A legfrissebb adatok szerint legkevesebb 1407 ember veszítette életét a Szulavézi – másik nevén Celebesz – szigetén pusztító cunami nyomán, de a halálos áldozatok száma akár több ezerre is nőhet.
A Richter-skála szerinti 7,5-es erősségű földrengés helyi idő szerint pénteken 18 óra 3 perckor rázta meg Szulavézi szigetét. Ezt tucatnyi utórengés követte. Az indonéziai meteorológiai és geofizikai hivatal az első rengés után cunamiriadót adott ki, és maximum háromméteres hullámokra figyelmeztette a lakosságot. A veszélyjelzést harminc perccel később visszavonták.
A sziget keskeny öblében található Palu városát nem sokkal később hatméteres hullámok érték el. A beömlő víz épületeket döntött le és elképesztő pusztítást hagyott maga után. Emberek százai gyülekeztek éppen akkor a partszakaszon egy fesztiválra, de az ünneplés valóságos horrorba csapott át.
A tudósokat is meglepte a cunami
Bár a földrengés az egyik legerősebb volt az idén a bolygón, és Indonéziában nem ritka a hasonló jelenség, a tudósok mégsem értik pontosan, mi okozta a cunamit.
A mostani rengés esetén viszont úgynevezett leveles eltolódás történt, amikor a lemezek vízszintesen mozdultak el. Ebben az esetben is keletkezhet cunami, de nem hatméteres hullámokkal.
Bár ez egyelőre csak találgatás, az indonéziai katasztrófának két fő összetevője lehet:
- a rengés víz alatti földcsuszamlást okozhatott, ami mindig fennálló veszély,
- a keletkezett hullámokat Palu hosszúkás öblének alakzata koncentrálhatta és felerősíthette, a víz mélysége pedig felgyorsíthatta a hullámokat.
Fotó: DigitalGlobe/EPA/MTI
Nem látták jönni
Az utóbbi napokban rengeteg támadás érte az indonéziai meteorológiai és geofizikai hivatalt, amiért túl hamar feloldották a riasztást, de állításuk szerint az még érvényben volt, amikor a cunami lecsapott a szigetre.
A figyelmeztetést 18 óra 37 perckor vonták vissza, percekkel azután, hogy a harmadik és egyben utolsó hullám is partot ért. Állítólag ők ekkor már tudták, hogy több csapás nem lesz.
A nagyobb probléma az, hogy hiába riasztották a lakosságot, és küldtek többször is figyelmeztetést üzenetben, a legtöbben nem kapták meg a riasztást. A földrengés miatt áramkimaradás keletkezett a régióban, a parton pedig egy sziréna sem üzemelt.
Indonéziában létezik szökőárjelzőrendszer, de hiába van az országban 170 szeizmikus mérőállomás, csak nagyon korlátozottan tudják használni, mert a fenntartásra szánt összeg csak 70 eszköz költségeit fedezi.
A BMKG tájékoztatása szerint Paluhoz legközelebb 200 kilométerre van árapálymérő, ami mindössze jelentéktelen, 6 centiméteres emelkedést mutatott, emiatt úgy vélték, hogy fél méternél alacsonyabb hullámok tartanak a sziget felé. Mindeközben a cunami 800 km/h-s sebességgel haladt az óceánon.
Fotó:Mast Irham/ EPA / MTI
A negyedmillió ember életét követelő indiai-óceáni cunamit követően Indonéziában 21 speciális mérőeszközt állítottak üzembe, amelyek a mélytengeri szenzorok adatai alapján képesek megítélni a szökőárak méretét. Csakhogy a készülékek közül alig működik már néhány, mert sokat megrongáltak vagy elloptak. Pótolni ezeket pénz hiányában nem tudták. Emiatt a hivatal most a földrengés mélységéből és magnitúdójából próbálja megtippelni a cunamik erejét, ami a XXI. században nem tűnik a leghatékonyabb módszernek.
Egyes szakértők szerint a technológiai hiányosságok azért nem okolhatók, mert lokalizált cunamiról van szó. Ilyen esetben senki nem várhat szirénázásra, az embereknek azonnal magasabb pontra kell menekülniük. Sok felvételen az látszik, hogy a helyiek vagy nem tudták, mit kell tenniük, vagy nem hitték el, hogy ez megtörténhet. Ez részben azért is lehet, mert nem voltak megfelelően felkészítve egy ilyen helyzetre, és ez több ezer ember életébe került.
Selamat saudara" kami di Donggala, Palu, Ya Allah #gempa pic.twitter.com/5mbWYpkQa5
— PMII Channel (@pmiichannel_) September 28, 2018
A kilátástalanság napjai
A várost környező hegyekben az önkéntesek már kiástak egy száz méter hosszú árkot, ahová az áldozatokat temetik. Csak egy kórházból 540 holttestet szállítottak a tömegsírba piros, fekete és sárga színű zsákokban. A gyors intézkedésre azért van szükség, hogy megelőzzék a fertőzések terjedését.
A városban továbbra sincs áram, fogy az élelem és az üzemanyag. A közeli repülőtéren több ezren látogattak el abban a reményben, hogy valamelyik járatra jegyet tudnak szerezni. Egy nő azt kiabálta, három napja nem ettek, és egyetlen vágyuk az, hogy biztonságban legyenek.
A cunami megrongált több börtönt is, 1425 elítélt pedig kiszabadult a rács mögül, és most szabadlábon van.
Közép-Celebesz indonéz tartományban vasárnap éjszaka 14 napos rendkívüli állapotot hirdettek. A tisztviselők szerint ennyi idő elegendő kell hogy legyen a regionális és nemzeti kormánynak, hogy megszervezze a logisztikát, és kielégítse a tragédiával sújtott emberek szükségleteit.
Fotó:Mast Irham/EPA/MTI
A légiirányító, aki feláldozta az életét
A 21 éves Anthonius Gunawan Agung a palui repülőtér irányítótornyában volt pénteken délután, amikor a Batik Airways egyik járata felszállási engedélyt kért.
18 óra 2 perckor a gép felszállt, egy perccel később pedig földrengés rázta meg a várost. Ahogy az irányítótorony rázkódni kezdett, mindenki menekült, de Agung meg akart győződni róla, hogy a repülő a levegőben van.
Telah wafat saat menjalankan tugasnya sebagai personel layanan navigasi penerbangan, Saudara Anthonius Gunawan Agung, Air Traffic Controller (ATC) AirNav Indonesia Cabang Palu pada Sabtu (29/09).#RIPAgung #DoaUntukSulteng#PrayforDonggala #PrayforPalu pic.twitter.com/6Wpobp3R7m
— AirNav Indonesia (@AirNav_Official) September 29, 2018
Az épületből az ajtón már nem tudott kimenni, ezért kiugrott az ablakon. Bár az esést túlélte, belehalt a sérüléseibe, miközben segítségre várt.
A repülő 147 utasának és a személyzetnek fogalma sem volt róla, hogy mi történt a szárazföldön. A pilóta csak annyit látott a fülkéjéből, hogy nagy hullámok verdesik a partot. Néhányszor még megpróbálta felvenni a kapcsolatot a toronnyal, de már nem kapott választ. Csak leszállás után tudta meg, hogy miért volt süket a vonal túlsó vége.
Kiemelt kép: Bay Ismoyo / AFP
