeli lakónévsorral találkozhatunk.
Az önmaga karikatúrájává vált szegedi holokauszt-emlékmű
Az emlékművek tervezésénél nincs helye áthallásoknak és kétértelműségnek – hatványozottan igaz ez a háborúk, vagy épp a holokauszt szörnyűségeire emlékeztető munkáknál. Erről az alapvető szabályról feledkezhetett meg a Szeged-csanádi egyházmegye, ami a városban a katolikus egyház és a zsidó közösség közti hagyományosan jó kapcsolat apropóján úgy döntött, a dóm tövébe helyezett alkotással fűzi még erősebbre a szálakat a két vallás helyi vezetői közt.
A Kovács Jenő szobrászművész munkájaként egy elnagyolt, csónak formájú kő posztamensre helyezett, bronzba öntött alakok azonban egyáltalán nem ezt sugallják:
A pap figurája egyetlen idegszálával sem próbálja megmenteni a zuhanó férfit, vagy legalább bármiféle jelét mutatni az együttérzésnek, vagy az avatáskor emlegetett különleges kapcsolatnak.
A kétségkívül színtiszta jószándékból emelt szobor nem látja el a feladatát, bár megpróbálja szájbarágósan átadni a történteket.
Göncz Árpád, a gép
Az egykori köztársasági elnök halálának harmadik évfordulóján, 2018. októberében a róla elnevezett Göncz Árpád Városközpont szélén felavatott mű egy meghívásos pályázat első díjas tervéből, Erős Apolka stúdiójában született, stílusa alapján pedig tökéletesen illik a Munkácsy-díjas szobrász életművébe, hiszen a József Attila-versből életre kelt kis Balázs és a Dunakeszin felállított IV. Béla mellett ez a mű – Göncz első köztéri szobra – is sajátságos megoldásokkal született meg, lépésről lépésre egyre közelebb lépve pedig az idős politikus alakjából szép lassan átalakul a következő évezred egyik Göncz Árpád-kiborgversenyének döntős versenyzőjévé
A szoborról még több kép itt, a szobrász blogjában látható.
Az ellenfélre váró Papp László
A háromszoros olimpiai bajnok életnagyságú, Fekete Géza Dezső által megálmodott figurája az ökölvívó egykori munkahelye, a Magyar Optikai Művek mára lebontott épületeinek tőszomszédságában, a Gesztenyéskert szélén áll, egy lépcsősor és egy korláttal védett út közti elhelyezése miatt egyáltalán nem a XX. század egyik legismertebb magyar sportolójához méltó képet nyújtva.
Bajsza és haja ugyan idézi az egy ország által csak Papp Laciként emlegetett csillagot, arca azonban láthatóan megfáradt a várakozásban.
A vörös festékkel leöntött Horthy-szobor
A Balatontól mindössze néhány kilométerre fekvő Kerekinek 2011 óta van Horthy Miklós tere, a mindössze 535 fős falu ennyivel azonban nem érte be, így 2012. májusában, az otrantói győzelem 95. évfordulóján a Horthy család több leszármazottja jelenlétében itt avatták fel Kücsön Norbert fafaragó a vitatott megítélésű kormányzóról készített életnagyságú, de rá nem igazán hasonlító szobrát.
A falut is erősen megosztó alkotást néhány nappal később Dániel Péter vörös festékkel öntötte le, azt azonban néhány nappal később újra visszahelyezték, azóta pedig már egy felújításon is átesett.
A molylepke, akinek a szemébe nyúltak
Az ország tele van az 1956-os forradalom napjaira emlékező szobrokkal, melyek közt világszínvonalú alkotások is szép számmal feltűnnek, így F. Kovács Attila Hargita téri macskakőrakása, az I-Ypszilon Vaskefeként ismertté vált, az egykori Sztálin-szobor helyén az ég felé törő munkája, vagy épp a parlamenti sortűz Kossuth téri emléke.
Arra azonban jó eséllyel csak kevesen gondoltak, hogy a szovjetek elleni felkelést egy óriási, másfél tucat ember által tartott lepkével ábrázolják, a fiatal fiúk egyike pedig az állat szemeibe nyúljon. Melocco Miklósnak és barátainak – köztük a már említett Párkányi Raab Péternek – azonban épp ez jutott eszébe:
A hangosan csattanó pofonokkal teli filmek sztárja és a magyarok közti szerelem
Tasnádi Szandra szobrászművész Kazincbarcikára megálmodott Bud Spencer-szobra a város visszatáncolása után 2017. novemberében végül Józsefvárosban, a Corvin-sétányon kapott helyet.
Rajongók tömege, sőt, a színész idősebb lánya is megjelent a kilencmillió forintból megvalósult szobor avatásán, az évtizedek óta tartó, Magyarországon páratlanul erős Bud Spencer-kultusz pedig újra erőre kapott.
A közel másfélszeres életnagyságú, 2,4 méter magas alakot azonban egyszerűen csak lepottyantották a sétány közepére, teljesen indokolatlan látványt nyújtva az egyébként meglepően csupasz sétányon, és a kidolgozásával, illetve minőségével kapcsolatban is komoly aggályok merülhetnek fel az emberekben, miután elmúlt bennük a kedvencük látványa okozta tízpercnyi gyermeki öröm.
Kérdés tehát, hogy van-e egy ilyen szobornak létjogosultsága a város közepén, és az is, hogy mikor lesz végre az Erzsébet téren Ötvös Csöpiról, a Kapa és Pepe-párosról, vagy épp Süsüről készült óriási bronzöntvény.
