A Hetek központi bankjai közül általában leghamarabb, leggyorsabban szigorító Bank of England ezúttal sem tagadta meg önmagát, miközben a többiek még várnak.
A legutóbbi, múlt heti értekezletén az Európai Központi Bank nem nyúlt a tavaly júniusi, fél százalékpontos csökkentés óta érvényes, 2 százalékos, rekord alacsony kamatminimumához, és az amerikai Fed is utoljára tavaly júniusban változtatott az irányadó napikamatán, negyed százalékponttal lefelé, 1 százalékos mélységi rekordra.
A központi bankok óvatosságát indokolja a nemzetközi bizonytalanság, a sok ismeretlen tényező, amelyek közül mostanában elsősorban a nyersolaj ára az, amely árthat a nemrég kezdődött fellendülésnek.
A brit gazdaság növekedési üteme azonban az európai, az amerikai és a japán konkurenciánál jobban állta az elmúlt évek lassulását, és most is messze gyorsabb a nyugat-európai átlagnál. A brit GDP az első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedhez képest, és 3,0 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben.
Tavaly a brit gazdaság 2,2 százalékkal bővült, az euróövezeti átlag 0,4 százalék volt. Az euróövezetben a GDP 0,6 százalékkal nőtt az első negyedévben, és 1,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel azelőttinél. Németország hazai összterméke 0,4 százalékkal nőtt az első negyedben, és 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt.
A gyorsulás legújabb jeleként kedden jelentették, hogy a brit feldolgozóiparban a májussal zárult három hónapban a termelés és az új megrendelések hét éven belül a leggyorsabban nőttek, minek következtében hat évig tartó elbocsátások után immár nettó munkaerőfelvevő lett az ágazat.
A brit központi bank máris a célszámát, azaz tizenkét hónapra 2 százalékot meghaladó inflációt jósol a közeljövőre a gyorsulás, pontosabban a vele járó bérnövekedés és a bővülő lakossági fogyasztás miatt, jóllehet a tizenkét havi infláció csak 1,2 százalékos volt áprilisban, a márciusi 1,1 százalék után. A bank várakozása eleve kamatemelésre utalt, és döntéshozói szemlátomást nem aggódnak amiatt, hogy az emelkedő energiaárak, jóllehet tényleg növelhetik az inflációt, egyszersmind számottevően fékeznék a gazdasági növekedést.
A bankot az aggasztja legjobban, hogy a lakóingatlanok ára tovább emelkedik, a kiskereskedelmi forgalom rohamosan duzzad, és ezzel a lakossági hitelezés is gyors ütemben bővül, júniusban átlépi az egybillió fontot – fölsejlik a magáncsődök hullámának réme.
Mivel a bank szeretne „sima leszállást” elérni, tovább folytatta az emelést, hogy elvegye a britek kedvét a további eladósodástól – nem törődve azzal, hogy az inflációs nyomás fő eleme most mégiscsak az energia drágulása, ami fékezheti a gazdasági növekedést.
A világ mértékadó központi bankjai közül elsőként a Bank of Englandnek fogyott el a türelme, és már tavaly november elején negyed százalékponttal emelte az irányadó kamatát, 3,75 százalékra. Ezzel megfordította a csökkentés 2001.februárban kezdett irányzatát. Januárban újabb negyed százalékpontos emelés volt, 4,00 százalékra, majd május elején újabb, 4,25 százalékra.
Néhány perccel a kamatemelés után a font 1,8235 dollár volt Londonban, 0,0045 dollárral olcsóbb a szerdai későinél. A londoni értéktőzsde FTSE indexe 4485,40 pont volt, 4,10 ponttal alacsonyabb a szerdai zárónál.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
