A Magyar Média Mecenatúra program keretein belül szerdán lezárult második fordulóban hat pályázó filmterveinek megvalósítását segítették összesen 40,7 millió forinttal.
A Magyar népmesék alkotójaként megismert Horváth Mária Balázs Béla-díjas rendező Szécsi Magda meséjéből készíti A cigányasszony meg az ördög című animációs filmjét. A munkában Orsós Teréz cigány festőnő is közreműködik majd.
Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész és animációs rendező filmjét egy kínai festő története ihlette. Az anekdota szerint a császárnak egyszer egy hatalmas falképet festett. Azt az uralkodó családja és udvara csodálattal nézte. A festő felajánlotta, hogy megmutatja közelebbről is, mielőtt azonban bárki feleszmélt volna, Wu belépett a képbe és eltűnt a festett park fái közt.
Kormos Ildikó Balázs Béla-díjas rendező Ehető mesék című sorozatterve sajátos, újszerű formát teremtene, amelyben a figurák különféle zöldségek, gyümölcsök, termések felhasználásával kelnek életre. Elsőként Móricz Zsigmond A török és a tehenek című meséje elevenedik meg. Főbb alkotóelemei a keménytojás, a paradicsom és a kenyér lesznek. A további történetekben a tervek szerint a zsömlemalac, a retekegér és a körtesün is feltűnik majd.
Szeiler Péter a jótékony kezdeményezések álságos oldaláról készít groteszk látleletet, teszi mindezt egy gitár – szó szerint – csattanós történetén keresztül. A film fotóalapú 2D-animációval készül, és – ahogyan maga a történet is – egyszerre realista és groteszk hatást céloz. A gitár nem csupán egy önálló történet, hanem az És ezt így hogy? című sorozatkoncepció nyitófilmje.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem frissen végzett animációs hallgatói gyerekversekből és dalokból készítenek mesesorozatot. Tíz alkotó dolgoz fel tíz művet, többek között Varró Dániel, Tóth Krisztina és Lackfi János munkáiból. A kortárs alkotásokat Domonyi Rita dramaturg válogatta a sorozathoz.
Berta Enikő A mesemondó című animációja egy könyvtár rég nem olvasott mesekönyveinek búsuló szereplőit menti meg az elfeledéstől. Feltűnik többek között a legkisebb királylány, az éles eszű juhász, a hétfejű sárkány vagy a parázspatájú táltos paripa is. Segítségükkel megérthetjük a magyar népmesék szimbolikus motívumvilágának jelentéstartalmát.
