Május 31-én, a Music Hungary Konferencián kerül a nyilvánosság elé A ‘Zeneipar helyzete számokban 2017’ című jelentés, amelyhez egy reprezentatív zenészfelmérés is készült arról, hogy hogyan és miből élnek a magyar zenészek. Íme, egy kis előzetes A Pro Art Szövetség felméréséből.
- Kiderült, hogy a zenészek többsége nem zenei tevékenységből él, valamint egy jó évben átlagosan 4 millió, míg egy rossz évben 950 ezer forintot keres zenei tevékenységgel.
A zeneipar szíve: a zenészek
A zenészek többsége (több mint 75%) elsősorban nem zenélésből él, hanem kikapcsolódást, feltöltődést, hivatást és küldetést jelent számukra a zene. A válaszadók 87 százaléka gondolja úgy, ha megengedhetné magának, akkor csak zenével foglalkozna. Többségük, ha újrakezdené, nem változtatna a döntésein.
Miből élnek a zenészek?
A legtöbb zenész informatikai és programozási területen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik építőiparban, kereskedelemben, oktatásban, szakmunkásként vagy autóbusz-vezetőként dolgoznak. Azoknak a zenészeknek, akik ténylegesen a zenélésből élnek, jövedelmük 57%-át az élőzenei koncertek, fellépések adják. Ezt követik a jogdíjbevételek (20%) valamint a rögzített zene értékesítéséből (fizikai vagy digitális eladások) származó bevételek (6%).
Mi kell a sikerhez?
A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője: YouTube-jelenlét, Facebook-kommunikáció és élő fellépések. A felmérésben részt vevő zenészek többsége szerint ugyan elengedhetetlen a jelenlét a digitális platformokon, az ebből származó személyes bevételeik a teljes jövedelmüknek csak a 2 százalékát érik el A kiadói bevételeknél viszont már a legnagyobb (50% fölötti) hányadot a hangfelvételek digitális értékesítései teszik ki. Magyarországon 25 százalékkal nőtt a digitális értékesítés, amelyből a legdinamikusabban növekvő szegmens az előfizetéses streaming. Ugyanakkor a reklámalapú streaming bevételek is nőttek — 2016-ra a magyar digitális zenei piac 87 százalékát a streaming adja.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.
