Kultúra

Újabb rohamot intéztek a harmadvonalas szobrok Budapest ellen

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 11. 16. 10:07

Ezúttal Erzsébet királynő kapott megkérdőjelezhető igényességű szobrot a város szívében.
Korábban a témában:

Az elmúlt években elöntötték Magyarországot a művészi értéket csak igen ritkán hordozó, megrökönyödést, értetlenséget, vagy épp sikítva nevetést okozó zsánerszobrok és komoly emlékműveknek szánt, de finoman szólva is félresikerült alkotások – így a fényesre simogatott pocakú Rendőr (Illyés András, 2008), a száz évvel ezelőtti rikkancsok egyikét kezében Az Est helyett Blikkel ábrázoló Rikkancs (Szőke Lajos, 2012), a jobbkezes Cseh Tamást ábrázolni kívánó, bal kezében jobbkezes húrozású, de fordítva feltett koptatójú gitárt tartó fiút megörökítő Gellért téri szobor (Majoros István, 2013), a német megszállás áldozatainak rengeteg vihart kavart, Párkányi Raab Péter által készített emlékműve (2014), a MOM Kulturális Központ előtt álló, gyűrött arcú Papp László (Fekete Géza Dezső, 2017), vagy épp Góliát és a hangosan csattanó pofonokkal teli filmek császára, Bud Spencer szerelmének Corvin sétányon álló gyümölcse (Tasnádi Szandra, 2017).

Ez Kocsis Máté kedvenc Bud Spencer-jelenete
Bud Spencer szobrot avattak ma a Corvin Sétányon. A szoboravatáson szerettük volna megkérdezi Kocsis Máté polgármestert is a Bud Spencerhez fűződő személyes emlékeiről.

A jóból persze sosem elég, így a város ma délután újabb csodával gazdagodik majd:

a Madách téren csütörtökön kapott helyet Wittelsbach Erzsébet, ismertebb nevén Sissi (vagy ahogy a szobron szerepel, Sisi) alakja,

melynek felállítását a kerület országgyűlési képviselője, Oláh Lajos még 2016 tavaszán kezdeményezett, az ötletet pedig 2017. júniusában fogadták el.

Erzsébet királyné megérkezett a Madách térre
Két éve kezdeményezték a szobor felállítását, most végre megérkezett.

A másfél évvel ezelőtti ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az LMP-s Moldován László kifogásolta a tízmillió forintos projekt pályázat nélkül egy szobrászművésznek való odaítélését:

“Itt azért ez egy 10 milliós tétel, tehát én jobban szerettem volna, ha erről egy pályázat kerül kiírásra, és nem zárjuk ki azt, hogy a megbízandó szobrászművészen kívül, lehet, hogy más szobrászművészek jobb alkotást tudnának létrehozni, mert ezt így soha nem fogjuk megtudni, hogy mi történik. Azt tudjuk, hogy akit Önök meg szeretnének bízni, az milyen alkotást hoz létre. Tehát az a problémám, hogy mivel ez tudható, semmilyen határidő nem szorít minket, miért nem lehet azt, hogy egy szak, kiírunk egy pályázatot erre a szobor megalkotására, és egy szakmai zsűri eldönti, hogy melyik a legjobb mű, amelyik beérkezett. A pályázatra melyik legjobb terv, amelyik a pályázatra beérkezett. Tehát én itt nem látom semmilyen akadályát, hogy egy pályázatot írjunk ki ilyen esetben, nem tudom, hogy ez miért nem merül föl.”

Vattamány Zsolt polgármester pillanatok alatt zárta rövidre a vitát:

“Ez egy művészeti alkotás. Tehát, amikor húzni kell három-négy falat, vagy valamit szigetelni kell, azt nagyon sokan meg tudják csinálni, akik erre engedélyt kaptak, erre alapítottak vállalkozást, azonban ez egy művészeti alkotás. Ez olyan, hogyha megakarunk hívni egy előadóművészt, egy konkrét előadóművészt és akkor lepályáztatjuk, mondjuk, hogy azt nem tudjuk megoldani. Van egy művészeti alkotás. Úgy gondoltuk, hogy ez az alkotás illene ide leginkább. Ha elkezdjük pályáztatni, az hosszú-hosszú évek, és egy ízlésbeli vitává fog az egész válni. Ez a válasz Képviselő úr erre. Az előterjesztéshez mindenesetre módosító indítvány nem érkezett.”

