Közel került a doppingellenőrzés ahhoz, hogy kimutassa az IGF-et, az inzulinszerű növekedési faktort. Jelenleg ez a legdivatosabb doppingszer az élsportolók között.
– Igaz a hír, hogy az eljárás, amellyel ki lehet mutatni a sportolók szervezetében az IGF-et már csak a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) engedélyére vár?
– A hír igaz. A világ egyik legmagasabban jegyzett dopping laboratóriumából, a bécsi labor vezetőjétől kaptunk olyan információt, miszerint rendelkezésükre áll a módszer. Közel állnak ahhoz is, hogy a WADA rábólintson az új eljárás engedélyezésére. – válaszolta Dr. Tiszeker Ágnes a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője.
– De mi is az az IGF? Eszik, vagy isszák a sportolók?
– Vélhetően nem eszik, nem isszák, hanem injekció formájában, izomszövetbe viszik be a szervezetbe.
– Vérből, vagy vizeletből lehet kimutatni?
– Számos módon jelenleg is kimutatható az IGF – például izombiopsziás vizsgálattal. Viszont ehhez közvetlenül az izomból kell mintát venni. A testbe történő beavatkozás pedig emberi jogokat sért, nem megengedett, legalábbis a doppingellenőrzésnek jelenleg nem eszköze. Ezért a doppinglaborok más módszereket kerestek. Hogy a doppingellenőrzések során milyen módszert alkalmaznak majd, azt jelen állás szerint nem áll módomban megmondani. Ha zöld utat kap az eljárás úgyis minden kiderül.
– Az IGF alkalmazásának vannak laikus számára is észrevehető, szabad szemmel is jól látható jelei?
– Nehéz, összetett kérdés. Ugyanis a szervezet maga is termel növekedési hormont. Az IGF normál esetben a májban termelődik és közvetlenül a vázizomzatra hat. A mesterséges úton bevitt növekedési hormon használatánál nem csak az izom növekszik, hanem szívizomzat, csontrendszer is vastagszik. Túlzott mennyiség bevitelénél szívizom elhalás, szív érrendszeri megbetegedések jelentkezhetnek mellékhatásként.
Alain Bernardot meggyanusították. Okkal, ok nélkül? Ön dönt.
Az IGF specifikusabb szer, bár szintén vannak mellékhatásai. Kimutatásához időben, és folyamatosan figyelni kell a sportolót. Az, aki relatív gyorsan, nagymennyiségű izmot növeszt, az gyanús. A franciák gyorsúszó klasszisát, Alain Bernardot gyanúsították az Eindhoveni Európa-bajnokság után. Ő egy év alatt 6 kiló tiszta izomszövetet növesztett magára.
– Magyar élsportból is van gyanús példája?
– Nem mondanék neveket. De aki azt hiszi, hogy Magyarországon nem használják a sportolók, az téved.
– Melyek a leginkább fertőzött olimpiai sportágak?
– Az összes olyan sportág, ahol az izom mennyisége és ereje befolyásolja a teljesítményt.
– Példának okáért mondjuk a legsikeresebb magyar olimpiai sportágakban a kajak-kenuban, az úszásban elég nagy izomerőre, izomtömegre van szükség. Szigorúan általánosságban: akár kajak-kenusaink, úszóink is élhetnek az IGF-el?
– Szigorúan általánosságban, igen.
– Az IGF kimutatásánál van jelentősége a szer szervezetből történő ürülésének, vagy nincs időkorlát, a sportpályafutás alatt örökre kimutatható lesz?
– Sajnos pont az a korlátja a kimutathatósága, hogy rendkívül gyorsan ürülő szerekről beszélünk és nehéz elválasztani egymástól azt a határt, hogy mit termel normális mennyiségben a szervezet és mit vitt be a versenyző kívülről.
– Félhetnek a tilosban járó sportolók, olimpikonok vagy sem?
– Aki tilosban jár, annak van félnivalója. Az már persze sportpolitikai kérdés, hogy mikor vezetik be az eljárást, illetve az is, hogy visszamenőleg, a lefagyasztott mintákon is engedélyezik-e az eljárást, vagy csak az új mintákon alkalmazzák.
– Az olimpia évében megközelítőleg 1.300 vizsgálatra kerül sor a Magyar Állam megrendelésében. Elképzelhető, hogy az IGF teszt már jövőre, az olimpia előtt része lesz a magyar doppingvizsgálatoknak?
– A módszer rendelkezésre áll, az akkreditált laborok képesek a szer kimutatására. Ha a WADA engedélyt ad a bevezetésére, természetesen része lehet. A WADA (Nemzetközi Antidopping Ügynökség) az eljárás engedélyezését megelőzően azonban mindenképpen mérlegelni fogja a döntése sportvilágra történő hatását.
Dr. Tiszeker Ágnesnek sincs kétsége – magyar sportolók is érintettek lehetnek
– Mit kell mérlegelni?
– A WADA azt mérlegeli, hogy a kimutatási teszt kellően megbízható-e. Minden szempontból alapos, és megkérdőjelezhetetlen kell legyen, hogy amikor kiadnak egy pozitív eredményt, az teljesen alátámasztható és biztos eredményt mutasson. Egyetlen sportolót sem „gyanúsíthatnak” meg úgy, hogy az nem állja meg a helyét.
– Más érdek nem állhat a háttérben? Nemzeti ikonokról derülhet ki, hogy csaltak, nem megengedett módszerekkel növelték a teljesítményüket. Ezeknek a sportolóknak az arcát világmárkákkal, nemzetközi sportszövetségekkel, társítják. Ebből a nézetből a döntésnek inkább a sok millió eurós sportgazdasági folyamatokra lehet hatása.
– Feltevése, kérdése alapvetően igaz lehet, de azt sugallja, hogy a WADA azért fog mérlegelni, nehogy a sok pénzt kereső sportolók bukjanak meg, netán megsértődjenek a szponzorok, vagy kevesebb bevétele legyen egyes sport-világszervezeteknek, például a NOB-nak. Ez nem igaz, és nagyon nem szeretném, ha ez lenne az „üzenet”. Azzal a WADA nem foglalkozik, hogy a „bukott” sportoló gazdag-e, vagy sok szponzor áll-e mögötte!!!
– A doppingolás nyilván magánakció.
– Minél inkább a hobbisport, a konditermek világa felé megyünk, annál inkább magánakció. De minél magasabban kutatunk az élsportban, annál inkább szervezett körülményekre utalnak a jelek. Egy valami azonban biztos: a fegyelmi tárgyaláson a sportoló minden esetben teljesen egyedül marad. Én még nem voltam olyan eljáráson, ahol edző, orvos, klub, szövetségi alkalmazott is ült volna a vétkes oldalon…
