Az időszaki tárlat hetven épület példáján azt kívánja bemutatni, hogyan befolyásolta a politikai rendszer a második világháború utáni magyarországi építészetet.
“Mindenhol megfigyelhető, hogy a politika hatással van az építészetre” – mondta megnyitó beszédében Adolph Stiller, a kiállítás egyik kurátora. Ez a hatás Magyarországon különösen az 1945 és 1960 közötti időszakban érhető tetten, Magyarországon olyan építészet jött létre ebben az időszakban, amely Ausztriában nem található meg – mutatott rá Stiller. A kurátor hozzátette: a korszak magyarországi építészete mindamellett a nemzetközi irányzatokkal is lépést tudott tartani.
Nem a szépségükkel tűntek ki
A kiállítás magyar kurátorai Hadik András és Fehérvári Zoltán, az egykori budapesti Építészeti Múzeum volt munkatársai. “Ezt a stílust nem kell feltétetlen szeretnünk” – mondta a megnyitón Hadik András, utalva arra, hogy a nagyrészt betonból és acélból készült, modernitásra törekvő középületek – mint a belügyminisztérium korábbi épülete vagy az egykori budapesti Erzsébet téri autóbusz-pályaudvar épülete – talán nem mindig vonzó megjelenésükkel tűntek ki.
A magyar építészek nem pusztán állami előírást teljesítettek, munkáikat Moszkva hatásával átitatott, jellegzetesen magyar jegyek árnyalták – mondta az osztrák kurátor.
Az építészeti kiállításnak otthont adó Ringturm toronyház Ausztria első modern irodaháza, amelyet 1955-ben adtak át. A modern osztrák állam jelképeként számon tartott épület ma a VIG biztosítótársaság székháza.
Az Építészet a Ringturmban című kiállítássorozat első vendége Szlovákia volt, ezt követi a magyar kiállítás. Az ingyenes időszaki tárlat március 26. és május 2. között, hétfőtől péntekig 9 és 18 óra között látogatható.