A tizenhat fővel jelen lévő képviselőtestület ezt követően 15 igen szavazattal, illetve 1 tartózkodással megszavazta R. Törley Mária kiválasztását a feladatra, aki az első tervek szerint a VII. kerületi Polgármesteri Hivatal előtti apró térre, Marton László Erdei faun címet viselő kútszobra (1985) helyére készíthette volna el a Sissi-szobrot.

A fák lombjában ülő, a megszokott pánsíp helyett lírán játszó erdei faun – Fotó: Globetrotter19

Sissi

Az Európa egyik legszebb asszonyaként emlegetett Erzsébetet Ferenc József feleségeként Magyarországon és Ausztriában is óriási kultusz övezte, melyet a Monarchia bukása után fel-feltűnő nosztalgiahullám és az elmúlt évtizedekben született filmek csak tovább erősítettek.

A szerző felvétele

Nem meglepő tehát, hogy a negyvennégy trónon töltött év után egy olasz anarchista által meggyilkolt császárné alakját számos műalkotás őrzi: Budapesten 1900-ban kezdték tervezni a jókora ülő szobrát, amelyet végül 1932-ben állítottak fel a Március 15. téren. Gloriettje ötvenes évek derekán történt elbontása után a szobor raktárba került, 1986 óta azonban az Erzsébet híd túlsó oldalán lévő Döbrentei teret díszíti.

Brutálisan meggyilkolták a magyarok kedves királynéját
A tömegből előugró anarchista reszelőt szúrt Sisi szívébe.

Nem ez azonban az egyetlen fővárosi szobor, amit a százhúsz éve elhunyt korszakos ikonnak állít emléket, hiszen a Teleki Blanka Gimnázium (egykor Erzsébet Nőiskola) folyosóján, Csillaghegyen, a Képzőművészeti Egyetem szobrászműhelyeinek otthont adó Epreskertben, a Mátyás-templomban, illetve Pesterzsébeten is találkozhatunk a kőből faragott, vagy bronzba öntött másával, de számos, a XX. század első évtizedeiben készült alkotás Budapest ostromának áldozatává vált.

A Döbrentei téri szobor – fotó: Andrzej Otrebski

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét (Bayer Zsolt két évvel ezelőtti kitüntetése miatt ezt adták vissza száznál is többen) is birtokló R. Törley Mária szobrászművész által készített, november 15-én felavatott új alkotás tehát lényegét tekintve egyáltalán nem unikális, két pozitívumot azonban mindenképp a számlájára írhatunk:

ez a királyné nevét 1882-ben felvett kerületben álló első köztéri Erzsébet-emlék,

pontos helye pedig

az Erzsébet sugárút néven indult, a teljes Zsidónegyed átfúrásával járó álom nyitányánál áll,

szépen visszautalva a századfordulós álmokra, melyekre a téren, vagy a tardosi mészkőből készült, négytonnás posztamensen természetesen semmi sem utal.

A turisták már most szeretik – A szerző felvétele

Az Erzsébet sugárút

Morzsányi Károly, Erzsébetváros képviselője 1902-ben vetette fel a város egy új, az Andrássy úthoz, illetve a Nagykörúthoz hasonló szélességű utcájának létrehozását. A terv a következő három évtizedben számtalanszor előkerült, sőt, tervek egész sora is született a Károly körúttól a Rottenbiller utcáig tartó útvonal beépítésére, illetve annak Kiskörút felőli nyitányára.

 

Ezen munkák közül a döntőbizottság végül a Műegyetemen tanító Wälder Gyula dícséretet kapott munkáját tartotta kivitelezésre érdemesnek, a tervező pedig 1936-ban előállt a szintén pályázó Árkay Aladár kapujának átvételével megszületett végső látványtervekkel, melyek 1937-1939 közt váltak valósággá, az utca többi része azonban részben a második világháború kitörése miatt örökre tervasztalon maradt.

 

A sugárút történetét egy korábbi cikkünkben mutattuk be részletesen.

A két világháború közt sugárúttal fúrták volna át a Zsidónegyedet
Az évtizedeken át dédelgetett álomból végül csak a széles utca grandiózus kapuja, illetve néhány elszórt bérház valósult meg.

A szobor mindezeket leszámítva sajnos azonban nem a jó, hanem a feljebb már említett, teljesen elhibázott budapesti alkotások sorát gazdagítja, köszönhetően a meglepően elnagyolt szoboralaknak, illetve a hozzá egyáltalán nem illő, indokolatlan méretű és felépítésű, leginkább egy síremlék hatását keltő kőtömbnek.

A szerző felvétele

Az idáig többé-kevésbé egységes képet nyújtó, sőt, kellemes térbe illesztés sem sikerült maradéktalanul. A mű ugyanis úgy kilóg a környezetéből, hogy sokkal inkább hihetnénk egy ideiglenesen felállított szobornak, mint egy állandó, sőt, méltó emlékként tisztelegni kívánó emlékműnek.

Az alkotó

A vallásos tárgyú szobrokat is szép számmal készítő szobrászművészről az Artportal lexikonja így ír:

 

“Művészete a tér és az ember viszonylatát kutatja, de kimeríthetetlen témája az emberi arc, alak is. Sorozatokban, variációkban gondolkodik, ezek a plasztikai nyelv új fordulatait teremtik meg. Jól példázza mindezt Dante-sorozata és a Papageno-Papagéna kompozíciók. Természetelvű munkáinak jelentős része vallásos tárgyú. Expresszív erejű portréiba néha ironikus felhang vegyül. Szobrait hagyománytisztelet, belső rend jellemzi.”

 

Munkái többek közt a terézvárosi Avilai Szent Teréz templom altemplomában, Mátyásföldön (Országalapítási emlékmű Szent Istvánnal, 2001; Láng – 1956-os emlékmű, 2006; Reformáció emlékműve, 2017), a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom parkjában (Angyal – 1956-os emlékmű, 2007), a Farkasréti temetőben (Agárdy Gábor síremléke, 2007), a Király utcában (Agárdy Gábor, 2010), valamint a Rókus Kórház előtti parkban találhatók – utóbbi helyszínre a kis híján utcát is kapott író-műfordító Tormay Cécile felállítása után röviddel vörös festékkel leöntött büsztjét (2012) készítette el, akiről az MTA a róla elnevezendő utca névadásához fűzött szakmai állásfoglalásában kijelentette:

 

“Mind írói, mind közéleti tevékenységének vezérelve volt ugyanakkor a fajvédelem és a faji kategóriákban való gondolkodás. Népszerűsége és tekintélye révén hatékony képviselője és terjesztője volt annak a katasztrofális következményekhez vezető szemléletnek, amely a történelmet és a politikát „fajok” létharcaként próbálta értelmezni. Büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának, e nézeteit sohasem vonta vissza. Az általa alapított és vezetett nőszervezet (MANSZ) támogatta a numerus clausus bevezetését. Mindezek alapján nem vitatható, hogy ideológusként és propagátorként szerepet játszott a későbbi önkényuralmi rendszer szellemi hátterének és társadalmi beágyazottságának kiépítésében.”

A mellkasán (az 1867-es kiegyezés előkészítésében nyújtott óriási segítségére utalva) címert viselő, kezében ernyőt tartó, közel másfélszeres életnagyságú bronzalak már egy nappal a hivatalos avatása előtt, szerdán a téren állt, így a Facebookon számos fronton – többek közt a Színes Erzsébetváros és a Kazinczy utca / Kazinczy Street oldalon – robbant ki parázs vita a helyével, illetve a művészeti értékével kapcsolatban. Kár, hogy erre csak most, a köztérre helyezés után került sor, nem pedig a tervek bemutatása után szervezett lakossági fórumokon, vagy egy egészséges vita keretein belül.

A szerző felvétele

Nagy örömünkre szolgált, hogy megtaláltuk azt a művészt R Törley Mária személyében, aki a koncepcióhoz megalkotta a megfelelő ábrázolást, amely eltér a hagyományos királyné ábrázolástól, mégis eleganciát és méltóságot közvetít, emellett felhívja a figyelmet a királyné kulturális szerepére is, hiszen Erzsébetet mint költőt, irodalomszerető asszonyt ábrázolja.”

– mondta el az átadóünnepségen a kerület polgármestere, Vattamány Zsolt, célozva a királynét harmincas éveiben ábrázoló szobor kezében tartott, Sirály a Burgban címet viselő, 1995-ben megjelent Mészöly Dezső-kötetre, ami Erzsébet néhány költeményét, illetve azok elemzését rejti.

A szerző felvétele

Sebaj, a téren átvonuló külföldi turistáknak így is jó lesz, Budapest pedig gazdagabb lett egy olyan szoborral, ami újabb elhibázott lehetőségként ácsorog majd a járókelők közt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Pécs, 2018. november 24.
A ködből kiemelkedő Mecsek Pécs közelében 2018. november 24.
MTI/Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.